Az utóbbi években rengeteg új kifejezést tanulhattunk a párkereséssel, a társas kapcsolatokkal összefüggésben, elég komoly lista gyűlt össze a divatos, sokat használt szavakból, amelynek elején talán még mindig a ghosting áll, bár mindig akad új trónkövetelő, hallottál már például az orbitingről vagy a breadcrumbingról? Ezek közé pedig gyakran vegyülnek olyan szavak, amiket a pszichológiában is használnak, és nem kell meglepődni, ha egy randin valaki esetleg nekünk szegezi a kérdést, mégis milyen a kötődési mintánk.
Ugyan az, hogy a szakzsargon megjelenik a hétköznapokban az élet különböző területein, az nem annyira szokatlan, de hogy mondjuk az előbb említett témát valaki felhozza az ismerkedés kezdeti szakaszán, az viszonylag új trend. A magyarázat pedig egyszerű, a mentális egészség már messze nem annyira tabutéma mint régen volt, és érthető, ha szeretnék megérteni azt, hogy működünk mi és mások, és egyre több ember értékeli, ha hozzájuk hasonlóan minket is érdekel az emberi elme és lélek, sőt, még hajlandók is vagyunk dolgozni magunkon.
A jó, a rossz és a zsargon
Helen Fisher antropológus, a Kinsey Intézet vezető kutatója és a Match.com társkereső tudományos főtanácsadója a New York Timesnak elmondta, míg a kutatásaiban résztvevő emberek számára korábban a szexuális vonzerő, megbízhatóság, humor és hasonló érdeklődési kör volt a fontos a társkeresésben, most már az emberek főként olyan partnerre vágynak, akik kellő érzelmi érettséggel rendelkeznek, akik képesek felismerni, elfogadni és megélni azokat.
Dr. Jessi Gold, az Amerikai Pszichiátriai Társaság tagja nem lepődik meg azon, hogy a pszichológiai nyelvezet beszivárgott a mindennapi beszélgetésekbe, szerinte ez nem újkeletű dolog, és úgy véli, hogyha többet beszélünk a mentális problémákról és betegségekről, akkor talán az ehhez kapcsolódó stigmák, előítéletek is el fognak tűnni, ami pedig a párkapcsolatokat illeti, szerinte hasznos lehet, ha felvállaljuk sebezhetőségünket egy új partner előtt.
Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne árnyoldala annak, hogy szakkifejezésekkel dobálózunk, egyrészt azért, mert a kellő háttértudás nélkül nem biztos, hogy megfelelően használjuk ezeket, könnyen lehet, hogy félreértelmezzük jelentésüket, olyan szituációk, emberek esetében alkalmazzuk ezeket, amikre és akikre a hivatalos, szakszerű definíció nem ráhúzható. A New York Times cikke a traumás kötődés kifejezést hozza fel példaként, a szakirodalom szerint ez a bántalmazó nézőpontjával való teljes azonosulást jelenti, ami együttjár azzal, hogy a bántalmazó úgy érzi, nincs oka vagy esélye arra, hogy elmeneküljön a kapcsolatból, miközben a hétköznapokban egyre többen inkább azokat a társas kapcsolatokat írják ezzel, amikor a felek közös küzdelmek, nehézségek révén kapcsolódnak össze.
Ha pedig a párkereséssel járó kellemetlen, de kínos, de alapvetően mégis ártalmatlan szituációkat illetünk annál sokkal súlyosabb helyzetet leíró szavakkal, akkor elbagatellizáljuk az utóbbiakat, aminek következményeit az áldozatok viselik. „Ha áltudományos zsargont használunk, úgy érezzük, az érveink sokkal erősebbnek hatnak. Ha valakire azt mondjuk, hogy bunkó, az csak egy vélemény, de ha azt mondjuk, hogy gázlángozott vagy szerelembombázott, akkor az sokkal objektívebb megállapításnak tűnik” – nyilatkozta Carolina Bandinelli, a Warwick Egyetem munkatársa, aki a szerelem és a digitális kultúra témakörét kutatja.
Jared Freid humorista, akivel podcastje miatt sokan osztották meg randizási tapasztalataikat, egy másik érdekes jelenségre is felhívja a figyelmet, hallgatóinak történetei alapján úgy tűnik, hogy vannak, akik azért használnak ilyen kifejezéseket vagy hintik el a társkereső alkalmazásokban vagy a beszélgetések során, hogy igen, ők is járnak terápiára, ők is dolgoznak magukon, hogy rácáfoljanak a sztereotípiákra, érzelmes és érzékeny lényeknek tűnjenek, és ezzel jó pontot szerezzenek a másik félnél.
Egy nyelvújító vallomása
Korábban már említettük az orbitinget, ezt a kifejezést Anna Iovine alkotta meg még 2018-ban, és azokat az embereket írta le vele, akik ugyan a való életben kerülnek minket, de a közösségi oldalainkat szorgalmasan követik. Anna Iovine nemrég cikket írt a Mashable számára arról, hogy nem kellene újabb, cuki divatszavakat kitalálni arra, ha valaki bunkó módon viselkedik velünk.
„Az, hogy új kifejezésekkel rukkoltunk elő, egykor jó módja volt annak, hogy le tudjuk írni azokat a furcsa, bosszantó tapasztalatokat, amiket az online randizás közben szereztünk, de mindez túl messzire ment. Ahelyett, hogy egy új nyelvet alkottunk volna, ami segít eligazodni ebben a világban, kész bohózat lett az egész. A legtöbb ilyen divatos kifejezés ugyanazt a dolgot írja le, mennyire bunkók tudnak lenne az emberek. És a bunkó viselkedésre kitalálni egy cuki szót olyan, mintha légfrissítőt fújnánk egy szemétdombra” – fakadt ki.
Hozzátette, nem gondolta volna, hogy a cikk, amiben saját tapasztalatait leírva először használta az általa megalkotott szót nagy visszhangot kell majd, mégis így lett, majdnem az orbiting lett az év szava. De számára nem ez jelentette a legtöbbet, hanem az, hogy sok nő megosztotta vele a tapasztalatait, és megnyugtató volt számára, hogy nincs egyedül. Megjegyezte azt is, nem ítéli el azokat a tartalomgyártókat, akik megpróbálnak egy új, könnyen megjegyezhető kifejezéssel trendet teremteni, de teljesen más a véleménye azokról a márkákról, akik csak marketing célból csinálnak ilyet. Kiemelte azt is, számos viselkedésforma, aminek most valamilyen hangzatos nevet adunk, korábban is jelen volt, bár az online társkeresés biztosan ráerősített arra, hogy ezekre elterjedjenek.
„Megértem az okot, amiért kategorizálni akarja a seggfej viselkedést, én magam is megtettem! És élvezettel tettem, remélve, hogy az emberek megértik a fájdalmamat, és így is lett. De már nem akarok magamból hülyét csinálni a szerelemért, nem akarom mások rossz viselkedését eufemizmusokkal álcázni… Jobbat érdemlünk annál, minthogy megbékéljünk ezekkel a kifejezésekkel, amik olyan viselkedéseket írnak le, amelyeket maguk az alkalmazások is támogatnak, reménykedve abban, hogy náluk egyszer megtaláljuk azt, aki rendesen bánik majd velünk” – tette hozzá.