nlc.hu
Család

Így élnek túl a vadasparkok a koronavírus-járvány alatt

Egy újabb tavaszi bezárást valószínűleg már több állatkert, vadaspark sem élne túl

Míg az erdők, turistaútvonalak és tanösvények a koronavírus második hulláma alatt is látogathatók, addig a zömében szintén nyitott terű vadasparkoknak és állatkerteknek ezúttal is be kellett zárniuk. Az újabb korlátozások különösen nagy érvágást jelentenek azoknak az intézményeknek, amelyek magánkézben vannak, és bevételük nagy részét a jegy és bérletárak adják össze.

„Most a túlélés a tét!!! Felelősségünk van, dolgozóink és állataink felé!!! Soha nem gondoltuk, hogy segítséget kell kérnünk, de ez így már 5 hónap! Az nagyon sok. (…)”

– olvasható a segítségkérő poszt a Szigethalmi Családi Vadaspark hivatalos Facebook-oldalán, amelynek üzemeltetői nem értenek egyet az újabb, ideiglenes bezáratással.

„A kirándulóhelyek nincsenek lezárva, korlátozva, akkor egy erdőben lévő abszolút nyitott vadasparkot miért kell bezárni? Miért nem elég csak négyzetméterre korlátozni a látogatók számát?

– tette fel a kérdést Kádár Patrícia a vadaspark vezetője, miután telefonon elértük.

Kétségbeesése érthető, hiszen a koronavírus-járvány berobbanása, és az azt követő korlátozások a vadasparkokat (is) súlyosan érintették, hiszen pont abban az időszakban kellett bezárni a kapuikat, amikor anyagilag meg tudták volna alapozni az évüket.

Ráadásul ezeknek az intézményeknek a bezárások alatt is működniük kell tovább: etetni kell az állatokat, és a kötelező, ütemezett karbantartási munkálatokat is el kell végeztetniük.

Így élnek túl a vadasparkok a koronavírus-járvány alatt

Fotó: Szigethalmi Családi Vadaspark

Ellátni való állatból pedig nincs hiány: a Magyar Állatkertek Szövetségének (MÁSZ) adatai szerint több mint 30 ezer lakója van a hazai állatkerteknek, ezek egy részét nemzetközi fajmentő tenyészprogram keretében tartják.

Kádár Patrícia szerint a legnagyobb nehézségekkel a magánkézben lévő vadasparkoknak kell szembenézniük, amelyek önkormányzati és állami támogatás nélkül tartják fenn magukat.

Ők is családi vállalkozásként működnek, a vadaspark a nagyszülői ház udvarából nőtte ki magát, ahol 2011-ben még csak néhány tyúk, liba és kacsa élt. Ma már többek között törpemalacot, őzeket, lovakat, birkákat, teknősöket és papagájokat lehet náluk nézegetni, sőt, a hosszú és költséges munkálatok során bővültek: megnyitották az ország első Vadmentő Központját. Ám a koronavírus-járvány, ahogy sok más szektorban, az ő felívelő sikerüket is lejtmenetbe kapcsolta.

„Sajnos sem a tavaszi, sem a mostani bezárás alkalmával nem kaptunk segítséget, sem az önkormányzattól, sem az államtól” – mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi időszakban a saját tartalékaiból, és a civilek támogatásaiból próbálnak túlélni. 

Már az első bezárás is nagy kihívás volt számukra, hiszen rögtön tél után, a tavaszi nyitásukat érintette. „Normál esetben, ebben az időszakban rengeteg csoportunk van hétköznaponként, hétvégenként pedig sok család látogat el hozzánk. Így ez nagy kiesés volt” – magyarázta Patrícia, hozzátéve, hogy a nyár egy kis fellélegzést jelentett, hiszen újra megjelentek a látogatók.

Ám az őszi szezon, a pandémia második hulláma miatt, ismét elmaradt a megszokottól.

Így élnek túl a vadasparkok a koronavírus-járvány alatt

Fotó: Szigethalmi Családi Vadaspark

Nekünk az egész évi fenntartásunk költségeit tavasztól őszig kell kitermelni, a tavasz és az ősz számít a nagyobb bevételi időszaknak, ami most teljesen elmaradt” – tette hozzá a vadaspark vezetője.

