A GKI szerint 2020-ban egy átlag magyarra 167 ezer forint átlagos vásárlóerő jutott, ami hét százalékkal volt több a 2019-es összegnél. Sokan voltak átlag körül, de a települések negyven százaléka esetében csökkentek, vagy csak az átlag alatti mértékben nőttek a jövedelmek. A Pest megyei Telkiben már fejenként havi 323 ezer forintot költhettek havonta az emberek, míg a Borsod megyei Csenyétén ez az összeg csupán 26 800 forint volt havonta, ami tizenkétszeres különbséget jelent – derül ki az RTL Híradó riportjából.
A GKI szerint fokozta a legszegényebbek és leggazdagabbak közti különbségeket, hogy a kormány keveset költött bértámogatásra. A dolgozók megsegítését célzó összeg nem volt több 120 milliárd forintnál. Ehhez képest különféle állami nagyberuházásokra 2-3000 milliárd jutott. A kormány szerint a Magyar Falu Programra költött ezermilliárd forinttal célzottan javítja a vidéki életminőséget. Félő, hogy fokozódhat a szegényebb települések leszakadása, mert Magyarország már fél éve nem kapja meg az Európai Uniótól a felzárkóztatáshoz szükséges támogatást a kormány hibájából. Az ország több mint kétezer milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra lenne jogosult, ám mivel az Európai Bizottság elégedetlen a korrupciós ügyek felderítésével, ezért ennek megoldásáig, egy igazságügyi reform bevezetéséig visszatartja ezt az összeget.
