A Stanford Egyetem kimondta azt, amit minden kamasz édesanyja legbelül érez onnan kezdve, hogy tinikorba lép a gyerek: a kamaszok agya kizárja a szülők hangját, úgyhogy nemcsak átvitt értelemben, de szó szerint sem hallgat ránk az a tizenéves gyerek.
A The Journal of Neurosience szaklapban publikált tanulmány szerint a fejlődés része, hogy a kamaszok agya inkább a nem ismerős hangokra fókuszál, és egyre inkább eltávolodik a figyelme az anyja hangjáról, ami pedig az elsődleges volt még babakorában. Ez azt jelenti, hogy amikor harmadszorra is szólunk, hogy szedje össze a szobájában a szanaszét heverő szennyesét, akkor nem direkt ignorálja a kérésünket, hanem tényleg csak a barátnője hangját hallja, aki épp hangüzenetet küldött neki. Ennek a fejlődési szakasznak is van értelme és jelentősége, nem azért jött létre, hogy minden áldott nap a plafonon legyünk miatta. 13 éves koruk körül ugyanis nagy váltás jön el a gyerekek életében, az agyban addig az anyára és egyéb gondozókra irányult a fő fókusz, ám ettől a kortól kezdve elkezd sokkal inkább nyitni az újfajta, idegen hangok felé.
„Ahogy egy újszülött minden környezeti zajban is felismeri az anyja hangját, úgy szűri ki a kamasz az új hangokat” – mondta Daniel Abrams, a tanulmány vezetője. Tinikortól kezdve tehát tulajdonképpen minden más jobban eljut a gyerekünk agyáig, mint a mi hangunk, többek között emiatt is olyan őrjítő a kamaszkor. De legalább most már tudjuk, hogy felesleges rájuk haragudni és fenyegetőzni, hogy „Ne kelljen kétszer mondanom!”, hiszen csak az agyuk fejlődéséről van szó, nem bunkóságból nem reagálnak a szavainkra.
Az eredmények alapján neurobiológiai változások állnak annak a viselkedésnek a hátterében, amikor úgy tűnik, hogy azzal lázad a kamasz a szülők ellen, hogy meg sem hallja, amit mondanak. Valójában azonban nem biztos, hogy lázadásról van szó, csupán a fejében beépített zajszűrő áll a gyereknevelésünk útjában. A tanulmányban 13-16,5 éves kamaszok agyműködését vizsgálták, hogy milyen módon reagál az anya és más, idegen nők hangjára. Kiderült, hogy az esetek 97 százalékában azért felismerik a kamaszok is az anya hangját, csak épp sokkal kevésbé aktivizálódnak az agyban a megfelelő területek tőle, azaz nem igazán kelti fel az érdeklődésüket, figyelmüket az, ha anyát hallják. Ez is a leválást, függetlenedést szolgálja, úgyhogy sértődés és mérgelődés helyett inkább örüljünk, amikor hatszor kell megkérni valamire a kamaszt, hogy jól fejlődik az agya.