A melegek jogait korlátozó törvénymódosítástól nem csak az LMBTQI embereknek lesz rosszabb

Az LMBTQI emberek jogait és láthatóságát sértő, múlt csütörtökön bejelentett törvénymódosítás nagy hatással lehet arra, hogy mit és mikor nézhetünk majd a tévében, a moziban és a reklámokban. Szándékosan fogalmazták meg homályosan, hogy erősítse a társadalom öncenzúráját.

TóCsa

2021. Június 15.

A kisebbségek jogait csorbító törvények és rendeletek jellemzően azért számítanak a hatalom számára viszonylag könnyen megúszhatónak a régiónkban, mert az emberek többségének életét nem érintik, így szomorú módon nem is figyelnek oda rájuk annyira. A jogkorlátozás ellen sokan csak azután emelik fel a szavukat, amikor az ő jogaikat kezdik korlátozni. A pedofilellenes törvényben bónuszként elhelyezett, a melegség fogalmát a pedofíliával szándékosan és rosszhiszeműen összemosó törvénymódosítás is ebbe a körbe tartozik, hiszen sokan már a nevét meghallva sem olvassák el, miről is szól pontosan, mondván, hogy ez őket egyáltalán nem fogja érinteni. Az persze egészen nyilvánvaló, hogy egy ilyen törvény hatályba lépése után minden LMBTQI embernek rosszabb lesz az élete Magyarországon, de közben a törvénymódosítás több olyan változtatást is eszközöl, melyek a heteroszexuális emberek életére is hatással lehetnek.

Az talán egy másik cikk témája lehetne, hová vezet az, ha az oktatási intézményekben csak a kormány által engedélyezett civil szervezetek végezhetnek szexuális felvilágosítást, de joggal tarthatunk attól, hogy a tevékenységük az önmegtartóztatás és a házasság utáni szex szigorúan misszionárius pózban népszerűsítésének terepe lesz, a szüleikkel a szexről nem beszélő fiatalok pedig így jobb híján a pornóból tanulnak majd. A tévénézésre, valamint arra, hogy egyáltalán milyen filmeket mutatnak majd be Magyarországon, óriási hatást gyakorolhat a törvény, ami a szándékosan homályos megfogalmazásával elérheti, hogy számos filmet, sorozatot vagy tévéműsort csak este tíz után mutathassanak be, ahogy azt is, hogy újra aranykorát élje a cenzúra és az öncenzúra, és a tartalmak csak erősen megvágott formában kerülhessenek a szemünk elé.

Szándékosan homályosan

E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.

Mit is jelent pontosan a homoszexualitás vagy a nem megváltoztatásának népszerűsítése, megjelenítése? Egy nemet változtató műtét bemutatása nyilván ez a kategória, és valószínűleg két férfi vagy két nő csókolózása is ide sorolható, de a helyzet a legtöbb esetben egyáltalán nem ennyire fekete vagy fehér. A homoszexualitás megjelenítésének számít például, ha mondjuk Lakatos Márk egy délutáni tévéműsorban fiatal háziasszonyoknak segít előnyösebb ruhákat választani? Itt már ingoványos terepre érkezünk. Ha nem flörtöl közben egy másik férfival, akkor a dolog elfogadható? Vagy már az is elég a képernyőkről letiltáshoz, hogy korábban már elmondta magáról, hogy homoszexuális, és mivel ő egy életvidám, jó fej fickó, ezért ezzel népszerűsítheti a homoszexualitást?

Vagy mi a helyzet mondjuk Steiner Kristóffal, aki Magyarországon tartózkodva relatíve gyakran jelenik meg különféle kereskedelmi televíziós műsorokban, ahol általában vegán ételt főz, időnként egyedül, máskor pedig a párjával, Nimivel. Ha egyedül van, jöhet, de a párjával nem? Vagy a párja is jöhet, csak ne beszéljenek arról, hogy ők egy pár, és még véletlenül se fogják meg egymás kezét? Mi a fene az a homoszexualitás megjelenítése egyáltalán? Magukat a homoszexuális embereket tiltják be ezzel? Vagy addig rendben vannak, míg nem beszélnek a kapcsolatukról, és nem válik láthatóvá, hogy az illető párt alkot egy azonos nemű emberrel? Könnyen gondolhatnánk azt, hogy a törvény megfogalmazása lett slampos, de a helyzet az, hogy nagy valószínűséggel direkt fogalmazták meg így: ha nem világos, hogy miért büntetnek, jöhet a bizonytalanság és az öncenzúra, ami minden büntetésnél nagyobb károkat okoz.

A túl sok szürkezóna

Hétfő délelőtt moziban voltam. A Luca című Pixar animációs film egy olasz tengerparti településen játszódik, és két tengeri sellőfiú a főszereplője, akik a partra érve emberré változnak, és megpróbálnak elvegyülni odakint, az emberek tengerparti városában, ahol sokan élnek halászatból, a szigonyaikkal pedig el akarják pusztítani a legendás tengeri szörnyetegeket. A két fiú a városban barátokat szerez és egy bajnokságra is beneveznek, miközben végig bujkálniuk kell, ugyanis ha víz éri őket, azonnal visszaváltoznak sellőkké. A történetben semmilyen módon nincs jelen a homoszexualitás, ugyanakkor nagyon könnyen lehet az egészet a másság elfogadásának metaforájaként értelmezni: a bujkálásuk gyakorlatilag olyan, mint amilyen a meleg gyerekek bujkálása, és az előbújásuk is sok szempontból hasonlít egy coming outra, a tanulságokról nem is beszélve. A vetítésről kifelé jövet többen is beszélgettek arról, hogy hamarosan ezt a filmet már csak 18-as korhatárkarikával lehet bemutatni idehaza… Az agyakban az öncenzúra már most beindult, miközben a Lucában egyáltalán nincs jelen a homoszexualitás, egyszerűen elfogadásra tanít. És akkor meg is érkeztünk a gondolatrendőrség terepére: ha valamit fejben a homoszexualitáshoz kötünk, az rögtön azzá is válik? És ezt majd ki dönti el?

A Luca című animációs film két főhőse

Vagy itt van egy másik film, amihez nemrég volt szerencsém: a Together Together című vígjáték. A film egy egyedülálló pasiról szól, aki nagyon szeretne gyereket, ezért megfizet egy béranyát, hogy hordja ki neki, a folyamat alatt pedig közelebb kerülnek egymáshoz. Látszólag semmi köze a filmnek sem a homoszexualitásához, sem a nemváltoztatáshoz, azonban a film után derült ki számomra, hogy míg a férfi főszerepet a Másnaposok-filmekből ismerős Ed Helms alakítja, addig a nőit Patti Harrison. Ki az a Patti Harrison? Patti Harrison egy Amerikában viszonylag ismert transznemű nő, a szerepeltetése pedig nyíltan vállalt kiállás amellett, hogy a filmekben a transznemű színészek ne csak transzneműeket, hanem ciszneműeket is játszhassanak. Most akkor ez a film megjeleníti a homoszexualitást és nemváltoztatást, vagy nem jeleníti meg? És ha úgy gondolják, hogy igen, akkor egyben minden színészről tudnia kell majd a korhatárról döntéshozóknak, hogy milyen neműekhez vonzódik? És mi lesz az olyan filmekkel, mint mondjuk a Solo: Egy Star Wars-történet vagy A szépség és a szörnyeteg legújabb élő szereplős verziója? Azoknál a Disney büszkén jelentette be, hogy az előbbiben Lando Calrissian karaktere pánszexuális, míg az utóbbiban Josh Gad karakteréről mesélte el a rendező, hogy homoszexuális, miközben ebből a filmben mit sem láthattunk. Elég lesz a rendező vagy a forgatókönyvíró értelmezése is ahhoz, hogy egyből jöjjön a 18-as korhatárkarika?

Cenzúra helyett öncenzúrára játszik

Mivel nem lesz világos, hogy miért jár büntetés, önszorgalomból elkezdik majd a hasonló tartalmak és az LMBTQI csoportokba sorolható emberek „kitiltását”. A tévécsatornák a biztonság kedvéért majd vagy csak este tíz után tűznek műsorra minden „problémás” filmet, sorozatot és műsort, vagy jön a vágóolló, és majd kivágják az összes kérdéses részt, akár azon az áron is, hogy a sztori ennek köszönhetően érthetetlenné válik? Erre már láthattunk is példát, amikor az m2 lazán kivágta az összes leszbikusságra utaló jelenetet a Jessica Jones egyik epizódjából. A főzős műsorba és a realitybe majd azért nem hívják meg a meleg celebet, nehogy emiatt jöjjön a bünti a csatornának? És Ungár Péter azért elmehet majd az ATV-be beszélgetni a politikáról főműsoridőben, vagy őt már csak este tíz után szabad kamerák elé engedni? Ki fogja majd eldönteni, hogy miért jár büntetés és miért nem, és mi lesz ebben a sorvezetője? A törvény jelenlegi formájában egy gumiszabály arra, hogy szigorúan lehessen büntetni vele, de arra is, hogy bizonyos dolgok azért beleférjenek. Minden értelmezési és véleménykérdéssé válik, miközben egy törvénynek pont az lenne a dolga, hogy világosan fogalmazzon, és minél kevésbé lehessen sokféle értelmezést társítani mellé. Azonban itt a törvényalkotó inkább az öncenzúrára játszik, nem annyira a cenzor szerepében szeretne tetszelegni, azaz meghozza a gonosz törvényt, de a végrehajtásnál már nagyrészt mossa kezeit, és ráhagyja azt a társadalomra. Ilyen szempontból pedig erősen emlékeztet majd a 2017-ben bevezetett, majd idén visszavont magyarországi civiltörvényre.

Rachael Taylor és Carrie-Anne Moss a Jessica Jones c. sorozatban (Fotó: Zelig Shaul/ACE Pictures/Profimedia)

Rachael Taylor és Carrie-Anne Moss a Jessica Jones című sorozatban (Fotó: Zelig Shaul/ACE Pictures/Profimedia)

Jöhet a mindent eluraló 18-as karika

Ha egy műsor 18-as korhatárbesorolást kap, az adott tartalmat tilos este tíz óra előtt képernyőre tűzni. Márpedig most úgy fest, hogy a hírműsorszámok, a politikai tájékoztató műsorszámok, a sportműsorszámok, a műsorelőzetesek, a politikai reklámok és a televíziós vásárlások, a társadalmi célú reklámok és a közérdekű közlemények kivételével tilos lesz este tíz óra előtt a homoszexualitást vagy nemváltást népszerűsíteni és megjeleníteni, jelentsen ez bármit is. Nem mellékesen: a törvénymódosítás után nem számít majd társadalmi célú hirdetésnek az, amelyik például az LMBTQI emberek jogai vagy esélyegyenlősége mellett emel szót, tehát a kör bezárul. Ma már az amerikai filmek vagy sorozatok nagy részében akad legalább egy LMBTQI mellékszereplő, aminek köszönhetően még a teljesen ártalmatlan sitcomok is csak este tíz óra után válnak majd bemutathatóvá, vagy meg kell elégednünk egy vágott verzióval. Gondot okozhat majd az is, ha amúgy nincs LMBTQI karakter egy sorozatban, de mondjuk a második évad harmadik részében jön egy – a példa kedvéért – transznemű vendégszereplő: őt majd kivágják, azt az epizódot nem mutatják be, vagy mondjuk hirtelen az egyik rész este nyolcról átkerül este tízre? Ugye, milyen életszerű?

Egyelőre nem teljesen világos, hogy a szabályozás csak a tévére, vagy például a mozifilmekre is érvényes lesz-e. Ha az utóbbira is, akkor hirtelen számos gyerek- és ifjúsági film kapja meg a maga 18-as korhatárkarikáját, ami a nagy részük esetében azt jelenti majd, hogy nem nagyon éri meg bemutatni őket. Egy 18-as karikát kapó filmet ugyanis csak más 18-as korhatárkarikát kapó filmek és műsorok előtt lehet reklámozni, tehát a magyar gyerek a gyerekcsatornán jó eséllyel nem láthatja majd egy új animációs film reklámját, mert azt csak a felnőtt sávban és műsorok között lehetne leadni. Ez a módosítás nem a Szólíts a neveden vagy az Adéle élete jellegű felnőtt, LMBTQI drámák nézőivel tol ki, hiszen ezek a filmek már korábban is nagyrészt 16-os vagy 18-as korhatárkarikát kaptak, és amúgy is a felnőtt nézők figyelmére tartottak igényt. Nagyobb bajban vannak a fiataloknak szánt romantikus filmek vagy éppen vígjátékok, netán a romantikus vígjátékok: utóbbiakban például hosszú időn át számított klisének, hogy a főhősnőnek van egy meleg legjobb barátja.

Ki néz még tévét?

Amikor hétfőn az RTL Klub közleményben jelezte, hogy amennyiben a törvénymódosítás hatályba lép, olyan filmek kerülhetnek majd tiltólistára, mint a Bridget Jones vagy a Harry Potter, és olyan sorozatok nem kerülhetnek majd este tíz előtt képernyőre, mint a Jóbarátok, a Modern család, vagy akár a Szomszédok és a Barátok közt, a sok felháborodott ember mellett megjelent egy másfajta kommentelő is, aki a „Ki néz még tévét?” vagy éppen a „Ki jár még moziba?” kommentekkel próbálta eljelentékteleníteni a törvénymódosítást, amellett érvelve, hogy ma már úgyis mindenki az HBO GO-n, a Netflixen, az Apple TV+-on vagy épp a Prime Videón néz filmeket és sorozatokat.

Csakhogy egyrészt ez tévedés, mert ugyan egyre kevesebben, de még ma is rengetegen tévéznek, másrészt arról is megfeledkeznek, hogy

a hatalom logikája nem egyszerre, hanem sorban egymás után őrli fel a szabadság apró szigeteit.

Cameron és Mitchell, a Modern család meleg párja (Fotó: Eric McCandless/Walt Disney Television via Getty Images)

Lehet, hogy ma még „csak” a tévécsatornák vannak soron, és lehet, hogy a Comedy Centralon nem, de az HBO GO-n még élvezhetjük a Jóbarátokat, de előbb-utóbb úgyis megjelenik majd egy véres tollú hőbörgő, aki valamelyik napilap hasábjain azon fog háborogni, hogy két férfit látott csókolózni egy ifjúsági Netflix-sorozatban, és az milyen már, hogy a magyarok szellemiségével szembemenve ezt bármelyik gyerek szabadon nézheti meg? Miből áll errefelé egy jogtipró törvénymódosítás és mondjuk a streamingszolgáltatók ellehetetlenítése? Egy-két hét alatt összedobják és már érvényben is van, pláne akkor, ha van számukra valamilyen politikai előnye.

Persze az, hogy heteroszexuálisként nem nézhetjük a tévében a kedvenc filmjeinket vagy sorozatainkat majdhogynem jelentéktelen kár ahhoz képest, ami az LMBTQI csoportba tartozó magyarokra vár, akik a láthatóságuk nagy részét veszíthetik el ezzel, és ugyan egy érdeklődő fiatal ma már az interneten mindent megtalál, így nem lesz úgy elzárva a tájékoztatástól, mint lett volna egy-két évtizeddel ezelőtt, a döntésnek mégis komoly hatása lesz a társadalomra. Az átlagos magyarok ugyanis ezután még kevesebb LMBTQI emberrel találkozhatnak, így még inkább idegenkedni fognak tőlük, ezért még könnyebbé válhat a gyűlöletkeltés irántuk.