A nehézségek ellenére eddig gazdasági okokból még egy kollégájuktól sem kellett megválniuk. Jelenleg 27 főt foglalkoztatnak teljes állásban. Az ügyvezető szerint a legutolsó dolog lenne, amit tennének a túlélés érdekében, hogy bárkitől is megváljanak. Ez viszont a jelenlegi helyzetben egyre nehezebben megugorható feladatnak tűnik, hiszen havi 5-5,5 millió forintba kerül a park fenntartásának a költsége, amit látogatók nélkül lehetetlenség kitermelni.
Amiben a látogatóink tudnak nekünk segíteni, az az, hogy a 2021- es évre elővételben meg lehet vásárolni az idei árainkon bérleteinket, belépő jegyeinket. Ez egy kicsit enyhíteni tudja kiadásainkat, de sajnos ez édes kevés. Ettől függetlenül persze nagyon nagyon hálásak vagyunk a családoknak, személyeknek, hogy ily módon segítenek bennünket.” – mondta, és azt sem titkolja, hogy a tartalékaik fogyóban vannak, ezért nagy szükség van a civil támogatásra.

Ahogy telnek a hónapok a túlélésre játszunk! Ez a hivatásunk, az életünk!”

– tette hozzá elkeseredetten, mielőtt letettük a telefont.

Így élnek túl a vadasparkok a koronavírus-járvány alatt

Fotó: Szigethalmi Családi Vadaspark

Az önkormányzati tulajdonban lévő vadasparkok alatt is rezeg a léc

Bár ők azért kevésbé kitett helyzetben vannak. Megkerestük az ország legrégebbi vidéki állatkertjét, a Debreceni Állatkertet is, amely Nagyerdő fái között, 1958 óta látogatható. Az elmúlt évtizedek alatt egyre jobban kinőtte magát, rengeteg fejlesztésen van túl, és mára szerves része lett a városnak, ahogy az erdőnek is.

Összesen 17 hektáron mutatja be öt földrész 170 fajának mintegy 900 példányát.

Dr. Nagy Gergely Sándor, a debreceni állatkertet és vidámparkot üzemeltető Nagyerdei Kultúrpark Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője azt mondta az nlc-nek, hogy egy újabb tavaszi bezárást valószínűleg már több állatkert, vadaspark sem élne túl.

A segítségekkel, a fejlesztések, karbantartások költségeinek visszafogásával sikerült úgy gazdálkodni, hogy plusz, önkormányzati működési támogatás igénye nélkül tudtuk teljesíteni ezt az évet” – magyarázta az ügyvezető, hozzátéve, hogy a kiadási oldal csak egy része volt faragható. Hiszen a közüzemi számlákat, a takarmányokat, a bérköltségeket a zárva tartások alatt nekik is fizetni kellett.

Ezek pedig bőven kiteszik a kiadások kétharmadát, ami ötven millió forintra is rúghat egy nagyobb vadaspark esetében.

Ráadásul az első hullám nehéz időszakát nekik is úgy kellett átvészelniük, hogy az állatkertek nem szerepeltek a járulékfizetés alól mentesülő ágazati szereplők listáján. Novemberben megtört a jég, és ma már az állatkertek is kedvezményezetteknek számítanak.

Így élnek túl a vadasparkok a koronavírus-járvány alatt

Fotó: Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark

Számukra is nehéz volt 2020, még annak ellenére is, hogy a helyi önkormányzattól minden támogatást megkaptak. Civil támogatásban sem volt hiány: a mai napig érkeznek tárgyi, élelmezési és pénzbeli felajánlások, amikért nem tudnak elég hálásak lenni. Szerinte öröm az ürömben, hogy a pandémia megmutatta számukra, az embereknek mennyire számít a vadaspark tevékenysége, és ha kell, tesznek, megmozdulnak a működéséért. Mint mondta, igény van az ilyen jellegű kikapcsolódásra, ezt igazolja az is, hogy nyáron, az újranyitás alkalmával az emberek szerették volna bepótolni az elmaradt látogatásokat, és most a karácsony közeledtével az is érezhető, hogy egyre előkelőbb helyre kerültek az élményalapú ajándékok, fogynak az előrevásárolt jegyek, bérletek.

Gergely Sándor bízik abban is, hogy az új, igényelhető bértámogatásra (amelyet december 11-ig lehetett benyújtani), sikerrel pályáztak, már így is nehéz volt úgy sakkozniuk a költségvetéssel, hogy ne kelljen elbocsátaniuk senkit a hetven fős stábból. A munkaállomány megóvása számukra is prioritás, hiszen ahogy az ügyvezető is mondja, egy jól működő vadaspark életében rendkívül fontos a jó szakemberek megtartása, mivel olyan műfajban dolgoznak, ahol a tudást főleg gyakorlat révén lehet megszerezni, nem pedig az iskolapadban.

„Nagy veszteséget jelent egy kolléga elvesztése, vagy kiesése. Itt mindenki egy fenékkel több lovat ül meg, kialakult annak a gyakorlata, hogyan lehet gazdaságosan működtetni a rendszert. Ráadásul három működési ággal is rendelkezünk, az állatkert mellett botanikus kertet és vidámparkot is üzemeltetünk”

– mondta, hozzátéve, hogy a jövőben várható egy nagyobb állami segítség is, a hírek szerint a 900 millió forintos támogatásban részesülnek majd az állatkertek, de a részletszabályok még nem jelentek meg, így nem tudható, hogy a kedvezményezettek körébe kik tartoznak. Ennek részleteit nagyon várják, és valószínűleg a legtöbb vadaspark üzemeltetője így van ezzel.

Így élnek túl a vadasparkok a koronavírus-járvány alatt

Fotó: Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark

Hasonlókról számolt be a Budakeszi Vadaspark is, ahol az Európában őshonos, illetve a Kárpát-medencébe betelepült állatvilággal – 60 faj 200 egyedével – lehet megismerkedni.  Ők a közelgő karácsonyi ünnepekre tekintettel többféle megvásárolható ajándékötlettel is készültek. Így például lehetőség van a vadaspark lakóinak virtuális örökbefogadásra, 60 faj 200 egyede közül lehet választani. Vásárolható éves bérlet és egy alkalomra szóló tiszteletjegy is, illetve a kínálatban helyet kapott a Vadaspark jövő évi falinaptára, amiben a legnépszerűbb állatok szerepelnek. Ezen kívül nonprofit szervezetként köszönettel fogadjuk az adományokat a számlaszámukra. A támogatásokból befolyt összeg 100%- át az állatok téli takarmányozására fordítják.

„Természetesen sajnáljuk, hogy a jelenlegi járványhelyzet miatt átmenetileg nem érkezhetnek hozzánk látogatók. Különösen hiányoznak a rendszeresen visszatérő vendégeink, ennek ellenére az élet változatlanul folyik a zárt kapuk mögött is. A Vadasparkot alapító Pilisi Parkerdő Zrt. támogatásával biztosítjuk a zavartalan működéshez szükséges feltételeket, így az állatok ellátása, gondozása a megszokott kerékvágásban, zökkenőmentesen történik” –  mondta Nagy Ingrid, a Budakeszi Vadaspark munkatársa.

Az állatokat is megviseli az új helyzet

Az elmúlt hónapok terhe főleg az üzemeltetők vállát nyomta (pontosabban nyomja jelenleg is), ám a gondozottakra is hatással vannak a megváltozott körülmények. Talán meglepő, de az elképzelésekkel ellentétben sok, fogságban élő állatnak nem feltétlen tesz jót, hogy nincsenek körülöttük emberek. Egy indiai állatkert például arról számolt be, hogy, a vízilovak, a rókák és a tigrisek meglehetősen élvezik a csendet, míg az emberszabású emlősök viselkedése arra utal, hogy hiányolják a látogatókat. Gergely Sándor szerint az állatok esetében valóban nem lehet általánosítani.

„A látogatók eltűnése a tenyészprogramok esetében például még jól is jöhet. Elsősorban azon fajok esetében, amelyek a természetben is csak párzás alatt keresik fel a fajtársukat, kevesebb látogató között a párválasztás intimebb tud lenni. Ugyanakkor mi nem tapasztaltuk azt, hogy a korlátozások alatt bármelyik tenyészprogram kiemelkedően jobban menne. Az állatok zöme általában télen áll párba, és ilyenkor egyébként is kevesebb a látogató.

Ami viszont biztos, hogy olyan helyzetbe kerültek a gondozottak, amilyenben eddig még sosem voltak.

Így élnek túl a vadasparkok a koronavírus-járvány alatt

Fotó: Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark

Azt tapasztaljuk, hogy  a magasabban szocializált gerinces fajok, kifejezetten emlősök esetében megnőtt az igény az emberi jelenlétre, több foglalkozást igényelnek. Ez érthető is, hiszen nemcsak a vendégek számára lehet szórakoztató egy látogatás, hanem fordítva is” – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy szerinte most egy a fontos, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére az állatok semmiben se szenvedjenek hiányt, és legyen körülöttük rendszeres emberi jelenlét.

Ahhoz azonban, hogy az állatok jól legyenek, az is fontos, hogy a megszokott gondozók legyenek körülöttük, hiszen akadnak olyan állatok, amelyek nem mindenkitől fogadják el a takarmányt.

Ezért most különösen fontos az ápolók védelme, Debrecenben például bevezették az ózongenerátor használatát, amivel folyamatosan tisztítják a dolgozói tereket. Külsősök pedig szinte nem is léphetnek be az intézmény területére. Budakeszi, vagy épp a magánkézben lévő Szigethalmi vadaspark is hasonlókról számolt be: ők is szigorúan betartják az éppen aktuális járványügyi előírásokat.

Jelenleg folynak a kutatások, hogy az állatok szerepet játszatnak-e a COVID-19 embereknek történő átadásában, a wuhani piac kezdeti eseményein kívül.  A jelenlegi információk szerint erre nem volt egyéb, hivatalos példa, ahogy az is vitatott még, hogy az állatok mennyire vannak kitéve az emberi fertőzésnek. Eddig Bronxban történt egy olyan eset, amikor a nagymacskáknál influenzásra utaló jeleket tapasztaltak, és kiderült, hogy pozitív lett a koronavírus-tesztjük. Ezenkívül egy dél-afrikai állatkertben élő puma (Puma concolor) esetéről jelentettek az Állat-egészségügyi Világszervezetnek, pár nappal ezelőtt pedig hópárducoknak lett pozitív a tesztjük egy Kentuckyban található állatkertben. A macskákat valószínűleg egy tünetmentes munkatárs fertőzte meg, annak ellenére, hogy az óvintézkedéseket betartották, és speciális védőruhát viseltek. 

Az állatkert szerint kevés a kockázata annak, hogy a fertőzött vadállatok embereket fertőzzenek meg, ezért az állatkert nyitva marad, bár a hópárduc-kiállítás zárva tart, míg a macskák meggyógyulnak. Az viszont bizonyított, hogy a főemlősök bizonyos betegségeket elkaphatnak, az emberekkel való érintkezés kockázatos lehet a majmokra nézve. 2009-ben történt, hogy a Chesteri Állatkertben egy harminc fős csimpánzkolónia légúti betegséget kaptak el a látogatóktól, melynek következtében három majom elpusztult. Ezekből az okokból például a Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület (IUCN) útmutatása szerint az állatkertekben az emberek és a majmok közötti távolságot hétről tíz méterre kell növelni. 

De visszatérve a mostani járványhelyzethez, a legtöbb állatkertben és vadasparkban szigorú szabályokat vezettek be az állatok védelme érdekében, így például sok helyen tesztelik a gondozókat, rendszeresen mérik a lázukat, maszkot és védőruhát viselnek. 

Felmerülhet az a kérdés is, hogy az állatok ennyi idő alatt el tudnak-e szokni az emberektől? Tavasszal például pont-e felvetés miatt, egyes külföldi állatkertek arra készültek, hogy az újranyitásuk után szakaszosan fogják engedni a látogatókat, így mérsékelve az állatokat zavaró hirtelen hanghatásokat. Gergely Sándor úgy véli, erre nálunk nem lesz szükség, hiszen a második hullám főleg a téli nyitva tartást érinti, amikor egyébként sem járnak az emberek olyan sokat vadasparkokba, állatsimogatókba, tavasszal pedig nagy valószínűséggel nem lesznek többen a látogatók, mint szoktak lenni ilyen tájt.

A vadasparkok üzemeletetői azt is remélik, hogy addigra a koronavírus-probléma is megszűnik, és nem kell majd a jövőben még egy ilyen korlátozással szembenézni, ami valószínűleg több park halálát is jelentené. 

 

Érthető, ha az állatkertek üzemeltetői nem feltétlenül értenek egyet a vadasparkok bezáratásával. Többen a közpark jellegével érvelnek a nyitva tartásuk mellett, illetve azzal, hogy az állatházak lezárásával, a látogatók számának korlátozásával eddig is tudták biztosítani, hogy a vendégek az előírt, vagy akár az annál nagyobb távolságot biztonságosan be tudják tartani.

Még több hír a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése