nlc.hu
Család
Az iskolapszichológus véleménye a budai késelésről

„Mindig vannak jelei a közeledő viharnak” – Iskolapszichológus az iskolai késelésről

Az I. kerületben történt iskolai késelés sajnos nem meglepő az nlc-nek nyilatkozó szakértő szerint, és a további esetek megelőzéséhez gyors és azonnal változtatásokra van szükség. A rendszerből legtöbbször hiányzik a kapacitás, hogy időben segítséghez jusson az, akinek szüksége lenne rá.

Az egész országot megrázta, amikor október tizedikén megjelent a hírekben, hogy Budapesten az első kerületben egy középiskolás diák nyakon szúrta egyik társát. Az áldozat, Samu, életveszélyes sérülésekkel került kórházba, Bertoldot, a késelőt a helyszínen elfogták a rendőrök. Az utóbbi fiatal esetén felmerült a gyanú, hogy autizmussal küzd, röviddel az eset után pedig egy videó is előkerült róla, amelyet egyik diáktársa készített, és amelyen az látszik, hogy az egyik szünetben hatalmas erővel beleveri a fejét a falba vagy egy beépített szekrénybe.

A büntetőügy elindult, és vele párhuzamosan a találgatások sora is. Az eset a Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikumban történt, ám azon túl, hogy közleményben jelezték, az esetnek nem volt semmilyen előzménye, az intézmény a mai napig nem mondott tulajdonképpen hivatalosan semmit. Vagyis nem lehet továbbra sem tudni, mi vezetett ahhoz a közel végzetes naphoz, és miért lehetett az intézményben valaki, aki veszélyt jelentett magára és a többiekre.

Ami azonban a konkrét eseten túlmutatóan is aggasztó, hogy az nlc-nek nyilatkozó pedagógiai szakpszichológus szerint egyáltalán „nem meglepő” ami történt. Dr. Borbáth Katalin, az Iskolapszichológiai Módszertani Bázis vezetője arról beszélt, hogy a szomorú eset sajnos jól illeszkedik azokhoz a tendenciákhoz, amik az iskolákon belül, a diákok mentális egészségét és tanulók megsegítésére kitalált hálózatok működését jellemzik.

Iskolai bullying

Forrás: Getty Images

A pedagógiai szakpszichológus szerint konkrét felelőst keresni az I. kerületben történt ügyben „nem visz előbbre” , viszont

a történteknek el kell indítaniuk egy párbeszédet arról, miként lehetne javítani azonnal és hatékonyan a millió sebből vérző rendszeren, másként hasonló esetekkel alighanem számolni kell a jövőben is.

Az ilyen helyzetek ugyanis „nem azzal kezdődnek, hogy valaki ön- és közveszélyes”. A szakpszichológus szerint éppen ezért nem az az elsődleges feladat, hogy kiszűrjék a potenciális késelőket, hanem olyan nevelést, iskolai légkört és szakmai feltételrendszert kell biztosítani, ami megelőzi, hogy egy ilyen krízis bekövetkezzen. A prevenciónál ugyanis nincsen fontosabb, és mindig vannak jelei a közeledő viharnak.

Önmagában egy iskolapszichológus tehetetlen

A társadalmunkban egyre nagyobb a stressz, ami lecsapódik a gyerekek szintjén is. A frusztrációs feszültség pedig hosszú távon agresszióhoz vezet, de ez csak az egyik része a létező probléma halmaznak.

Dr. Borbáth Katalin rámutatott, az I. kerületi iskola, ahol a késelés történt, kifejezetten nagy létszámú intézmény, több mint 880 tanulóval rendelkezik. A jelenlegi szabályozás szerint 500 fő fölött kell biztosítani az államnak egy félállású iskolapszichológusi helyet, ami azt jelenti, hogy

a szóban forgó iskolában heti körülbelül 10-12 órája volt az iskolapszichológusnak arra, hogy az intézmény valamennyi pszichológiai jellegű problémájának megoldásán dolgozzon.

A szakpszichológus szerint ezek az aránytalan számok „már önmagukban beszédesek”, de azt is számításba kell venni, hogy Magyarországon az iskoláknak eleve csak harmadában-negyedében van egyáltalán iskolapszichológus (az óvodák esetén a helyzet még rosszabb), és az eloszlás tekintetében is nagy az aránytalanság.

Ha egy iskolában van iskolapszichológus, az már jó alap, de önmagában a szakember tulajdonképpen még mindig tehetetlen. Bár autonóm szakemberként dolgozik, csak akkor tud hatékony lenni, ha az általa nyújtott segítség egy hálózat részét képezi.

Szükség van egy háttércsapatra – melyben van például szociális munkás, gyerekvédelmi felelős, gyógypedagógus, esetleg úgynevezett nevelési igazgatóhelyettes – amelynek tagjai elsőként szúrhatják ki, ha valami baj van egy diákkal, és azt jelezni tudják az iskolapszichológusnak. Ennek híján ugyanis legtöbbször el sem jut az információ az iskolapszichológushoz arról, hogy az egyik tanulónak segítségre lenne szüksége.

Minél nagyobb teher alatt, minél kisebb létszámban dolgoznak az adott iskolában pedagógusok, annál nagyobb az esély rá, hogy nem veszik észre egy esetleg közelgő krízis jeleit. Az iskolapszichológusok ráadásul maguk is tanári fizetést kapnak, nagy nyomás alatt és egyszerre több intézményben is dolgoznak. Nem meglepő tehát, ha a pályán jellemző a korai kiégés és fluktuáció.

Iskolai bullying

Forrás: Getty Images

Meg kell említeni a szülők szerepét, hozzáállását is az adott helyzethez, hiszen gyakran fordul elő, hogy nem hajlandó tudomást venni arról, hogy az ő gyerekének segítségre lehet szüksége.

Dr. Borbáth Katalin szerint „a pszichológiai háttértudás alapvetően hiányzik a rendszerből”, azaz, minden jó szándék ellenére is nehezen ismeri fel sokszor a tanuló környezete (sőt, maga a tanuló is), hogy szüksége van segítségre. Ennek egyik oka, hogy a pedagógusok nagy része még olyan időszakban szerezte meg a diplomáját, amikor a pedagógusképzésnek nem volt hangsúlyos része a pszichológiai alapképzés. Ez utóbbi problémára a tanárok rendszeres továbbképzése megoldást jelenthetne, de a tapasztalat az, hogy az elmúlt években erre is egyre kevesebb forrás jutott.

Közösségi média

Az elmúlt hetekben renget vita bontakozott ki azzal a felvétellel kapcsolatban, amely Bertoldról felkerült az internetre. Az emberek egy része nem érti, hogyan lehetett az iskolában olyasvalaki, aki így viselkedik, mások azonban arra mutattak ár, hogy önmagában a videó és az, hogy a felvételt az iskolatársak már a késelés előtt megosztogatták egymással, kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, milyen helyzetben volt a későbbi támadó az iskolaközösségben.

A szakpszichológus nyomatékosította, nem lehet tudni, hogy az I. kerületi iskolában mi volt a helyzet, de napjainkban gyakran fordul elő, hogy fiatalok bullying (iskolai vagy közösségi zaklatás) céljából videózzák le egymást méltatlan helyzetben, majd osztják meg társaikkal a felvételeket. Mint mondta,

A közösségi média sajnos nagyon sokszor ad lehetőséget arra, hogy a kevésbé jól kommunikáló, pszichésen kevésbé kiegyensúlyozott diákok társaik számára célponttá váljanak.

Napjainkban az online történő ún. cyber bullying eseteknek csak egy töredékére kerül napvilágra, holott súlyos következményeik lehetnek. Esetenként maga a bántalmazott diák sem érti meg, hogy manipuláció áldozata, csak azt érzi, szomorú, levert, nincsen kedve iskolába menni, pszichoszomatikus tünetei vannak (fáj a feje, fáj a hasa és hasonlók).

Iskolai bullying

Forrás: Getty Images

Az online tér egyre jelentősebb szerepe a diákok életében Dr. Borbáth Katalin szerint önmagában egy sor olyan problémát vet fel, ami miatt fontos lenne, hogy az iskolákon belül minél elérhetőbb legyen komplex segítő háló, – beleértve egy együttműködő segítő teamet és a kortárs segítőket is – azok számára, akik sérülékenyek.

Gerillavideóban védték meg az iskolát

Az nlc kereste a iskolát, hogy megtudja, miért nem nyilatkoznak az ügyben, mire az intézményt működtető Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum azt válaszolta:

A konkrét esettel kapcsolatban a betegjogokra való tekintettel nem adhatunk tájékoztatást. Az iskola a tanulók számára pszichológiai segítséget nyújt, az események értékelése folyamatos.

Ezen kívül október 15-én az iskola egyik tanulója közzétett egy igen különös videót, amelyen több diáktársával a háta mögött a védelmébe veszi az iskolát. Hoppál Dániel  a felvételen arról beszél, azért döntöttek úgy – állítása szerint saját akaratukból –, hogy a nyilvánosság elé állnak, mert szeretnének tisztázni néhány dolgot. Mint fogalmazott, mindenkit megrázott az eset, és bírálta azt, ahogyan a média kezelte a történteket. Állítása szerint ő Samu osztálytársa és jó barátja, Bertoldnak pedig a csoporttársa német órákon, és testközelből élte át a késelést. Hangsúlyozta, hogy, „nem volt semmi előzménye a cselekedetnek”, sem beszólás, sem provokálás. Azt mondta „tudtuk, hogy Bertold nem egy átlagos srác, ezért figyeltünk is rá, mindenben segítettünk neki, a csoporttársai és a tanárnő egyaránt”. Egyúttal azt ajánlotta, hogy, aki további részletekre kíváncsi, várja meg a BRFK sajtótájékoztatóját.

A felvételt több mint 22 ezerszer nézték meg mióta felkerült a Facebook oldalra. A videó alatt sokan kommentáltak, de felemás volt a fogadtatása. Volt aki azt írta, büszke a diákokra, hogy kiálltak az iskoláért, míg mások annyit kommentáltak, pontosan így néz ki, amikor „a zaklatók összezárnak”.

Évtizedek óta az iskolapszichológusok szolgálatában

A Országos Iskolapszichológiai Módsztertani Bázis 1986-ban jött létre és munkáját az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Iskolapszichológia Tanszéke gondozza. Feladata többek közt, hogy adatokat gyűjtsön az iskolapszichológusok helyzetéről és továbbképzések szervezzen az MPT Iskolapszichológia Szekciójával közösen. A havi rendszerességgel tartott továbbképzéseket, szakmai napokat az ELTE PPK Izabella u. 46. illetve Kazinczy utca 23-27. alatti épületében tartják, de több immáron van lehetőség ezeken zoom-on keresztül is részt venni. A rendezvényeken való részvétel ingyenes, és a szervezők minden iskola- és óvodapszichológus koordinátort valamint nevelési és oktatási intézményben dolgozó kollégát szívesen látnak. Az előadások pontos időpontja és témája elérhető a bázis honlapján.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top