A férjemet minden idegesíti amit teszek

– az olvasói levelet Anna küldte nekünk, akinek természetesen álnevet adtunk, mint mindenki másnak is, aki magánéleti kérdésekben szeretne segítséget kérni. Olvasónk olyan kapcsolatban van, amiben kontrollálják bizonyos viselkedését, feltehetően a család szidalmazásának célja is egyfajta kontrollálás, ami így leírva azt takarja, hogy olvasónk partnere sajnos mérgező személyiség lehet. Ilyen esetben a határok kijelölése segíthet valamelyest, ami szintén nehéz élethelyzeteket teremthet, de a főbb nehézségeket megoldhatja. Ha neked is van olyan mondanivalód, ami kikívánkozik belőled a párkapcsolatoddal kapcsolatban, ha a szexuális életed problémás, ha a randis tapasztalataid szeretnéd megosztani, ha szeretnél konkrét segítséget kérni, akkor Sereg Tímea párkapcsolati mediátor és szexológus tanácsadó várja a leveled a timea.sereg@centralmediacsoport.hu e-mail-címre.  

A kontrollálás mérgező személyiségre utal, a határokat kellene élesen kijelölni

Hangulatváltozások, dühkitörések, kontrollálás, kritizálás, gúnyolódás – ezeket olvashatjuk a levélben, és ezek így együtt sajnos mérgező személyre utalnak. A házasság nem az önző emberek játéka, így az a partner, aki semmibe veszi a társa vágyait, érzelmeit, idővel ő maga idézi elő a társas magányt. Az sem jó, ha valaki egyfajta ítélőbírót alakít a párkapcsolatában és nehezen fogadja el, ha valaki másképpen gondolkodik, másmilyen, majd a haragját és kritikáját rázúdítja a társára. Az ilyen típusú emberek igen könnyen alakítanak ki félelemmel teli légkört maguk körül, amiben a társuk azt érzi, tetteinek súlyos következményei lehetnek, így az egész élete a büntetéstől való félelemről szól. 

A bizalmat és a kölcsönös szeretetet mi sem rombolja le jobban, mint az irányítás és a manipulálás, a büntetéstől való félelem. Olvasónk feltehetően neheztel a férjére, amiért nem engedi telefonálni sem a családjával. Megteszi, amit az uralkodó férje elvár, de legbelül feltehetően érzelmileg egyre távolabb kerül a férjétől. A megoldás azonban pont olvasónk kezében van, és bármilyen nehéz is meglépni, sajnos elkerülhetetlen: a férje tudtára kellene adnia, hogy milyen mértékben bántja és taszítja érzelmileg a viselkedése.

Fontos betartanunk azt, hogy ilyenkor a partnert ne teljes személyiségében utasítsuk el, hanem a viselkedését utasítsuk el. Akármilyen nehéz is elképzelni ezt a beszélgetést, a férj számára elengedhetetlen, hogy tudjon arról, a rossz szokásaival éppen azt az embert löki el magától, akihez a leginkább ragaszkodik. Ő ezt ugyanis nem tudja, tévesen feltételezzük, hogy az az ember, aki így viselkedik, tisztában van azzal, mit is tesz a partnerével. 

Forrás: Getty Images

Ezzel a beszélgetéssel olvasónk kijelölhet egy olyan határt, amivel könnyebben tudnának a közeljövőben együttműködni. Olvasónk férjének meg kell tapasztalni azt, hogy nem változtathatja meg mások akaratát, gondolkodásmódját, és hogy önálló emberrel él együtt egy fedél alatt. Olyasvalakivel, aki bár lehet, hogy nem felel meg az ő elvárásainak, de éppen elég jó úgy ahogyan van. Fontos tisztelnünk egymás szabadságát, főleg egymás döntési szabadságát, pontosan annyira, mint amennyire elvárjuk ezt tőle viszonzásképp. Az is segíthetne olvasónk számára, ha nemcsak a férje lenne az egyetlen, akire érzelmileg támaszkodhat, hanem barátok, rokonok is lennének körülötte, akikkel meg tudja élni a kölcsönös tiszteletet és szeretetet.

Bármilyen furcsán is hangzik, a házasságban és a párkapcsolatokban éppen az viszi előre a közös életet, ha megadjuk egymásnak a biztonságosság élményét, ha megvédjük a saját szabadságunkat, határainkat. Ezeket a határokat pontosan úgy kell elképzelni, mint ahogy a térképen vannak az országhatárok, csak éppen ez a saját lelkünk határa. Ha tehát olvasónk elkezd önálló személyként élni és viselkedni a házasságában, akkor jobb, minőségibb lehet a házasságuk hosszú távon. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy megbeszéljék, mennyire bántó a férj viselkedése. Ha ez esetleg nem megy, vagy olvasónkat félelemmel tölti el már maga a beszélgetés elképzelése is, érdemes szakemberhez menni, aki segíthet a kommunikációs nehézségben. A határok felállítása tehát egészségesebbé és boldogabbá teheti a kapcsolatokat, érdemes tisztában lenni a saját jogainkkal és meghúzni a saját határainkat.