„Csak vigyem haza? Így, fityegő lábbal?” – ezek történnek egy állatklinika éjjeli ügyeletén

A cikk témáját az a hír adta, amit az egyik kutyás csoportban tettek közzé, miszerint az éjszakai ügyelet díja az egyik budapesti klinikán megemelkedett, az eddig sem alacsony 32 ezer forintról 38 ezerre. A posztra ömlöttek a felháborodott kommentek, többen rablásnak, mások „hiénázásnak” nevezték az áremelést. Egy kommentelő azt írta, hogy akkor lehet imádkozni, hogy ne estétől reggelig történjen valami az állatokkal, hogy a kezelés költségét is ki lehessen fizetni.

Az indulatos reakciók hatására ráírtam dr. Bende Balázsra, a Budapesti Állatkórház ügyvezetőjére, és megkérdeztem, mi alapján ennyi az annyi, és nem okoz-e az orvosoknak morális dilemmát, ha valaki a helyszínen döbben rá, hogy esetleg anyagi okokból nem tudja vállalni az állat életének megmentésének díját. 

„Az állatorvosi szolgáltatás hazánkban piaci alapon működik. Az éjszakai ügyeletet a növekvő fenntartási költségek, az éjszakai bérköltségek növekedése, munkaerőhiány, és a többi miatt egyre nehezebb fenntartani. Ezt bizonyítja az is, hogy a legtöbb állatorvosi rendelő – beleértve az Állatorvostudományi Egyetem Kisállatklinikáját is – ezt az ellátási formát nem biztosítja, ha volt is ilyen tevékenysége, azt az utóbbi években megszüntette. Kórházunkban épp kollégáink (állatorvosok, szakszemélyzet) morális hozzáállása és elhivatottsága teszi még lehetővé, hogy fogadhassuk a kis betegeket ilyen atipikus időszakban is. Az ügyelet jövőbeli fenntartása érdekében szükség volt az ár emelésére. (…)” – írta dr. Bende, és felajánlotta, nézzük meg, hogyan is zajlik náluk egy műszak. 

Kiszámíthatatlan, mikor, mennyi beteg/sérült állat érkezik egy éjjel (Fotó: Neményi Márton)

Este kilenckor érkeztünk az állatklinikára, ami egyike a két még működő budapesti éjszakai ügyeletnek. Korábban, ahogy dr. Bende is mondja, az Állatorvostudományi Egyetemen, illetve a Ráday utcában található Non-Stop állatklinikán is volt ilyen szolgáltatás, de mára mindkettő megszűnt. Jelenleg a Lehel úti állatklinikára tudjuk vinni éjjelente a krízishelyzetben lévő macskánkat, kutyánkat, vagy a XI. kerületben található Állatkórházba. Az árak között nagyságrendileg nincs nagy differencia, már 4 évvel ezelőtt is az állami intézmény éjjeli ügyeletén is 30 ezer forint volt a vizsgálat díja, és ugyanennyit kell fizetni a XI. kerületi intézményben is, míg a Budapesti Állatkórházban 38 ezer forintra kúszott fel az ár.

Mennyi az annyi? És miért ennyi?

Egy órája tart a műszak, de minden csendes, a váróteremben csak egy nő vár. Dr. Bende Balázs szerint teljesen kiszámíthatatlan, hogy éppen milyen a váróterem képe, előfordul, hogy éjfélig semmi sem történik, de az sem ritka, hogy este nyolctól reggel nyolcig nincs megállás, és feltorlódott, ideges gazdik várnak az állataikkal. Ez az állatklinika egyébként csak macskákat és kutyákat fogad, bár egyszer egy Budapesten állomásozó olasz cirkusz kölyökoroszlánját is ellátták. „Mivel az oroszlán macskaféle, még úgy-ahogy belefért a profilunkba, de más fajokat az egzotikus állatokkal foglalkozó kollégákhoz irányítjuk” – meséli, miközben a vizsgálóba lépünk, ahol jelenleg senki sincs, ugyanis egy asszisztens és egy orvos viszi a műszakot, ők pedig épp a kisebb műtőben operálják a kutyát. Rá várnak kint a váróban. „Szerencsére nem komoly, hamar végeznek vele” – mondja az orvos, amikor belesünk a sebet épp összevarró doktornőhöz és az asszisztenshez.

Fotó: Neményi Márton

A nappali műszakban kicsit többen dolgoznak, ekkor 3 asszisztens és 2 orvos fogadja az pácienseket. Összesen két csapat váltja egymást, de az ügyvezető orvos elmondása szerint így is pengeélen táncolnak emberállomány terén, jelenleg pont annyian vannak, amennyivel még zökkenőmentesen tudnak működni. Mint mondja, ahogy a humán egészségügyben, úgy az állatorvoslás területén is nagy problémát jelent az utánpótlás hiánya, az elvándorlás és a pályaelhagyás. 

