nlc.hu
Életmód

Gyűlöli a hatalom az LMBTQI gyerekkönyveket

Alighogy megjelent a második LMBTQI témájú gyerekkönyv idehaza, máris törvénnyel tiltanák be

A szivárványcsalád életét bemutató Micsoda család! épp csak felkerült a hazai könyvesboltok polcaira, máris érkezett egy törvénymódosító javaslat, ami megtiltaná a homoszexualitás vagy a nemváltás népszerűsítését a 18 éven aluliaknak. Nemcsak Magyarország, a nyugati országok jó része is csúnyán reagált eleinte az LMBTQI gyerekkönyvekre.

Az első vállaltan LMBTQI témájú gyerekkönyvek még a nyolcvanas évek elején jelentek meg Amerikában és a skandináv országokban. Ehhez képest jókora lemaradást jelent, hogy nálunk a Meseország mindenkié csak 2020 szeptemberében jött ki a nyomdából. Hiába a jókora késés, a hatás és a társadalom reakciója nagyon hasonló volt nálunk is ahhoz, amit a nyugati országok esetében is láthattunk évtizedekkel korábban. Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusának könyvdarálási akciója jókora figyelmet irányított a Meseország mindenkiére, aminek volt pozitív (a kötetet azóta már többször kellett újranyomni a hatalmas érdeklődés miatt) és negatív (különféle betiltási próbálkozások óvodákban, könyvesbolt-hálózatokban, és a könyv felhasználása politikai gyűlöletkeltésre) hozadéka is. A könyv nagyon gyorsan átpolitizálódott és rengeteg vita alakult ki körülötte, de ebbe most részletesebben nem megyünk bele, ugyanis februárban már alaposan feldolgoztuk az alábbi cikkben.

Elérkeztünk 2021. május végéhez, amikor a Szivárványcsaládokért Alapítvány kiadásában megjelent Lawrence Schimel Micsoda család! című gyerekkönyve, amit ugyan egyelőre egyetlen politikus sem égetett el vagy tépett szét nyilvánosan (legalábbis legjobb tudomásunk szerint), de alig másfél héttel a megjelenése után a kormánypártok egy olyan módosító javaslatot nyújtottak be a már eddig is nagy port kavaró pedofil-törvényhez, ami az elfogadása esetén a jövőben ellehetetlenítené a hasonló témájú kötetek megjelentetését, ezen felül pedig még számos szempontból nehezítené meg a hazai LMBTQI közösség életét. Valószínűleg nincs direkt összefüggés a Micsoda család! megjelenése, és a törvénymódosítás benyújtása között, de úgy tűnik, hogy a kormány számára fontos, hogy valamiért csírájában fojtsa el a magyar könyvpiac egy éppen csak kibontakozni próbáló, hiánypótló ágát, eközben pedig a melegséget minél több ember fejében összemossa a pedofíliával, ami természetesen egy teljesen alaptalan, potenciálisan káros és veszélyes nézet.

A gyűlöletkeltés törvénymódosítása

A tegnapi nap folyamán benyújtott törvénymódosítási javaslat megtiltaná a 18 éven aluliak számára a homoszexualitás és nemváltás megjelenítését és népszerűsítését, kitiltanák a liberálisabb civil szervezeteket és nézeteket a szexuális felvilágosításból és olyan reklámokat is tilos lenne elérhetővé tenni 18 éven aluliak számára, melyek öncélúan ábrázolják a szexualitást, illetve a homoszexualitást és a nemváltást népszerűsítik, vagy jelenítik meg. A módosítás teljes mértékben ellehetetlenítené az LMBTQI fiatalok és gyerekek szexuális felvilágosítását, gyakorlatilag lehetetlenné tenné a melegek bemutatását a reklámokban, és nagy eséllyel számos 18 éven aluliaknak szánt film, animációs film, tévésorozat vagy animációs sorozat cenzúrázásához vagy éppen a magyarországi be nem mutatásához járulna hozzá, és hasonló hatást gyakorolna a gyerekkönyvek és a Young Adult könyvek piacán is.

