Szülőnek lenni a világ egyik legnehezebb feladata, és a boldog, örömteli pillanatok mellett jócskán vannak olyanok is, amikor besokall az ember. Néha még a legjobb szülő is úgy érzi, valamit rosszul csinál a gyereknevelésben, és emiatt pocsékul érzi magát, de a gyerekekkel kapcsolatos feladatok akár szülői kiégéshez is vezethetnek.
Az is előfordulhat, hogy olyan mondatok hagyják el egy szülő száját, amiket később megbán, ám nehéz magyarázatot találni azokra a kijelentésekre, amelyek semmibe veszik, totálisan megszégyenítik a gyereket, lerombolják az önbizalmát, és gyakran a személyiségüket, a puszta létezésüket is megkérdőjelezik. Ilyen felkavaró, bántalmazó és olykor megbocsáthatatlannak tűnő szülői kijelentésekre volt kíváncsi a Redditen egy Enockito nevű felhasználó, aki az alábbi kérdést tette fel a netezőknek:
Mi volt a legbántóbb dolog, amit valaha mondtak neked a szüleid?
Az alig több mint egy hete indult subreddithez rengetegen szóltak hozzá, mostanáig több mint nyolcezer komment született. Nem tudjuk, hogy a hozzászólásokban felsejlő élettörténetek mennyire valósak, viszont ennek ellenére nagyon elgondolkodtatóak, tanulságosak és elszomorítóak. Lássuk a legbántóbb szülői mondatokat!
1. „Azt tanácsolták, hogy soha ne vállaljak gyereket, mert mi mindannyian – hatan vagyunk testvérek – tönkretettük anyám életét.” (bbgmedusa)
2. „Régebben gondjaim voltak a beilleszkedéssel az új munkahelyemen, és a fickó, aki betanított, egy seggfej volt. Elmondtam anyámnak, aki rögtön azt mondta: »Legyél férfi! Különben nem vagy a fiam.« Azóta sem beszéltem neki semmilyen személyes problémámról, és valószínűleg soha többé nem is fogok.” (JeromeInDaHouse_90)
3. „Amikor 16 éves voltam, az örökbefogadó apám azt mondta nekem: »Bárcsak egy lányt fogadtunk volna örökbe.« Ennek már több mint három évtizede, és most már a nevemre sem emlékszik, mert a demencia elvette az eszét, de én még mindig neheztelek rá ezért.” (slash_networkboy)
Egy-egy bántó szülői mondat egész életében végigkísérheti az embert (Fotó: Getty Images)
4. „»Nem hiszem el, hogy ilyen sokat vársz tőlünk csak azért, mert rákot diagnosztizáltak nálad« – az anyám, amikor kidobott a házából, mert a kemoterápia közepén, 25 évesen, munkanélküliként nem tudtam fizetni a lakbért.” (sKiLoVa4liFeZzZ)
5. „Apám 10 éves koromban meghalt, és körülbelül egy évvel később, amikor ezt nehezen viseltem, anyám azt mondta, hogy »mostanra már túl kéne lennem rajta«. Nyolcadikban a mentálhigiénés tanácsadóm felhívta, és elmondta neki, hogy öngyilkos hajlamaim vannak.
A suliból hazafelé menet ordított velem. Próbáltam elmagyarázni, mit érzek, mire ő azt mondta: »ha fölöslegesnek érzed magad, mosogass el, b***d meg!«.
Csodálkozik, miért rejtegetem a negatív érzelmeimet, és miért nem kérek többé segítséget tőle.” (BitternMnM)
6. „Bárcsak elvetettelek volna, és gyűlöllek, mert úgy nézel ki, mint az átkozott apád.” (ComprehensiveAd1337)
7. „Egy heves vita után ezt mondták nekem, amikor elköltöztem otthonról, amikor 18 éves voltam, és szexuálisan bántalmaztak egy buliban: »Ha nem akartad, hogy ilyesmi történjen veled, akkor nem kellett volna ilyen helyzetbe hoznod magadat.« Nem vagyok hajlandó visszaköltözni hozzájuk, és soha nem fogom elfelejteni ezeket a szavakat.” (Gatomon98)
8. „Az anyám a családterápián: nem akar ott lenni, csak azért jött, mert megígérte, hogy soha nem fog megnyílni nekem, 30 éves vagyok, és meg kell oldanom a saját problémáimat, anyaként pedig megbuktam, mert a gyerekeket «nem tanítom istenről«.” (Thick_Preparation648)
9. „Amikor anyám szembesített azzal, hogy meleg vagyok, azt mondta, azon gondolkodik, hogy megöli magát és a bátyámat. Arról is beszélt, hogy »soha ne mondd el apádnak, mert el fog hagyni minket«. Amikor apám egy évvel később megtudta, hogy meleg vagyok, azt mondta: »Anyádnak soha ne mondd el. El fog hagyni minket. Nem hazudok.«” (JMCrown)
10. „»Azt hittem, vele lesz egy jó gyerekem. Nem egy olyan lúzer, mint te« – mondta az anyám, amikor megkért, hogy vigyem el a 13 éves húgomat az orvoshoz. Nem mondta el, de azért, hogy megnézzék, rendben sikerült-e az abortusz. Engem hibáztatott azért, mert húgom teherbe esett, pedig én egy másik államban éltem. Ugyanígy volt akkor is, amikor füvet talált a testvérem szobájában.” (2manyfelines)
11. „Apám mindig odáig volt a drogos, börtöntöltelék bátyámért. Én tiszta vagyok, és van egy jó állásom. De mindig úgy bánt velem, mint aki szégyent hoz rá, mert meghíztam. Amikor elküldtek egy korábbi munkahelyemről, és elmentem egy állásinterjúra, azt mondta, valószínűleg nem kapom meg a munkát, mert azt akarják, hogy fiatal és csinos lányok üljenek az íróasztal mögött.” (alc1864)
