Gileádból Ruandába: ez a baj Novák Katalin ruandai szereplésével

Novák Katalin Ruandába látogatott. Koszorúzott, elment egy rwamaganai kórház újszülöttosztályára, részt vett egy történelemórán, teheneket adományozott a gyerekeknek, és hatalmas botrányt kavart jelenlétével a Woman Deliver 2023-as nőjogi konferenciáján. A ruandai nőjogi konferencia vezető küldöttei döbbenetüknek adtak hangot egyenjogúság-ellenes álláspontja és abortuszellenes politikája miatt – nálunk nyugatabbra, és úgy tűnik már délebbre is – élesen kritizált köztársasági elnök részvétele miatt.

Novák Katalint, a nemzetközi „anti-gender mozgalom” fontos szereplőjeként emlegeti a The Guardian, mely címlapján számolt be róla, hogy a ruandai kormány hívta el a héten a magyar köztársasági elnököt a Women Deliver konferenciára Kigaliba, ahol a reproduktív jogok megvitatása is az előadások tárgyát képezte. „Megdöbbentünk – mondta a konferencia résztvevője, Bruna Martinez brazil aktivista, a Young Feminist Europe tagja. – Nem értjük, miért hívnak meg egy ilyen nőt.”

Novák családminiszterként kulcsfontosságú szerepet töltött be a kormány szüléspárti politikájának megvalósításában – emlékeztet a lap, felhívva a figyelmet olyan korábbi kijelentéseire, mint például 

Sahle-Work Zewde, Etiópia elnöke, Novák Katalin köztársasági elnök és Sabana Baszidzs Raszih, a SOLA (The School of Leadership, Afghanistan) alapítója a Women Deliver 2023 Konferencián Kigaliban (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Problémásnak tartják szereplését azért is, mert Novák vendégül látta az Alliance Defending Freedom, többek által is gyűlöletkeltő csoportnak tartott amerikai konzervatív szervezet képviselőit, és jutalmazott olyan abortuszellenes – magukat életvédőnek nevező – aktivistákat, mint Frivaldszky Edit és Keresztes Ilona. Emellett Novák a Political Network for Values ​​nevű nemzetközi szervezet korábbi elnöke is volt, amely az abortusz és az azonos neműek házassága ellen dolgozik. A konferencia hétfői megnyitóján azzal kezdte: „Én vagyok országom első női elnöke”, amit egyébként taps fogadott, majd azzal folytatta, hogy a termékenységi ráta növelésével Magyarország célja a nemek közötti egyenlőség előmozdítása. Hozzáteszem, 2020-ban 1,53 gyerek jutott egy termékeny korú nőre, azóta pedig enyhe visszaesés tapasztalható, vagyis a „családbarát” politika valahogy mégsem ér célt. Reményét fejezte ki, hogy tinédzser lánya később majd felhatalmazva érzi magát arra, hogy „akár 10 gyermeket is vállaljon, ha úgy dönt”. Azt persze nem tette hozzá, hogy „vagy egyet se, ha ezt az utat választja”.  (Az egész beszéde magyarul itt olvasható.)

Köztársasági elnökünk még egy nemzetközi nőjogi konferencián sem tudott kilépni a saját árnyékából, és a női jogokról nem kizárólag a „munka és a család összeegyeztetése” kapcsán beszélni – mintha ebben ki is merülnének a női jogok, és nem terjednének ki az élet minden területére, messze túlmutatva a család keretein. Delphine O, a Generation Equality globális kezdeményezés francia különmegbízottja Twitter-üzenetében azt írta, hogy Novák „úgynevezett családbarát” értékei ellentétben állnak azzal, amit a teremben tartózkodó feministák képviselnek. Beirne Roose-Snyder, az egyenlőségi aktivista Twitter-üzenetében úgy fogalmazott, hogy “Novák szereplése a jogellenes szereplők zsigerbe vágó normalizálása.”

Maliha Khan, a Women Deliver elnök-vezérigazgatója viszont azzal indokolta meg Novák meghívását, hogy „ha el akarjuk érni, amit el akarunk érni, olyan emberekkel kell együttműködnünk és beszélnünk, akikkel sok mindenben nem értünk egyet.” Később a Woman Deliver közleményében jelentette ki, hogy „semmiképpen nem értenek egyet Novák elnök nézeteivel”, és hogy a megnyitó ünnepséget „a fogadó nemzet vezette, ezért a felszólalók meghívása az ő hatáskörébe tartozik”. „A Women Deliver álláspontja a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak előmozdításával kapcsolatban egyértelmű… Hiszünk az olyan politikák fontosságában, amelyek támogatják az esélyegyenlőséget minden nem számára, és vitatják a hagyományos nemi szerepeket. Novák elnök jelenléte a megnyitó ünnepségen nem változtat ezen értékek iránti elkötelezettségünkön” – nyugtatták meg a felháborodott résztvevőket.

A konferencián résztvevő Emma Egyesület szintén közleményben határolódott el a köztársasági elnöktől. „Mi is levélben fordultunk a WD vezetőségéhez, amelyben csalódottságunknak és aggodalmunknak adtunk hangot Novák Katalin felszólalása kapcsán. Jelenléte lehetőséget kínált volna arra, hogy ezen a nagyszabású és nagyhatású nemzetközi fórumon párbeszéd induljon meg az emberi jogok, különösen a szexuális és reprodukciós jogok magyarországi helyzetéről, de ehelyett a valóságnak csak egy szűk és szűrt szeletéről hallhattak a jelenlévők” – írták.

Gileádból Ruandába

Szeretünk pikírten letekinteni a fejlődő országokra, magunkat nyugatiként aposztrofálni hozzájuk képest, pedig – ha maradunk a szolgálólányos párhuzamnál – Ruanda mostanra bizonyos szempontból sokkal inkább a szabad világ szimbóluma, Kanada megfelelője, mint Magyarország. Persze ez erős torzítás, mert bizonyos szempontból meg nem az: mi is beszámoltunk róla például, hogy őrizetbe vettek egy nőt a hatóságok közszeméremsértés miatt, miután túl lenge öltözetbe ment el egy koncertre.

Novák Katalin köztársasági elnök a ruandai Nyanzában, az általános és középiskolában (Nyanza École Secondaire) 2023. július 15-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Mészrészt viszont tény, hogy:

• Ruanda 2022-ben a hatodik helyen állt a Világgazdasági Fórum Global Gender Gap Indexében, miközben Magyarország a 88. (!) a listán. A Világgazdasági Fórum a nemek közötti szakadék indexét aszerint méri, hogy az országok milyen messzire jutottak el a nemek közötti szakadék felszámolásában.
• A Világgazdasági Fórum gazdasági és politikai kategóriában emeli ki a nők jogait Ruandában. A munkaerő 86%-át a nők birtokolják. Figyelemreméltóak ezek a statisztikák, azonban ennek a munkaerő-piaci részvételnek nagy része a népirtás idején munkaképes férfiak hiányának és a munkahelyre kényszerített nők számának tudható be.
• A parlamentben a nők aránya több mint 60 százalék az afrikai országban. Ruanda volt az első ország, amelynek kormányában a nők többségben voltak. A képviselőházi helyek hozzávetőleg 61 százalékát, a miniszteri helyek 55 százalékát, a szenátusban a helyek 38 százalékát, az önkormányzati tanácsosi helyek 43 százalékát foglalják el a nők. A nemek közötti egyenlőség prioritása az alkotmányban is szerepel, amely biztosítja a nők és férfiak egyenlő jogait, és előírja a nők 30 százalékos képviseletét minden döntéshozó testületben. 

• Bár még évekkel a népirtás után is ruandai nők ezrei válnak szexuális erőszak áldozatává, de a nemi erőszakot ma már komolyan büntetik, ha pedig valaki megöl vagy akár megver egy nőt, 25 évet kap. Nálunk a családon belüli erőszakért, ha egyáltalán kitudódik, legfeljebb pár év letöltendő vagy felfüggesztett börtönbüntetés jár.
• Az intim higiéniai termékek adómentesek az afrikai országban, mindeközben az egész világon Magyarországon a legmagasabb (27%) az alapvető női higiéniai termékek adója.
• Minden iskolában rendelkezésre áll egy girls room, ahová menzeszkor vonulhatnak vissza a lányok, ha át kell öltözniük vagy betétre van szükségük. Nálunk lányok maradnak ki az iskolából, mert nem tudnak hozzájutni az intim higiéniás termékekhez. Becslések szerint Magyarországon a nők 30 százalékát is érintheti a menstruációs szegénység.

Mindez hatalmas előrehaladás egy olyan országban, ahol a nőknek 30 éve semmilyen joguk nem volt. A változáshoz sajnos nagy mértékben hozzájárult az 1994-es népirtás – onnantól kezdett lassan változni a helyzet; a 90-es évek végén a nők már örökölhettek, 2005-ben pedig az alaptörvényük hangsúlyos eleme lett a nemek közötti egyenlőség. Ennek egyik ékes példája a szóban forgó, a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó egyik legnagyobb, legtöbb ágazatot átfogó Women Deliver konferencia.

Mindennek fényében elég megdöbbentő és halovány, hogy Novák Katalin csupán arra fókuszált beszédében, mekkora probléma a népességcsökkenés, és milyen fontos, hogy annyi gyereket szüljünk, amennyit csak akarunk, akár munka mellett is. 

Novák Katalin köztársasági elnököt köszöntik Fumvuhu településen, ruandai látogatásán, 2023. július 19-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Mi az, amiről még beszélhetett volna Novák Katalin?

Például arról:

• Miért áll ennyire hátul Magyarország a nők munkaerőpiaci helyzetét tekintve?
• Miért írta alá a Kata törvényt, ami miatt számos női vállalkozó került rossz helyzetbe?
• Miért nem írja alá Magyarország az Isztambuli Egyezményt, a családon belüli erőszak áldozatainak védelmére létrejött EU-s jogszabálygyűjteményt?
• Hogy lehet az, hogy Novák Katalin dönt róla, hogy egy állami gondozott kisgyerek egyedülálló szülőhöz kerülhet-e?
• Miért nem szólalt fel a reprodukciós jogok csorbítása, a szülészeti ellátás problémái ellen?

A sor persze szabadon folytatható.

Az, hogy ő Magyarország első női köztársasági elnöke, önmagában még nem érdem, pláne, ha ilyen szűklátókörűen értelmezi a női jogokat, de valódi problémákért még csak a hangját sem emeli fel. Valójában Novák Katalin a tokenizmus gyakorlatának jó példája, mely során a politikusok csak felületes vagy szimbolikus erőfeszítéseket tesznek a kisebbségi csoportok tagjainak befogadására, hogy a nemi egyenlőség látszatát keltsék a politikában. Az a törekvés, hogy a férfiak által felülreprezentált kormány egy jelképes egyént jelölt köztársasági elnöknek, a sokféleség benyomását kelti ugyan, de ahhoz semmi köze. Hogy a kormány tagjai között hamarosan egyetlen nő sem lesz, jól mutatja, hogy Magyarországon – Ruandával ellentétben – valójában alig vagy egyáltalán nem történt érdemi előrelépés az alulreprezentált csoportok, ez esetben a nők nagyobb befogadása felé.