– magyarázza, hozzátéve, hogy átlagban nettó 400-500 ezer forintot keres egy állatorvos, az asszisztens, aki szintén fontos része a gépezetnek, ennél kevesebbet. „Anyagilag sem egy túlságosan megfizetett hivatás, és mindemellett nem mindenki akarja úgy leélni az életét, hogy nincsenek ünnepei, kevés a szabadsága és nagy a nyomás. A jelenlegi körülmények között a rendelők szabályosan vadásszák a végzős kollégákat”– mondja, miközben bevezet minket abba a részlegbe, ahol a műtők találhatók. A felszerelésre nincs panasz, korszerű gépek sorakoznak a fogorvosi szobától kezdve egészen a laborig. Speciális, endoszkópos műtővel is rendelkeznek (ezt viszont csak nappal használják, nem a sürgősségi ellátás része).

Itt folynak az endoszkópos operációk, hiszen az állatorvoslásban is egyre inkább teret nyernek a minimál-invazív eljárások, amelyek során az a cél, hogy a lehető legkevesebb trauma érje a beteg szervezetét. Ebben a műtőben végzik el azt a speciális eljárásukat is, amely Magyarországon egyelőre csak itt érhető el: ez egy olyan beavatkozás, amely során lézerrel bontanak húgykövet. Bende doktor megmutatja az éjszakai sürgősségi ellátás egyik fontos alappillérét, a laborszobát is, amely rendelkezik egy olyan mobillaborral, amely képes 12 perc alatt lefuttatni egy komplett vérvizsgálatot. Ez sürgős esetben életmentő lehet, hiszen az eredményekből nyernek ki számos olyan információt, amelyek hozzásegítik őket a pontosabb diagnózis felállításához és a megfelelő kezelés alkalmazásához. A kórház felkészült kisebb és nagyobb műtétekre, az intenzív ellátásra, rendelkeznek képalkotó, fogorvosi szobával. A hatalmas géppark, amely éjjel és nappal folyamatosan működik, elengedhetetlen ahhoz, hogy kritikus helyzetben meg tudják hozni a legmegfelelőbb döntéseket, és életben tudjanak tartani minél több állatot. Ezeknek a költségei,  a megvásárlástól kezdve a fenntartásig, azonban szabályosan égetik a pénzt. Például egy digitális röntgenkészülék ára 5-10 millió forint, míg egy használható laborpark ennek többszöröse, számolni kell az amortizációval, és mindehhez persze szükségesek azok a szakemberek is, akik a gépeket, eszközöket jól tudják használni.

 Dr. Bende Balázs (Fotó: Neményi Márton)

Leegyszerűsítve, részint ezek képezik egy-egy vizsgálat díját, és megnyomja az árakat az is, hogy amíg a humán egészségügyben alanyi adómentes a privát szolgáltatás, addig az állatorvosit 27 százalékos ÁFA terheli. Továbbá a gyógyszereken az állatgyógyászatban nincs állami támogatás, és TB-alapú ingyenes ellátás sem érhető el, a vállalkozásoknak (rendelők, klinikák) a humán embergyógyászati (pl. infúziók) termékeket pedig csak kiskereskedésektől vásárolhatják meg, amelyeknek árai már alapból rendelkeznek árréssel. Mindemellett egy naprakész állatorvosnak muszáj magát folyamatosan képeznie, hiszen az orvosi-biológiai terület egy dinamikusan fejlődő szcéna. A konferenciákat, továbbképzéseket azonban nem adják ingyen.

Egyébként a velünk szomszédos Ausztria állatorvosi szolgáltatásainak a szintjét hozzuk, csak azt már végképp necces lenne kifizetnünk, hiszen az ottani árak a hazai díjak többszörösét teszik ki. Sok osztrák állattulajdonos ezért Magyarországra hordja a kedvencét gyógyíttatni, ugyanakkor a szívóhatás fordítva is működik: a magyar állatorvosok is szép számmal mennek oda dolgozni, ahol nagyobb az anyagi megbecsültségük.

A klinikán több műtő is  működik (Fotó: Neményi Márton)

Dr. Bende jelenleg annak is örül, hogy van kit behívnia, hiszen a koronavírus-járvány is nehezíti a helyzetet, a betegség miatt jelenleg hat munkatársa nem tudja felvenni a műszakját. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban az egészséges stábtagok jóval nagyobb terhet visznek, a látogatásunk napján ő is hosszított műszakban dolgozott.
„25 évvel ezelőtt kezdtem itt, akkoriban még 36 órásak voltak a hétvégi műszakok, a 12 órák a 36 órához képest nekem sokkal könnyebbek. De még így is megterhelő” – mondja, miközben egy tipikus zöldfülű gazdi robban be óriási pánikban a 3 hónapos kölyöktacskójával. Zaklatottan meséli, mikor és mennyit hányt az új családtag, és képeket is mutat ezek eredményeiről (nem ér kinevetni, ezzel valóban segíti a doktor munkáját). A kutya közben játékos kíváncsisággal nézelődik, vidáman szaglászik – ekkor még nem tudja, hogy hamarosan három injekciót és egy gyorstesztet is kap a fenekébe. Az ideges nőt és a tacskót végül egy röntgen (hogy kiszűrjék a bélelzáródást) és injekciók után egy zacskónyi kontrasztanyag társaságában elengedik – utóbbival azt vizsgálják, hogy nincs-e részleges bélelzáródása.

„Mivel a vizsgálat során egy kutya nem tudja elmondani, hogy hol és mije fáj, csak indirekt módon tudom megszerezni a diagnózishoz szükséges információkat, ehhez pedig korszerű eszközökre, olykor sok és költséges vizsgálatra van szükség” – mondja dr. Bende, és bár azzal maximálisan egyetért, hogy mindezek nagy anyagi terhet jelentenek a gazdinak, ő úgy véli, hogy a felelős állattartás része az is, hogy amikor állatot veszünk magunkhoz, azt is átgondoljuk, tudjuk-e vállalni (az állandó költségeken kívül), az ilyen jellegű, hirtelen kiadásokat. Szerinte a kisállat-biztosítás elterjedése megoldást jelenthetne ezekre a helyzetekre. Tény, hogy az állatszerető magyarok jellemzően nem gondolkodnak előre, és csak az állatorvosnál szembesülnek vele, hogy ez bizony sokba fog kerülni, pedig egy kisállatbiztosítás legalább a költségek nagy része (vagy akár az egész alól) mentesíthet minket. Ez nagy segítség lehet a több százezres műtétek esetében, vagy olyan helyzetben, amikor sok és drága vizsgálatra van szükség. Dr. Bende azt is megjegyzi, hogy a tacskós eset egyébként nem igazán számított sürgősségi esetnek, és egyáltalán nem ritka, hogy az állatok tulajdonosai túlreagálnak egy tünetet.

A kennelek, ahol a benntartott kutyákat és macskákat helyezik el. Ez a kutyák szekciója (Fotó: Neményi Márton)

„A gazdik kicsit egyedül vannak hagyva azzal a dilemmával, hogy mikor érdemes az éjjeli ügyeletre berohanni. Ilyenkor nagyon erős tud lenni a bűntudat, az elvesztéstől való félelem” – magyarázza az orvos és szerinte sokat segítene az, ha a bizonytalan gazdik telefonon fel tudnának hívni egy orvost, vagy akár telefonos információs vonalat, ám náluk erre jelenleg nincs lehetőség. Mint mondja, egy időben lehetett hívni őket, de végül el kellett dönteniük, hogy vagy a telefont kapkodják, vagy beteget látnak el. Az utóbbi mellett döntöttek.

Az intézmény fontos helyszíne a képalkotó szoba, ahol röntgent és ultrahangot szoktak készíteni a beteg/sebesült állatokról (Fotó: Neményi Márton)

„Ettől függetlenül sok energiát fordítunk az edukálásra, a Facebook- és az Instagram-oldalunkon rendszeresen osztunk meg olyan ismeretterjesztő anyagokat, amelyek arra fókuszálnak, hogy hogyan lehet megelőzni a klasszikus baleseteket, mire figyeljenek a gazdik például karácsonykor, szilveszterkor, vagy hogy milyen tünetek alapján érdemes a kutyát éjjeli ügyeletre vinni. Az információs anyagokkal az a célunk, hogy minél kevesebb állatnak legyen szüksége állatorvosi ellátásra, minél kevesebb legyen a beteg állat” – mondja.

Az életmentés alap

A beszélgetésünk során felmerül az a kérdés is, hogy mi történik abban az esetben, ha találunk egy sérült gazdátlan kutyát, macskát, amely láthatóan súlyos sérüléseket szenvedett, vagy nagyon rossz állapotban van, és az éjszakai ügyeletre rohanunk vele.

Dr. Bende Balázs a pihenőszobában (Fotó: Neményi Márton)

„Az viszont, hogy utána mi fog történni vele, már más kérdés. Tehát az erős vérzést, sokkos állapotot, egy leálló keringést megpróbálunk kezelni, de a további terápia, kezelés díjáról tájékoztatjuk az állatot behozó illetőt, és megkérdezzük, tudja-e anyagilag vállalni” – magyarázza az orvos, és elmeséli, hogy a 25 év alatt többször jártak már úgy, hogy amíg műtötték az állatot, eltűnt a gazda/vagy aki behozta, és soha többet nem tért vissza. „Ilyenkor próbálunk segítséget keresni, állatvédő szervezeteknél, társintézményeknél, akik vállalják a további kezeléseket, de előfordul, hogy nem járunk sikerrel” – magyarázza, hozzátéve, hogy a negatív tapasztalatokból alakították ki azt a gyakorlatot, miszerint nagyobb, életmentő műtéteknél előleget kérnek.

„Csak vigyem haza? Így, fityegő lábbal?”

– kérdezi meglepetten egy nő, kezében egy megtermett, törött lábú pulival. A kutya megijedt a viharos széltől, majd elrohant otthonról, és mialatt a gazdái próbálták befogni, szerencsétlen módon elütötte egy autó. A röntgen és ultrahang után kiderült, hogy a kissé sokkos állapotban lévő kutya szerencsére nem szenvedett belső sérülést, viszont a bal mellső lába eltört. Azt, hogy milyen műtétre lesz szüksége, már egy ortopédus fogja eldönteni. Az ijedt nőnek, aki nemrég fogadta örökbe az ebet, a doktornő elmagyarázza, hogy a további ellátás már egy szakorvos kompetenciája, jelenleg a kivizsgáláson, és a fájdalomcsillapításon túl nem tudnak többet tenni. „A sürgősségi ellátás egyébként nem azt jelenti, hogy az állatot kivizsgáljuk A-Z-ig, a további szakorvosi vizsgálatok már a nappali szakrendelések feladata” – ezt már dr. Bende mondja, aki végignarrálja nekem az eseményeket, miközben a nő leszámolja a vizsgálatok díját az asztalra.

Az este folyamán, bár minden egyes vizsgálat során keményen pergett a képzeletbeli számláló a tíz-húsz ezresekkel, minden gazdi, szó nélkül mélyen a zsebébe nyúl, olykor a lehetőségeiken túl is (volt, aki a félretett pénzét hozta el), még akkor is, amikor kétséges, hogy egyáltalán sikerül-e megmenteni az állat életét.

Munka közben (Fotó: Neményi Márton)

Mint az a fiatal nő, aki egy nagy testű, keverék kutyával érkezik, aki ugyan idegesen, és erősen lihegve, de farkát csóválva, árnyékként követi a doktornővel konzultáló gazdáját. Ekkor már túl vannak a röntgenen, ami egyértelműen kimutatta, hogy a kutyának akut gyomorcsavarodása van, ez sajnos műtét nélkül halált okoz. A doktornő elmagyarázza a kutyáját simogató nőnek, hogy maga a műtét is rendkívül kockázatos és mindemellett drága eljárás, nem tudják garantálni, hogy a kutya túléli az operációt, sőt, még az azt követő 48 óra is kritikus. A kérdés az, hogy a gazdik tudják-e, szeretnék-e vállalni a műtétet, vagy a szenvedés elkerülése végett az eutanáziát választják.

A hölgy maszkkal félig eltakart arcából kiszalad a vér: ez az a pillanat, amikor megérti, hogy bár a kutyáján nem látszik, mekkora a baj, az élete a tét. Zavartan egy pillanat türelmet kér, és kirohan a férjéért, hogy ő is el tudjon köszönni a kutyától. Amíg a férfi feltesz pár, rövid kérdést, a doktornő egyre gyorsabban dokumentál, a percek telnek, és ezzel egyenes arányban csökkennek a kutya életesélyei. 10 év együttélés után nincs idő hosszú búcsúra, csak egy gyors odahajolásra, egy ölelésre, tudván, hogy talán ez lesz az utolsó. „A munkánkhoz hozzátartozik a bánat. De a bánat is lehet felemelő: amikor úgy búcsúzunk el egy állattól. hogy nem maradt nyitva kérdés, hogy tudjuk, minden tőlünk telhetőt megtettünk” – mondja Bende Balázs, miután egyedül maradtunk a vizsgálóban. A kutya zihálása után hangos lesz a csend, a váróban pedig kikerül a tábla: amíg a műtét tart: két-három óráig nem tudnak új beteget fogadni.

*A cikk megjelenése előtt nem sokkal arról informáltak minket, hogy a gyomorcsavarodással műtött kutya jól van, hazaengedték a gazdáihoz.