nlc.hu
Család

Öngyilkosság megelőzésének világnapja

Még mindig szemet huny az állam az öngyilkosság problémája felett

2018-ban 1656 ember halt meg öngyilkosságban Magyarországon, háromszor annyian, mint közlekedési balesetben. Bár még nem jöttek ki a tavalyi, illetve a koronavírus-járvány alatti statisztikák, a szakemberek egyértelműen romlónak látják a helyzetet. Ennek ellenére a társadalombiztosítás még mindig nem fedezi az öngyilkosság-prevenciót, így az továbbra is a civilek ügye marad.

Évente világszerte mintegy 800 ezer ember hal meg öngyilkosság miatt. Minden egyes haláleset átlagosan további 135 embert érint – ez évente 108 millió embert jelent. A helyzet országonként nagyon eltérő lehet. Magyarországon például – bár az elmúlt évtizedekben csökkent az arány – 2018-ban 1656 ember halt meg öngyilkosság következtében, majdnem háromszor többen, mint közlekedési balesetben.

Hazánkban a nyolcvanas évek közepén több mint 4 500-an vetettek véget önkezükkel életüknek, 2018-ban ez a szám 1 656-ra csökkent.  A javulás ellenére hazánk még mindig az élmezőnyben van; tavaly harmadik lett az Európai Unió öngyilkossági listáján az európai uniós statisztikai hivatal, az Eurostat jelentése szerint. Litvániában a legrosszabb a helyzet, ezt követi Szlovénia,  arányosan a harmadik legtöbb öngyilkosságot pedig Magyarországon és Lettországban követik el: mindkét országban 100 ezer lakosra 19 öngyilkosság jut.

Minden évben szeptember 10-én tartják az öngyilkosság megelőzésének világnapját, a Nemzetközi Szövetség az Öngyilkosság Megelőzéséért (IASP) által szervezett globális eseményt, az Egészségügyi Világszervezet támogatásával. Idén a világnap fókuszában a koronavírus-járvány öngyilkosságra gyakorolt lehetséges hatásai állnak. Egyes kutatások szerint ugyanis az 1918-19-es influenzajárvány során az Egyesült Államokban az öngyilkosság okozta halálozások száma nőtt, a 2003-as SARS-járvány idején pedig Hongkongban, az idősebb emberek körében tapasztaltak hasonló tendenciát. A szakértők egyetértenek abban, hogy a koronavírus-járvány hatásai fokozhatják az önkárosítás kockázati tényezőit, ide értve az elszigeteltséget, a szorongást, a gazdasági veszteségeket, valamint az alkohol- és drogfogyasztás növekedését. Sokan különösen érzékenyek lehetnek a sokkoló hírekre, amelyek még inkább növelhetik a félelmet és a szorongást. A szakemberek szerint a pandémiával járó elszigeteltség és bizonytalanság, a szokásos napirend felborulása súlyosbíthatja a tüneteket a mentális betegségben szenvedőknél, és új mentális problémákat is kialakíthat, úgy mint a depresszió, a szorongás vagy a poszttraumás stressz. Ugyanakkor a kutatók óvatosságra is intenek, hiszen még nem állnak adatok rendelkezésre ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni a koronavírus és az öngyilkosság összefüggéseiről.

Forrás: Getty Images

Forrás: Getty Images

Ezt mondja Oriold Károly is, a Lélekben Otthon Alapítvány alapítója. Az alapítvány 2010 óta próbálja ledönteni a tabukat, és a közbeszéd tárgyává tenni az öngyilkosság ügyét; öngyilkosság-megelőző civil mozgalma országos szintű prevenciós hálózat kialakításán dolgozik, segíti az életüket eldobó emberek hozzátartozóit, jogsegélyszolgálatot működtet, konferenciákat tart és információs kiadványokkal támogatja a bajbajutottakat és családjaikat. „Azt látjuk, hogy a karantén alatt a pszichiátriai betegek ellátatlanságában növekedett az öngyilkosság kockázata. Nagyon sok beteg maradt ellátatlanul a karantén alatt, nem történt meg a tájékoztatásuk, sokan nem jutottak terápiához sem. Az alapítványunkat többen keresik meg, mint eddig, nagyon sok az akut veszély. Mi egyértelműen romlónak látjuk a helyzetet, de a statisztikákat még nem látjuk – mondja a szakember, aki alapítványával már gőzerővel készül a következő időszakra, hiszen annak ellenére, hogy még mindig nem tudunk sokat arról, hogy a járvány milyen hatással van az öngyilkosságokra, az öngyilkosság megelőzése most különösen sürgetővé válik.

A karantén alatt a sürgősségi esetszám csökkent, ugyanakkor a sürgősségi osztályon a pszichiátriai esetszám jelentősen megnőtt.

Problémát jelent, hogy új betegségek is bekerültek a DSM-be (Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve – a szerk.) , ezekről pedig nem feltétlenül tud egy háziorvos vagy a sürgősségi osztályon dolgozó belgyógyász. Ezért a Semmelweis Egyetemmel most azt próbáljuk kitalálni, hogyan lehetne az orvosokat tovább képezni a sürgősségi osztályokon.”

Hasonló volt tavasszal a lelkisegély-vonalak tapasztalata is. Ahogy az egy korábbi riportunkból kiderül, a koronavírus-járvány alatt a 116-123-as segélyvonalon megnövekedtek az érdemi hívások, azonban sem itt, sem a Kék Vonalnál nem lett több a krízishívások száma. Krízishívásnak többek között az öngyilkossági gondolatokat fontolgató hívásokat nevezzük, vagy azokat, amikor a hívó családon belüli erőszak áldozata.

Oriold Károly szerint nemcsak a jelenlegi helyzetben jelent problémát az, hogy a szakemberek egymástól elszigetelten működnek, sokszor a helyileg illetékes háziorvos, pszichiáter, klinikai szakpszichológus, családsegítő, szociális munkás, védőnő sem ismeri egymást, ezért nem tudják, hova küldhetnék a pácienseket. „Egy Erasmus+ projektben veszünk részt a kiadóval svéd, norvég, osztrák és lengyel orvosi egyetemekkel alapítványokkal. A projekt neve ELLIPSE. Ezen projekt keretében észítettünk fókuszcsoportokat klinikai szakpszichológusokkal, pszichiáterekkel, szociális munkásokkal, addiktológusokkal, háziorvosokkal, akik nagyon elkötelezettek az öngyilkosság-megelőzésben, nyitottak az információkra, sokat is tudnak, de nem networkben gondolkodnak. Vagyis egy pszichiáter, egy szociális munkás és egy háziorvos azt érzi, nem teamben, hanem egyedül kell lépnie. Pont a háziorvosok vannak nagyon magukra hagyva, pedig ők találkoznak leginkább az öngyilkosság problémájával. Szeretnénk lokális networköket létrehozni majd, ahol a területileg illetékes szakemberek hálózatban tudnak együttműködni.”

Az alapítvány emellett most önkéntes segítőket, „kapuőröket” is képez; kifejezetten fodrászok, pincérek, taxisok jelentkezését várják az info@lelekbenotthon.hu e-mailen, hogy megtanítsák őket arra, hogyan vegyék észre a figyelmeztető jeleket a másikon, hogyan irányítsák szakemberhez az illetőt, akinek a terápiás munka során lehetősége lesz a páciens nehézségeinek feldolgozásra, problémamegoldó készségeinek fejlesztésére. Önkéntes segítőkre nagy szükség van, hiszen a mindenkori kormány továbbra is hibásan áll az öngyilkosság-prevencióhoz, ezért alulról szerveződő kezdeményezések és civilek látják el a társadalmi érzékenyítés és a prevenció feladatát. 

„Míg minden normális országban a társadalombiztosítás prevenciós programokat működtet, vásárol, addig Magyarországon, ahol több mint 30 ezer elkerülhető halálok van, amiből 1800 az öngyilkosság, tudomásom szerint a NEAK egyszerűen semmilyen prevenciót nem csinál.

Ezt én katasztrófának tartom – hangsúlyozza a szakember.  

 

Idén is díjazták a civileket

Az öngyilkosság megelőzésének világnapja alkalmából idén harmadik ízben adták át az Öngyilkosság-megelőzés díját olyan civilnek, aki nem foglalkozásából adódóan, pszichológusként vagy pszichiáterként végez prevenciós tevékenységet. Tavalyelőtt Szilágyi Lenke fotográfus, az Open Society Archives (OSA) munkatársa kapta a díjat, aki a magyar rendőrség helyszínelési fotóarchívumának öngyilkossági helyszínelési képeiből készített kiállítást. Tavaly Kovács Zsolt hajdúnánási mentőtiszt kapta a díjat, aki Hajdúnánás minden iskolájában évente tart öngyilkosság- és drogprevenciós előadásokat. A vele készült tavalyi riportunkat itt olvashatják.

Idén a Váltó-sáv Alapítvány munkatársainak adták át a díjat, akik a fogvatartottak és a szabadultak társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedésének támogatásával és lelki egészségével foglalkoznak. A speciális helyzet (a bezártság, a hozzátartozóktól, családtól való távollét, a deprivációk stb.) mind veszélyeztető tényező az öngyilkosság esetében. Ezért az alapítvány kiemelten fókuszál a reménykeltésre, a mentálhigiénés gondozásra. „A különböző programjainkon keresztül sokat tehetünk azért, hogy a speciális helyzetben lévő emberek lelki egészsége javuljon, és így elkerülhetők lehetnek az öngyilkossági gondolatok. Mi nem foglalkozunk primer öngyilkosság-megelőzéssel, de a számos képzésünk, csoportunk, művészetterápiás programunk, a coaching, az egyéni esetkezelés mind-mind szekunder módon járulhatnak hozzá az öngyilkosság megelőzéséhez” – mondta el lapunknak Mészáros Mercedes, a Váltó-sáv Alapítvány szakmai vezetője. – A fogvatartottakkal és szabadultakkal készült interjúink során sokszor derült ki, hogy valójában nagyon rossz állapotban voltak, de az alapítvány odafordulása, figyelme, egy-egy képzés sokat segített ezeknek a gondolatoknak a leküzdésében.”

Mészáros Mercedes (forrás: Lélekben Otthon)

Mészáros Mercedes (Forrás: Lélekben Otthon)

Mercedes kiemeli, a fizikai és lelki bezártság megnehezíti, hogy a fogvatartottak szabadulásuk után helyt tudjanak állni, sok múlik azon, mennyire fejlettek az egyén megküzdési stratégiáik – ezek hiányában mind a zárt intézetben, mind a szabadulás után nagyobb lehet az esélye az öngyilkosságnak. „Mi nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy a szabadulás utáni életben valamilyen szinten majdnem minden volt fogvatartottnál felmerül az öngyilkosság gondolata, főleg, ha nincsen semmilyen kapcsolatuk, nem megoldott a lakhatásuk, nincs munkájuk. Miután ők sokat töltöttek ezen a reszocializációs színtéren, amit börtönnek hívunk, sok kapcsolódó probléma is megjelenik. Sokan például szenvedélybetegséggel küzdöttek, és bár a börtönben nem voltak szerhasználók, szabadulásuk után veszélyeztetettek lesznek, sőt előfordulhat a szerrel történő halálozás is, egyrészt azért, mert ugyanazt az anyagmennyiséget használják, mint a bekerülés előtt, másrészt mert ténylegesen öngyilkosak akarnak lenni. Pedig a szabadulás után hosszú időt vesz igénybe a talpra állás. Ez egy nagyon nagy türelemjáték.”

A megküzdési stratégiákat fejlesztheti az alapítvány Félutas lakásprogramja, amely egyfajta átmenet a totálisan zárt intézmény és a szabad élet között. „Ez egy száz négyzetméteres lakás, amely hat fő befogadására alkalmas, a program pedig nagyvárosi környezetben ad visszailleszkedési lehetőséget azoknak a szabadultaknak, akik nehezebben tudják megtalálni magukat a szabad életben – meséli Mercedes, és hozzáteszi: Fejlesztettünk egy szabadulásra felkészítő, érzékenyítő társasjátékot is Váltó-Láz címmel, amelyben a szabadulás utáni első hónap kihívásaival kell megküzdenie a játékosoknak. Van valamennyi pénzük, egy küldetésük és vannak váratlan életesemények is, amiket meg kell oldani. A játék jól mutatja, hogy nagyon hamar el tud fogyni a pénz, és hogy rengeteg mindent el kell tudni intézni, ami különösen nehéz lehet azoknak, akik évekig be voltak zárva.”  

Van segítség!

Ha te vagy valaki a környezetedben krízishelyzetben van, hívd mobilról is a 116-123 ingyenes lelkielsősegély-számot!

Kapcsolódó cikkeink

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése