A francia állam néhány napja 90 ezer euróra büntette Párizs önkormányzatát, mert túl sok a nő vezetésben. A büntetés a 2018-as évre vonatkozik, mert nem tartották be azt a szabályt, hogy a nőknek és a férfiaknak egyenlő számban kell lenniük a vezetésben. A francia főváros önkormányzatában 11 nő és 5 férfi foglal helyet, vagyis 69 százalékos a nők aránya. Párizs főpolgármestere, Anne Hidalgo abszurdnak nevezte a büntetést, és azt mondta, örül, hogy a nők létszáma miatt kaptak bírságot.
Lesújtó a hazai összkép, de vannak kivételek
A párizsi eset után eljátszottunk a gondolattal, hogy Magyarországon fenyegetné-e a nagyobb önkormányzatokat büntetés, ha nálunk is lenne a franciához hasonló szabály. Lelőjük a poént: a 23 budapesti kerület és a 18 megyeszékhely egyik képviselő-testületében sem éri el az 50 százalékot a nők aránya. Sőt, néhány kivételt leszámítva a 40 százalékot sem, az összkép pedig lesújtó.
Budapesten a női képviselők arányát nézve a XX. kerület érte le a legjobb eredményt, a pesterzsébeti közgyűlésben 8 nő és 9 férfi foglal helyet, ami szinte kiegyensúlyozottnak tekinthető a nők 47 százalékos arányával. Alig lemaradva, 46 százalékos női aránnyal (6 nő, 7 férfi) következik a VII. kerület, majd az V. kerület (6 nő, 8 férfi, 43 százalék). Az összes kerületet együtt nézve viszont csak minden negyedik képviselő nő.
A női képviselők aránya a XVIII. kerületi önkormányzatban a legrosszabb, olyannyira, hogy akár egyes számban is írhatnánk a képviselőt: 19 férfi és csak egyetlen nő ül a testületben, ami 5 százalékos női arányt jelent. Nem sokkal jobb a helyzet Újpesten sem, ott 17 férfi és 1 nő kapott helyet a közgyűlésben.
A megyeszékhelyek közgyűléseiben átlagosan 18 százalék az arány, vagyis képviselőknek kevesebb mint az ötöde nő. Békéscsabán, Győrben, Salgótarjánban, Szolnokon és Szombathelyen azonban még a 10 százalékot sem sikerült elérni, mivel egy-két nő kapott helyett a testületben. A vidéki listavezető Székesfehérvár lett az egész szép 40 százalékkal (8 nő és 12 férfi), az utána következő Veszprémben és Szekszárdon viszont már csak 29 százalék körüli a női képviselők hányada.
A fenti adatok a megválasztott önkormányzati képviselők női-férfi arányát jelzik a polgármester nélkül. Ez a legtöbb kerületben és városban még kedvezőbb képet is mutat, hiszen nagyítóval kell keresni azokat a kerületeket és megyeszékhelyeket, ahol nő a polgármester. Ilyen az I., a IX. és a XV. kerület, valamint Kecskemét és Tatabánya. A többi 35 megyeszékhelyt, illetve kerületet férfi irányítja.
A Parlamentben sem jobb a helyzet
Önmagában és nemzetközi összehasonlításban is elkeserítő, mennyire alacsony a női képviselők aránya a magyar országgyűlésben: nem éri el a 13 százalékot. Ezzel a sereghajtók vagyunk az unióban, ahol 33 százalék az átlag. Ha csak a térségünkben nézünk körül, akkor is jóval több a nő ül a parlamentben Romániában (22 százalék), Szlovákiában és Csehországban (23-23 százalék) vagy Bulgáriában (27 százalék).
Az európai kiegyensúlyozottsági listát a svéd parlament vezeti tizedszázalékok híján 50-50 százalékos női-férfi aránnyal. De jól állnak a finnek (46-54 százalék), a spanyolok és a belgák (mindkettő 42-58 százalék) is.
Az unióban nincs egységes szabályozás a női kvótára vonatkozóan, de évek óta napirenden van, hogy 40 százalék legyen a nők aránya a magáncégek felső vezetésében. Nemrégiben Angela Merkel német kancellár koalíciójában lévő pártok megegyeztek arról, hogy hamarosan bevezetik a női kvótát a német nagyvállalatoknál. A jövőben minden nagyobb cég igazgatóságába kötelező lesz egy női tagot delegálni, ha a vezetőség több mint három főből áll.