12. Amikor veled voltam terhes, ikreket vártam, de az egyik babát elveszítettem – bárcsak te lettél volna az.
– (Rose_Lopez1)
13. „Furcsa, de a több tucatnyi bántó dolog közül egy nagyon megragadt bennem. A középiskola utolsó évében írtam egy személyes esszét. Egy igazán komolyat magamról, az értékeimről és a jövőre vonatkozó terveimről. A tanárnak tetszett, azt mondta, ez volt a legjobb dolog, amit valaha írtam (pedig mindig küzdöttem az esszéírással). Hazavittem, apa elolvasta, összeráncolta a szemöldökét, és azt mondta: »Ez egyáltalán nem vall rád!« Aztán átíratta velem az esszét, kitörölve az összes részt, ami nem tetszett neki, és olyanok kerültek bele a szövegbe, amik nem is igazak rám.
Mindig elgondolkozom, nem lenne-e könnyebb, ha nyíltan nem törődne velem. Őszintén, olyan »bárcsak meg sem születtél volna« módon. Mert egy életen át fájdalmas, ha valaki felszínes módon »szeret téged«, de közben nyílt megvetést, undort és rosszallást tanúsít azzal szemben, aki vagy.” (LotusFlare)
fotó: getty images
14. Egy iskolai síelésen eltörtem a karomat. Apa aznap felvett az iskolában, de azt mondta, nem visz be a kórházba. Talán majd anya elvisz másnap. Hazaérve egyikük sem volt hajlandó kórházba vinni arra hivatkozva, hogy aludniuk kell. Az alvás fontosabb volt, mint én. Az a tekintet, amivel az orvos másnap délután anyámra nézett, amikor mindezt megtudta, megerősített abban. hogy az egész tényleg úgy el van b***va, mint gondoltam. Ez még az 1980-as években történt, ezért a gyámügyet nem vonták be.” (stevea1210)
15. „Miután leadtam pár kilót, anyukám azt mondta: »Örülök, hogy lefogytál. Olyan nagy volt a feneked, hogy egy repülőgép is le tudott volna szállni rajta.« Később aztán így folytatta: «Lefogytál, így most már minden ráncod látszani fog.«” (rudimentary_lathe_)
16. „»Jobban szeretem a húgod gyerekeidet, mint a tieidet.« Ezt azzal indokolta, hogy szerinte a férjem és én jobb szülők vagyunk, a férjem szülei pedig jobb nagyszülők. Emiatt az unokaöcséimnek »nagyobb szükségük van rá«, ami lehet, hogy igaz, de akkor is fájt.” (Bullwinkle932000)
17. „Kiskoromban nagyon nagy füleim voltam. Apám mindig azt mondta, ha szélviharba kerülök, halálra csapkodom magam velük. Nem szupergonosz, de mindig sírnom kellett. Egyébként belenőttem.” (TGR331)
18. „Anyám azt mondta 16 éves koromban, hogy csalódást okoztam. Akkor kaptam meg az első hármasomat az iskolában, és dühös volt. Azt mondta, hogy soha nem lesz belőlem semmi, és szégyelli magát miattam. Teljesen kikészültem. Mindent megtettem a suliban, és korábban soha nem kaptam hármast, csak jobb jegyeket. Nem tudtam, mit rontottam el, és úgy éreztem, kudarcot vallottam.
Anyámnak ez a megjegyzése évekig megmaradt bennem. Azt éreztem, nem vagyok elég jó, és kételkedtem magamban. Sok időbe telt, mire rájöttem, hogy nem anyám szavai határoznak meg engem. Nem vagyok egy csalódás, és képes vagyok bármit elérni, amit a fejembe veszek.
Tudom, hogy nem én vagyok az egyetlen, akit megbántottak a szülei szavai. Ha ezt olvasod, és azt mondták neked, hogy nem vagy elég jó, szeretném, ha tudnád, hogy igenis az vagy. Megérdemled a szeretetet és a tiszteletet, és nagyszerű dolgokra vagy képes. Ne hagyd, hogy bárki mást mondjon neked.” (MrMcpills)
