Június a Pride-hónap, nálunk július 15-én rendezik meg a felvonulást, de a Pride nemcsak ebből áll, hanem egész rendezvénysorozatot is jelent. A nagy kérdés az LMBTQ-közösséget támogató szülőknek, hogy kivigyük-e a gyerekeket a felvonulásra, vagy nem való nekik? A válasz az, hogy jó ötlet egy családként felvonulni.
A létezés ünnepe
Ahogy egy ismerősöm frappánsan megfogalmazta:
„Azért fontos a Pride-hónap mindenkinek, mert valahol a világban él egy összezavarodott tinédzser, aki azt hiszi, hogy talán halottnak lenni jobb, mint melegnek lenni, és ez így nincs rendben.”
Mindegy, hogy heteró vagy a szivárvány valamelyik színében pompázó családról van szó, egy jobb világ épülne, ha a gyerekeknek az egyenlőséget és elfogadást tanítaná minden szülő. Mandalyn Castanon, egy LMBTQ+ fiatalokkal dolgozó terapeuta szerint jó ötlet kivinni a gyerekeket magunkkal és egységesen, családként megmutatni, hogy az egyenlő jogok mellett állunk.
A Pride felvonulás leginkább ugyanis arról szól, hogy minden ember egyenlő, és hogy nem kell szégyellni azt, akik vagyunk. Márpedig ezt az üzenetet meg akarjuk tanítani a gyerekeknek. Az sem szégyen, ha két férfi vagy két nő szereti egymást, és az sem fontos, hogy fekete vagy fehér a bőrünk, kövérek vagy vékonyak vagyunk, sőt, az is mindegy, hogy kék vagy barna szemmel születtünk. Az egyenlőség ünnepe a Pride, úgyhogy a szakember szerint ezért ott van az egész család helye, hogy megmutassuk a gyerekeknek, hogy nem kell félniük felvállalni önmagukat.
Fontos, hogy a szivárványcsaládban élő gyerekek elmenjenek a Pride-ra, mert ez megmutatja nekik, hogy nincsenek egyedül. Látniuk kell, hogy sok olyan ember van, mint az ő családjuk, és hogy ők egy erős közösség részei. De a hetero családok gyerekei számára is fontos, hogy elmenjenek a Pride-ra, mert látniuk kell, hogy sokféle család létezik, sokféleképpen lehet kinézni és szeretni (és nevetni!), és mindezt egy pozitív és színes környezetben tanulhatják meg. Nyitottságra és elfogadásra akarjuk megtanítani a gyerekeinket, és ezt úgy tudjuk a legjobban megtanítani, ha mi magunk is példát mutatunk.
Persze, a gyerekek talán látnak majd a felvonuláson félmeztelenséget, bőrnadrágot, nőnek öltözött férfit és férfinak öltözött nőt, de mindenekelőtt a sokszínűség örömteli ünneplését tapasztalják meg – olyan embereket látnak, akik nem szégyellik magukat, és akik örülnek az életnek. Ez pedig túl értékes lecke ahhoz, hogy egy kis félmeztelenség miatt kihagyjuk.
Felkészülés a Pride-ra
Ha ez az első alkalom, hogy mész a gyerekkel Pride-ra, akkor fontos előtte beszélgetni a felvonulásról. Jessica Fish, Ph.D., a Marylandi Egyetem családtudományi adjunktusa szerint a gyerek életkorának megfelelően érdemes mesélni neki a Pride történetéről első körben. „Beszélj a gyerekeknek a Pride-ról úgy, hogy ez nemcsak egy nagy buli, hanem a létezés ünneplése, és az elnyomás elleni küzdelem jelképe – mondta el Fish. – A Pride gyökereinek megértése ugyanolyan fontos, mint az, hogy a gyerek megértse, hogy az LMBTQ+ emberek léteznek és egyenlő jogok illetik őket.”
Jenifer McGuire, Ph.D., a Minnesotai Egyetem társadalomtudományi docense a családjával a világ minden táján járt már Pride felvonulásokon. McGuire mindig felkészíti a gyerekeit az esetleges felnőtt szemeknek való helyzetekre, és úgy mennek felvonulni, hogy a gyerekek pontosan tudják, hogy lehet, hogy látnak félmeztelen embereket vagy akár felfújható péniszeket – és hogy mindebben nincs semmi szégyellnivaló, sőt, lehet poénra venni a prűdséget kifigurázó performanszokat a Pride-on. McGuire szerint a családja számára az előnyök mindig felülmúlták az esetleges hátrányokat a felvonulásokon, mert láthatták, hogy mennyi más queer család van a közösségükben és szerte a világon. „Ezt nem feltétlenül kapják meg az úszócsapatoktól, a drámakluboktól és az iskolától” – mondja.
A Pride-on valószínűleg sokféle testrész lesz kitéve az időjárás viszontagságainak – tette hozzá a szakember, ezért ne feledkezzünk meg a naptejről és a szalmakalapról a gyerekeknek sem. De a félmeztelenül táncoló, önmagukat felvállaló emberek látványa remek lehetőséget nyújt arra is, hogy normalizáljuk a különböző alakú, méretű és színű embereket, és hogy megmutassuk a gyerekeknek, hogy mindenféle test és a nemek minden megnyilvánulása megérdemli az ünneplést.