Ha csak egy tanácsadót választasz magadnak a jó anyaság felé vezető úton, akkor a nemrég elhunyt Vekerdy Tamás gyermekpszichológus gondolatait érdemes újra meg újra elolvasni. Minden témakört alaposan kitárgyalt, szerencsénkre rengeteg interjút és nyilatkozatot adott, az interneten számtalan idézet található tőle, de könyveiben is megtalálod szellemi hagyatékát, ha iránymutatásra vágysz az anyaság útvesztőjében.
Milyen a jó anya?
Az anyák leggyakrabban amiatt éreznek bűntudatot, hogy nem elég jó anyák. Nem jó anya, aki elmegy a gyerek mellől dolgozni. Nem jó anya, aki szórakozni jár. Nem jó anya, aki nem törli ki a gyerek fenekét még tízéves korában is. Napestig sorolhatnánk, hogy mennyi váddal illetik egymást és saját magukat az anyák. Vekerdy Tamás azonban megnyugtatott mindenkit: a jó anya nem az, aki feláldozza magát a gyerekért.
„A gyerek számára a legfontosabb, hogy az anya hogy érzi magát a bőrében. És itt akkor meg is nyugodhatnánk, sőt, jó lenne, ha megnyugodnánk: mert nevelés nincs, csak együttélés van a gyerekekkel. Kompetens együttélés. Hitelesség. Azt csinálom, amit szeretnék, azt mondom, amit gondolok és érzek, nincs színlelés se a férjem, se a gyerekem, se az anyósom, se az anyám felé, csak önmagammal való azonosság. llyenkor nyugodtan lehet tévedni és hibázni.”
A jó szülő tud megfelelő módon, vagyis játékban és mesében – mondókában, dögönyözésben, csiklandozásban, simogatásban és puszikban – személyes érzelmet kommunikálni.
„A gyerekek idegesítőek, ha állandóan velük kell lennünk, kiszívják a vérünket, lerágják a húsunkat, amellett, hogy aranyosak, kedvesek, jókat lehet velük marháskodni, de csak akkor, ha az anya kipiheni magát.”
Vekerdy Tamás anyaságról, iskoláról (Kép: Smagpix/Neményi Márton)
„A gyerek mindent lát, mindent érez. Láthatatlan csápjai nemcsak a tudatos, hanem a tudattalan képzetáramlásunkba is elérnek, és nagyon zavarja, hogy nem tudja pontosan, hogy mit tud.”
„Mi nagyon zárt társadalomban nagyon zárt családokat működtetünk. A zártság egy bizonyos ponton túl elmekórtani kategória. A zárt család betegítő.”
Tanulásról, iskoláról
Az iskola témája az a darázsfészek, melybe minden anya belenyúl, amikor hat-hétéves lesz a gyereke. Hogyan kell kezelni, ha rossz jegyet hoz haza a gyerek? Mi a megfelelő hozzáállás a tanuláshoz? Ott kell ülni a gyerek mellett éjjel-nappal, és helyette is tanulni? Vekerdy Tamás az iskolával és tanulással kapcsolatban is hasznos tanácsokat adott.
A teljesítmény kisajtolása a gyerekekből egy totális félreértés.
„A legfontosabbak a haszontalan dolgok, nem az, hogy »Mosd meg a kezed!«, »Vedd le a cipőd!« »Vedd fel a tréningnadrágod!« »Rakd el a játékot!«. Ez mind hülyeség.”
„Az igazi tanulás önálló tevékenység, ezért ellenzek minden együtt tanulást, korrepetálást. Meggyőződésem, hogy néhány hét vagy hónap alatt a gyerekek maguktól is beletanulnának az önálló munkába, ha volna időnk ezt kivárni.”
„Zseniális topmenedzser abból lesz, aki lehetett teljes értékű óvodás sok mozgással, sok játékkal, mindennapos mesével, és lehetett teljes értékű kamasz lustasággal, teljesítményromlással, merengéssel.”
„Jó volna, ha elfogadnánk a gyerek karakterét, és nem próbálnánk erőszakosan olyanná faragni, amilyen úgysem tud lenni. Tudom, félünk, hogy nem fog »érvényesülni« az életben. De kérdezem: egyáltalán mit jelent az, hogy »érvényesülni«? Kit irigyelünk? Tényleg csak egyetlen vonzó életsablont tudunk elképzelni, amelyiknek ráadásul mindig csak a csúcspontját ismerjük, a végét soha?”