Gyűlöli a NER az LMBTQI gyerekkönyveket

Fotó: Szivárványcsaládokért Alapítvány

A reakció

A törvénymódosításra szinte azonnal közleménnyel reagált az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Prizma Transznemű Közösség. Ebben kifejtették, hogy a törvényjavaslat feltűnően hasonlít az orosz propagandatörvényre, valamint súlyosan korlátozná a gyermekjogokat és a szólásszabadságot.

Ez a lépés veszélyezteti az LMBTQI fiatalok lelki egészségét, és megakadályozza, hogy kellő időben, prevenciós céllal jussanak információhoz és affirmatív támogatáshoz. Nekik is joguk van megkapni a személyiségük teljes kibontakoztatásához szükséges oktatást, nevelést: beleértve a szexuális edukációt és családi életre nevelést is.

Felhívják a figyelmet, hogy a Sokszínűség Oktatási Munkacsoport 2020-as felmérése szerint a tanárok több mint a fele tapasztalt a diákjai között LMBTQI emberekkel szembeni előítéletes megnyilvánulásokat. A Háttér Társaság 2017-es kutatása szerint az LMBTQI diákok több mint a felével fordult már elő, hogy a nemi identitása miatt nem érezte magát biztonságban az iskolában, 13 százalékukat pedig fizikai bántalmazás is érte emiatt. Ezeket a fiatalokat hagyná most teljesen magára a kormány, miközben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága 2020 elején épp arra szólította fel őket, hogy lépéseket vár az iskolai diszkrimináció és zaklatás felszámolására, valamint kampányokkal kellene fellépni az LMBTQI gyermekek védelmében. Magyarországon május közepén egy 13 éves fiú lett öngyilkos, mert nem bírta elviselni a környezete kiközösítését, amivel azért kellett szembenéznie, mert melegnek gondolták. Ez az eset is bizonyítja, mennyire súlyos a helyzet az országban, amit a fenti törvénymódosítással csak tovább rontanának.

Nyugaton sem volt sokkal jobb

A Meseország mindenkié megjelenésére adott szélsőséges társadalmi reakciók és óriási vita láttán felmerült, hogy a téma politikai haszonszerzésre is kiválóan alkalmas, és ennek ihatja meg most a levét a hazai LMBTQI közösség. Bár az országban sokan gondolják úgy, hogy az ilyen típusú gyerekirodalomra adott szélsőséges reakció erősen Magyarország-specifikus, ez nem egészen így van. Nagy M. Boldizsár, a Meseország mindenkié és a Micsoda család! című könyvek szerkesztője szerint bár a jelenlegi törvényjavaslattal a magyar kormány egyértelműen az orosz és a kínai mintát követi az LMBTQI fiatalok jogainak megsértésével, botrányok több nyugati országban is voltak a hasonló témájú gyerekkönyvek megjelenésekor, és a szélsőjobboldal nagyjából mindenhol ugyanígy reagált, még ha nem is jutottak el mindenhol a törvénymódosításig. A ma már inkább liberálisnak gondolt britekről például nem biztos, hogy gondoltuk volna, hogy több elemző szerint egy szivárványcsaládokról szóló dán mesekönyv, a Jenny Lives With Eric and Martin megjelenése hatására hozták meg az úgynevezett 28-as számú törvényt, amiben megtiltották a „homoszexuális propaganda” publikálását. A törvényt még 1988-ban szavazták meg, de egészen 2003-ig (!) érvényben volt. A demokrácia és a szólásszabadság hazájának tartott Egyesült Államokban pedig az Amerikai Könyvtárak Egyesülete (ALA) már évtizedek óta listázza a legbotrányosabbnak tartott könyveket és gyerekkönyveket, és a listára felkerült könyvek nagyjából hatvan százaléka LMBTQI témájú. Ezeket a könyveket számos amerikai könyvtár egyszerűen nem veszi fel a kínálatába.

Gyűlöli a NER az LMBTQI gyerekkönyveket

Jenny Lives With Eric and Martin (Forrás: IDEA Books)

A kezdetek

Az első vállaltan LMBTQI témájú gyerekkönyvek a nyolcvanas évek elején kezdtek megjelenni, de ez nem jelenti azt, hogy korábban ne létezett volna hasonló gyerekirodalom, csak éppen az összefüggés nem volt ennyire nyilvánvaló. Ott van például Harriet, a kém esete, akiről a történeteiből ugyan soha nem derül ki egyértelműen a nemi identitása, de az írója, Louise Fitzhugh mégis több helyen utal rá finoman: Harriet egy olyan lány, aki nem szeret kiöltözni, nem akar megtanulni táncolni, nehezen találja a helyét a kortársai között és a legjobb barátja egy baseball-őrült fiú és egy őrült tudóslány. Harriet esetében gyakorlatilag az író bemutat egy queer kislányt anélkül, hogy a nemi identitására nyíltan rámutatna. Ez változott meg aztán a nyolcvanas években, bár Nagy M. Boldizsár szerint az akkoriban megjelent LMBTQI témájú gyerekkönyvek nem igazán állták ki az idő próbáját.

Az ilyen témájú könyvek többnyire az adott kor társadalmi problémáira reflektáltak,sok akkori sztereotípiával, és talán ennek is köszönhető, hogy nem tudtak hosszú távon érvényesek maradni. Nem csoda, hogy ezeket nem nyomják újra, nem jelennek már meg belőlük újabb kiadások.

Milyen egy jó LMBTQI gyerekkönyv? És miért próbálja betiltani őket a hatalom?

Louise Fitzhugh, a Harriet, a kém című könyv írója

A nagy áttörés

Az első nemzetközi sikert a gyerekirodalomban az And Tango Makes Three című könyv aratta, ami 2005-ben jelent meg, és ma már tucatnyi nyelven elérhető. A sikerhez Nagy M. Boldizsár szerint hozzájárult, hogy igaz történet alapján íródott, és a főhősei nem emberek, hanem állatok voltak. Egy New York-i állatkertben valóban élt két meleg pingvin, akiket a gondozók meleg párként tartottak számon. Ők egyszer, amikor az egyik nőstény pingvin elhagyta és nem keltette ki a tojását, elkezdték maguk felváltva költeni és utána örökbe is fogadták a pingvinfiókát.

Boldizsár szerint a melegség témájának megközelítése az antropomorfizált állatszereplőkön keresztül egy jól járható, biztonságos út, mert fogyaszthatóbbá teszi a témát és olyan szülők is szívesebben felolvassák az ilyen történeteket, akik LMBTQI emberi szereplőket felvonultató könyv esetén nem biztos, hogy megtennék ugyanezt.

Többnyire sikeresebbek voltak azok a könyvek, ahol nem volt egyértelműen kimondva, hogy a szereplő meleg vagy éppen transznemű, mert a történeteket így többféleképpen lehetett értelmezni, többféle azonosulási felületet adtak, és nem voltak olyan didaktikusak. Ilyenkor jellemzően nemcsak egy önmagát melegként azonosító gyerek tudja élvezni a sztorit, hanem mondjuk egy olyan gyerek is, akinek barnább a bőre, kancsal, vagy egyéb stigmatizáló okból kitaszítottnak érzi magát. A kiadók is szívesebben választottak kiadásra ilyen gyerekkönyveket, mert ezekre a történetekre nem lehet rámondani, hogy meleg propaganda. Ez az elhallgattatás, általánosítás persze nem megoldás: nem helyettesíti az olyan műveket, amelyekben valóban nevén nevezik a dolgokat és természetes módon, a méltóságot megadva, félelmek nélkül beszélnek az LMBTQI emberek érzéseiről, tapasztalatairól.

Milyen egy jó LMBTQI gyerekkönyv? És miért próbálja betiltani őket a hatalom?

Illusztrációk az And Tango Makes Three című mesekönyvből

Meleg férfiak túlsúlyban

Gyakrabban jelennek meg férfi párokról szóló gyerekkönyvek, mint női párokról szólók. Persze az utóbbiból is akadnak jól ismert kötetek, például a Heather Has Two Mommies, ami a botrányos gyerekkönyvek listájának a mai napig ott van az élén. Ez egy gyereket nevelő leszbikus párról szól, és ’89 óta még mindig botrányosnak számít Amerikában. Sok könyvtár a mai napig nem veszi fel a kínálatába. A leszbikus nők az LMBTQ gyerekirodalomban nagyon alulreprezentáltak Nagy M. Boldizsár szerint. Ennek az oka szerinte az, hogy a meleg férfiak régóta több privilégiumot élveznek, mint az LBTQI emberek.

A kiadók menedzsmentjében is jellemzően férfiak vannak, nekik egy részük meleg, de a leszbikus nők sajnos a heteró, cisz nőkhöz képest is kevesebb kiváltsággal rendelkeznek. A férfiak láthatósága is hangsúlyosabb: de nem csak a gyerekirodalomban, hanem a felnőtt kultúrában is ez jellemző évtizedek óta. Az alkotók között is a férfiak vannak többségben, és nyilván ilyenkor a saját narratívájukat mutatják be.

Milyen a jó LMBTQI gyerekkönyv?

Nagyon sok jó szándékú, de valójában inkább a sztereotípiákat erősítő LMBTQI témájú gyerekkönyv van a külföldi piacon. Nem tartom szerencsésnek, amikor már a kiadók is hangsúlyozzák, hogy ez valójában nem is irodalom, inkább csak egyfajta segédeszköz ahhoz, hogy elfogadottabbá tegyük a melegeket és a meleg családokat. Ezt a hatást erősítik a borítóra tett szivárványos matricák, külön jelzések, szakértői utószavak vagy a könyv végében felsorolt segélyhívószámok. Nem tartom jónak, amikor a nevelés és az irodalom ennyire összenő, mert az didaktikus könyveket eredményez, ami csökkenti a hatást, azaz nehezebben azonosul vele a gyerek, ráadásul azt hangsúlyozza: az LMBTQI irodalom más, azaz az LMBTQI emberek is mások. Az sem feltétlenül jó, ha egy gyerekkönyv abból indul ki, hogy mennyire nehéz a sorsa a szivárványcsaládoknak: az ilyen sztorik többnyire a szülőkről és az ő problémáikról szólnak,ha a gyerek szempontjából is látjuk az eseményeket, ők valójában ritkán aktív szereplők. Én azt gondolom, hogy gyerek azt szereti, ha egy történet róla, az ő életkörülményeiről szól: meglepően kevés ilyen történetet találhatunk, de a Micsoda család! ebbe a kategóriába tartozik, ezért is esett rá a Szivárványcsaládokért Alapítvány választása

– magyarázza Nagy M. Boldizsár, és hozzáteszi, hogy a szerzőknek egyáltalán nincs könnyű dolguk, mert nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt ebben a műfajban.

Nagy M. szerint nem az a fontos, hogy mennyiségben sok ilyen témájú könyv jelenjen meg, inkább az lenne szerencsés, ha a megjelent könyvek minél változatosabbak lennének.

A Micsoda család! például attól is különleges, hogy ebben már nem is problematizálják a szivárványcsalád-jelenséget, a szülők melegsége nem jelenik meg konfliktusforrásként. A legtöbb külföldön megjelent LMBTQI témájú gyerekkönyvben ennek éppen az ellenkezője igaz: a történetek középpontjában a melegség, a kirekesztés és az elfogadás állnak. Ezzel sincs semmi baj, mert persze nem kell úgy tenni, mintha nekünk ugyanolyan könnyű lenne, mint egy heteroszexuális szülős családnak. Ha sokféle gyerekkönyv jelenne meg a témában, akkor láthatóvá válna, hogy például a szivárványcsaládok sem egyformák, hanem ott is különböző narratívák léteznek, és sokféleképpen lehet őket ábrázolni, mint ahogy a heteroszexuális családok is különbözőek.

Egy gyerekkönyv legyen aszexuális?

A hasonló témájú könyveket leggyakrabban azért támadják, mert nem aszexuálisak, ugyanis a kritizálók szerint egy gyerekkönyvnek minden esetben aszexuálisnak kell lennie. A Guardian szerzője, Ilana Masad egy 2017-ben íródott cikkében mutat rá arra, hogy ez miért számít tévútnak.

A mesék nem lehetnek aszexuálisak, mert a gyerekek sem aszexuálisak – ami persze nem jelenti azt, hogy olyan értelemben lennének szexuálisak, mint a felnőttek. Ugyanakkor a szexuális orientáció és a nemi identitás sokak számára már nagyon korán meghatározóvá válik. Ahogy egy heteroszexuális kislány eljátszhatja két babájával, ahogy azok összeházasodnak, vagy egy kisfiúnak megtetszhet a nővére valamelyik barátnője, egy queer gyermek is belezúghat valakibe, és ő is eljátszhat a babáival egy esküvőt, csak lehet, hogy ő másképp párosítja a babákat, mint a heteroszexuális gyerek.

Bár nem annak szánták, a Micsoda család! egy olyan trend utolsó állomása lehet a hazai gyerekkönyvek piacán, ami még éppen csak elindult. Ez már csak azért is óriási kár lenne, mert láthatóan van igény rájuk. A Micsoda család! például mostanáig messze nem kapott annyi megjelenést a médiában, mint a Meseország mindenkié, és még csak alig két hete van kint a piacon, mégis lehet róla tudni, hogy jól fogy.

A könyvet már több országban kiadták, de sehol sem adták ki akkora példányszámban, mint Magyarországon. Pál Marciék a Szivárványcsaládokért Alapítvánnyal nagyon népszerűek a közösségi médiában is, sokan követik és támogatják őket, mivel szuper, amit csinálnak. Ahogy a Meseország mindenkié esetében, úgy most is azt látom, hogy nemcsak az LMBTQI közösség tagjai és köztük a szivárványcsaládok vásárolják meg, hanem sokan mások is: olyan szülők például, akik szeretik a jól megírt, minőségi élményt nyújtó gyerekkönyveket. Mellettük pedig azok a szövetségesek is, akik fontosnak tartják a munkát, amit ezek a kis szervezetek végeznek, szolidárisak vagy épp az ellenérzésüket fejezik ki ezzel a mostani kormányzat munkája iránt. Bármi is legyen az ok, az eladási adatokat nézve azt látjuk, hogy van érdeklődés az ilyen gyerekkönyvek iránt, jól fogynak

– mondja Nagy M. Boldizsár, és jelen pillanatban csak remélni tudjuk, hogy nem ez lesz az utolsó ilyen témájú könyv, amit Magyarországon megvásárolhatunk.

Az 5 legjobb LMBTQ témájú gyerekkönyv külföldön

Megkérdeztük Nagy M. Boldizsárt, a Micsoda család! című könyv szerkesztőjét, hogy szerinte melyik most az öt legjobb külföldön megjelent LMBTQ témájú gyerekkönyv. Íme a lista:

And Tango Makes Three

A meleg pingvin párról szóló gyerekkönyvről már volt bővebben szó a cikkben.

Zac’s Safari

Az aranyos képeskönyvben Zac arról mesél, hogyan lett két anyukája, és elmondja, mennyire örül nekik.

It’s Okay to be Different

Todd Parr nagyon jó képeskönyveket készít a legkisebbeknek, ez köztük a legsikeresebb. Nem kifejezetten LMBTQ témájúak, hanem mondjuk azt mutatják be, hogy mi a család, és van benne többféle felépítésű család, például szivárványcsalád is.

10 000 Dresses

Az első képeskönyv, ami a transzneműség témáját dolgozza fel, ráadásul nagyon humorosan és érzékenyen. Népszerű könyv, több díjat is kapott.

I Am Jazz

Ez egy transz témájú képeskönyv, amiből nagyon kevés van, ráadásul jó is. Önéletrajzi sztori, egy tizenéves transz lány írta magáról és a tapasztalatairól.

Nyitókép: részlet a „Micsoda család! az első szivárványcsaládos mesekönyv Magyarországon!” c. videóból

A Meseország mindenkié botrány néhány emlékezetes pillanata:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése