Ahogyan mi is megírtuk, a Merriam-Webster szótár idén a gázlángolást (gaslighting) választotta az év szavának, miután 2022-ben 1740 százalékkal gyakrabban kerestek rá erre a szóra, mint egy évvel korábban. Definíciójuk szerint a gázlángozás nem más, mint egy ember tartósan fennálló pszichológiai manipulációja, aminek következtében az áldozat megkérdőjelezi saját gondolatai, emlékei vagy valóságészlelése érvényességét, ami zavarodottsághoz, az önbizalom és az önértékelés elvesztéséhez, valamint az érzelmi és mentális stabilitással kapcsolatos bizonytalansághoz vezet, miközben az áldozat függőségi viszonyba kerül az elkövetővel.
A gázlángolást elsősorban párkapcsolati manipuláció kapcsán szokták emlegetni, de valójában az élet bármelyik területén előjöhet, a következő példamondatok, amiket Tina B. Tessina pszichoterapeuta, házasság- és családterapeuta fogalmazott meg az Insidernek – pedig segítenek abban, hogy minden helyzetben felismerhető legyen a jelenség.
Fotó: Getty Images/tatianazaets
„Ez soha nem történt meg”
A gázlángoló gyakran kétségek közé taszítja az áldozatát, sok esetben tagadja, hogy valami megtörtént, ezért az áldozat egyre inkább megkérdőjelezi a saját ösztöneit, és egyre jobban arra a valóságra alapoz, amit a bántalmazó épít köré. Ez a szakember szerint a tőle való függést is előidézi.
„Őrült vagy (és mások is így gondolják)”
A kétségkeltés mellett rendre előfordul, hogy a gázlángoló megpróbálja meggyőzni az áldozatát, vagy akár annak családját és barátait is arról, hogy mentálisan instabil az illető, ellehetetlenítve az állításait. Tessina szerint ezzel leválasztják az áldozatokat azokról az erőforrásokról, amik lehetővé tennék, hogy megszüntessék a problémát, például, hogy kilépjenek egy bántalmazó kapcsolatból, szituációból.
„Sajnálom, ha úgy érzed, bántottalak”
Az áldozathibáztatás tipikus példája, ami elsőre bocsánatkérésnek tűnhet, de nem az, csak tovább mélyíti az áldozat saját ítélőképességének kétségeit.
„Tényleg azt hiszed, hogy kitalálom?”, „Tudod, hogy soha nem bántanálak szándékosan”
Az abuzáló leggyakrabban akkor használja ezeket a kifejezéseket, amikor hazugsággal vagy a részletek kitalálásával vádolják. Hogy bizonyítsa erkölcsi fölényét, a bűntudatkeltést a bizalom manipulálásával próbálja elérni, így, amikor az áldozat meghallja a fenti mondatokat, megkérdőjelezi a saját értékítéletét a bántalmazóról.
„Azért tettem, mert szeretlek”
Az igazi szeretet feltétel nélküli, így már ebből gyanítani lehet, hogy minden olyan tett, amit a bántalmazó erre hivatkozva követ el, hamis. Azzal, hogy a szándékukat szeretetként igazolják, úgy manipulálják az áldozatokat, hogy azt gondolják, csak az ő érdekeiket tartották szem előtt. Ez újabb kételkedéshez vezet, sőt, bűntudatot is szülhet az áldozatban, amiért felmerült benne, hogy a másiknak nem tiszták a szándékai.
„Túl érzékeny vagy”
A gázlángolás egyik leggyakoribb formája, hogy a bántalmazó minimalizálja, vagy teljesen megsemmisíti az áldozat érzéseit, mintha nem is számítana az egész – ez megint az önbizalom megrengetését szolgálja.
„Tudnod kellett volna, hogyan reagálok az ilyesmire”
Ezzel a mondattal az abuzáló már át is terelte a felelősséget az áldozatra, aki úgy is bűntudatot vagy megbántottságot érezhet, hogy valójában nem tett semmi rosszat.
„Ez hülyeség”
Mindegy, milyen témáról van szó, ezzel a két szóval a gázlángoló képes elérni, hogy az áldozata ostobának, hozzá nem értőnek érezze magát, és rögtön aláássa a tekintélyét is, hiszen célja az alá-fölérendeltségi viszony bebiztosítása a másikkal szemben. Ez az áldozatot könnyen elszigetelheti, kevesebbnek érezheti magát, és megint csak függőséget idéz elő a bántalmazója iránt.
„Nem vészes, mások sokkal rosszabb helyzetben vannak”
Lehet, hogy nem pont ebben a megfogalmazásban, de egy ilyen kijelentés minden esetben bűntudatot generál. A bántalmazó úgy tesz, mintha vigaszt próbálna nyújtani azzal, hogy a fájdalmat perspektívába helyezi, viszont egyúttal aláássa az áldozat személyes érzelmeit, és semmissé teszi azokat a kihívásokat, amikkel szembe kell néznie.
„Nem érezhetsz így” vagy „Nem értheted ezt”
Elutasítás a javából, ami már nemcsak az áldozat tudását, személyiségét kérdőjelezi meg, hanem az érzelmeit is. Tessina hangsúlyozza, hogy a szülők is gyakran mondják ezt a gyerekeknek, ha kényes terepre érkeznek az érzelmek terén, ami veszélyes, mert azt sugallják, hogy ez valami rossz dolog, amit tilos felvállalni.
„Szörnyű memóriád van”
A szakértő szerint a gázlángolók hajlamosak belekötni az áldozatuk emlékeibe, ez különösen azokra a bántalmazókra igaz, akik a munkahelyen akarják a másikat aláásni. Azzal, hogy kínos helyzetbe hozzák áldozatukat a többiek előtt, teljesen el is bizonytalanítják őt a saját igazában, mintha az nem is létezne.
„Feszültnek tűnsz. Nem mindenki tud ekkora felelősséget vállalni”
Burkolt aggodalom, amivel az abuzáló elnyeri a másik bizalmát, de ugyanakkor azt sugallja az áldozata felé, hogy alkalmatlan valamire. Ezzel rombolja a másik önbecsülését és gyakorlatilag elhiteti vele, hogy neki ez nem sikerülhet.
