Gaslighting, az érzelmi manipuláció

A gaslighting vagy gázláng-effektus az 1944-es Gaslight (Gázláng) című filmről kapta a nevét, melyben a házaspár férfi tagja el akarja hitetni a nővel, hogy őrült, így szeretné rátenni a feleség örökségére a kezét. Az érzelmi manipuláció egyik legborzasztóbb fajtája ez, ami a másik mentális stabilitását igyekszik felborítani, hogy az áldozat kételkedjen a saját megérzéseiben. Mint általában az érzelmi bántalmazás, a gaslighting is arra megy ki, hogy a bántalmazó az uralma alá vonja az áldozatát. Dr. Elayne Daniels pszichológus szerint a következő négy mondatra érdemes odafigyelni, mert a gázláng-effektusra utalhatnak.

„Csak túlreagálod”

A bántalmazó ebben az érzelmi manipulációban olyan kijelentéseket tesz, amelyek megkérdőjelezik a világról alkotott képedet. Azt sugallja, hogy „túl érzékeny vagy”, „túlságosan magadra veszed”, vagy „nem bírod a viccet”. Vagy egyszerűen „azt teszed, amit mindig is szoktál”, amikor félreértesz egy – szerinte – ártatlan megjegyzést vagy bókot. A másik ilyenkor azt akarja, hogy bűntudatod legyen, amiért nem veszed a lapot, nem érted, amit valójában mondott, miközben nem hajlandó semmilyen felelősséget vállalni. Ha pedig mindez mások előtt történik, akkor könnyen megszégyenítve, hibáztatva és megalázva érezheted magad.

„Ilyet soha nem mondtam”

A gaslightingra klasszikus példa, amikor a manipulátor azt állítja, hogy soha nem mondott olyasmit, amit igazából egészen biztosan mondott. Minél inkább tagadja, hogy a szóban forgó dolgot mondta, annál inkább megkérdőjelezed magad és a saját memóriádat. Ahogy telik az idő és egyre több ilyen helyzet fordul elő, úgy érezheted, hogy megőrültél, amiért olyan dolgokra emlékszel, amik a másik szerint sosem történtek meg. Az épelméjűséged megkérdőjelezése csökkenti az önbizalmadat, az önbecsülésedet és a saját képességeidbe vetett bizalmadat.

Charles Boyer és Ingrid Bergman a Gaslight című filmben 1944-ben (Kép: Getty Images)

„Azt mondod, hogy hazudok?”

Ebben az esetben az igazság tagadása több, mint az „ilyet soha nem mondtam”. Előfordulhat, hogy a bántalmazó elferdíti az igazságot, hazudik, vagy a saját szenvedéseire tereli a témát, amikor az igazságról kérdezed. Azzal, hogy a hangsúlyt saját magára helyezi át, megfordítja a kockát, így elkezdesz jobban aggódni az érzései miatt, és nem figyelsz oda a megérzéseidre.

„Megcsaltalak, de a te hibád”

Persze a fenti mondat így, teljes egészében nem hangzik el, de az üzenete csak úgy süt egy érzelmi manipuláció során. A bántalmazó hűtlen volt, de elhárítja magáról a felelősséget, ha lebukik. Ilyenkor a felé elhangzó vádakat olyan kijelentésekké alakítja át, melyek szerint túlreagálod, ok nélkül féltékeny vagy, és nevetségesek az érzéseid. Amikor pedig szorul a hurok, elkanyarodik abba az irányba, hogy miért „nem volt más választása”, hogy te késztetted őt a megcsalásra, a te hibád az egész. Például hajthatatlanul állítja, hogy azért kellett félrelépnie, mert a felesége „soha nem akar szexelni”, és megfosztja őt az alapvető szükségleteitől. A vak is láthatja, hogy szinte kényszerítették a félrelépésére. A végén eljut egészen odáig, hogy bár ő volt hűtlen, mégis áldozatnak állítja be magát.

A gázláng-effektus mélységes önbizalomhiányt és a saját igazságunk krónikus megkérdőjelezését idézi elő. Családon és párkapcsolat belül is gyakori jelenség, mert könnyen álcázható jó szándékú dolognak. Az asszertivitás gyakorlása, a nemet mondás és az önmagadban való bizalom olyan készségek, amelyek jól szolgálják majd a másokkal – és önmagaddal – való kapcsolatodat, a segítségükkel jó eséllyel elkerülheted, hogy a gaslighting áldozata legyél.