„47 éves vagyok, és a második házasságom jövőjén komolyan elgondolkodtam. A férjemnek az előző házasságából született egy lánya, akivel évek óta nem találjuk a közös hangot. Sok a vita, és rendszerint meg kell magamat védenem a lányától. Hiába mondom el, hogy engem mi bánt, úgy érzem, senki nem hallgat meg. Pedig a társnak szerintem ez lenne a dolga valahol. Úgy érzem magam, mintha nem tartanának a családtagjukat, teljesen kiközösítenek hétvégenként. A férjem képes szó nélkül végighallgatni, ha a lánya kiabál velem. A váláson is gondolkodom, fogalmam sincs, lehet-e így közös jövőnk.”
– az olvasói levelet Johannától kaptuk, akinek természetesen mi magunk adtuk az álnevet, hogy senki ne ismerjen rá. A mozaikcsaládok klasszikus problémakörével találkozunk, amikor a mostohaanya és a férj lánya nem jönnek ki egymással. Ebben a helyzetben is van megoldás, és nem feltétlenül a válás a legjobb döntés. Ha neked is van olyan mondanivalód, ami kikívánkozik belőled a párkapcsolatoddal kapcsolatban, ha a szexuális életed problémás, ha a randis tapasztalataid szeretnéd megosztani, ha szeretnél konkrét segítséget kérni, akkor Sereg Tímea párkapcsolati mediátor és szexológus tanácsadó várja a leveled a timea.sereg@centralmediacsoport.hu e-mail-címre.
Segíthet a mediáció, ami a kommunikáción keresztül a békítést jelenti
Olvasónk helyzete sok más mosotohaanyával együtt nehéz lehet, hiszen készen kapott egy családot, amibe valahogyan be kell illeszkednie. Ez sokszor gyerek nélkül is nehéz. A gondok általában akkor szoktak kezdődni a mozaikcsaládoknál, amikor nem tiszták a szerepek: ha nem is anyaként, de valamilyen más szerepkörben muszáj lenne valahogyan beilleszkednie a férje családjába. Sajnos az nem járható út, hogy ha megismerkedünk valakivel, akkor mindazt a csomagot, ami az ő felelősségét jelképezi, elkezdjük szétboncolni, ami pedig nem tetszik, azt elkezdjük ebből a pakkból kidobálni. A reális helyzet az, hogy olvasónk felnőtt nő, amíg a gyerek bizony gyerek, így ez például egy olyan egyértlemű szerep, amivel már el lehet kezdeni valamerre a problémamegoldást.
A felnőttek egyik sajátossága, hogy képesek átlátni a gyerek viselkedésén, a hisztiken, a kamaszkor nehézségein, így a felnőttekre hárul az a szerep, hogy ezt az időszakot valahogyan menedzseljék. Bármilyen is a olvasónk mostohalánya, egy biztos: iszonyú nehéz időszakon van túl a koronavírus-járvány miatt. Akkor élte ezt meg, amikor a leginkább szüksége lett volna a barátaira, az osztálytársaira, hogy a mentális fejlődése zavartalan legyen. Ehelyett korlátok között, bezárva éltek a kamaszok, ami biztos, hogy sokakat megviselt. Ráadásul elvált szülők gyerekeként különösen nehéz lehet lavírozni az érzelmek között. Ezt minden felnőttnek, akik gyerekeket nevelnek, tudniuk kell – a gondozók, nevelők, szülők felelőssége órási a gyerekek mentális egészségének fenntartásában.
foto: getty images
Olvasónkra is hárul nem kevés szerep, és a feszültség is elég nagy lehetett az elmúlt időszakban. Éppen ezért olyasmi áthidaló helyzetre lenne szükség, ami a közös otthoni életet higgadtabb, elviselhetőbb légkörré teheti. Ilyen például az, ha a mostohalány egy-egy hobbiját elkezdi támogatni, esetleg együtt valamilyen közös tevékenységbe kezdenek. Lehet ez kertészkedés, éneklés-gitározás, jóga, futás, bármi, és nem is kell, hogy bármennyit beszélgessenek közben. Először az érzelmi hullámvasutat kellene megszüntetni.
Ha ez a folyamat valamerre elkezdődik, akkor fontos lenne bevonni egy szakembert, és a kislánnyal, az édesapával együtt vegyenek igénybe egy úgynevezett mediátort. A kamaszmediáción vagy családi mediáción lehetőség nyílik arra, hogy mindenki elmondja az összes sérelmét, és arra is, hogy a mediátorral négyszemközt is egyeztessenek a gondokról. Sajnos az olvasói levélben látott szituáció olyannyira elmérgesedett emberi kapcsolatokról ír, hogy szakember bevonása nélkül még rosszabbá is válhat a mindennapi élet.
Olvasónknak abban igaza van, hogy az édesapának is van ebben felelőssége, azonban egyetlen egy dolgot fontos kiemelnem: soha nem találkoztam még olyan mentálisan egészséges felnőtt férfival, aki amellett a nő mellett sokáig képes lenne maradni, aki nem jön ki jól a férfi saját lányával. Ezek a fajta párkapcsolatok nem tartanak sokáig, kiemelem még egyszer azt, hogy aki mentálisan egészséges, és nem sérült maga is, az biztosan tovább fog állni. Azt is tudni kell, hogy egy olyan férfi, akinek már van családja, gyereke, teljesen máshogyan keres társat a válása után: nemcsak nőt, társat keres, hanem olyan nőt, akiben látja az édesanyát is.
A megoldás tehát az, hogy menteni kellene a menthetőt, mediátor segíthet elrendezni a vitákat, és olyan megállapodásokat kötni, amivel mindenki megbékélhet. Ha például a viták a háztartási munkák miatt vannak, akkor abban lenne okos alkut kötni, valamilyen jutalmazási rendszert bevezetve a háztartásba. Ezekre a megoldásokra is jó lehet a mediátor – és olcsóbb, mint egy újabb válás, költözéssel.
Kérdezz, írj nekünk!
Ha szeretnél szexológustól, pártanácsadótól választ kapni a téged érintő problémákról, ha elakadtál a magánéletedben, ha a társkereséssel vannak gondjaid, esetleg még szűz vagy, várjuk a kérdésed! Aggódnod nem kell, minden esetben névtelenül jelenítjük meg a kérdésed, az évszámokat, éveket is átírjuk, hogy senki ne ismerjen rád. A leveled várjuk a timea.sereg@centralmediacsoport.hu e-mail-címre.
