nlc.hu
Család

Egy férfi arról, miért nem akar nagyapa lenni

„Ha vészhelyzet adódik, segítek, de nem leszek aktív nagyapa”

Amikor gyereket vállalunk, leginkább az jár a fejünkben, hogy őt felneveljük, és segítsük, ahogy tudjuk. Azzal már kevesen számolnak, hogy mi lesz, ha érkezik az unoka is. Egy nagyapa a közösségi médiában mesélte el, miért nincs kedve nagypapáskodni, és miért veszett össze emiatt a fiával.

Májusban óriási felháborodást keltett az a nagymama, aki csak pénzért cserébe hajlandó az unokájára vigyázni, valósággal ömlöttek a felháborodott kommentek a Facebookon, melynek nagy része egyáltalán nem szimpatizált a hozzáállásával, önzőnek és szívtelennek kiáltva ki őt. Most a Reddit Am I An Asshole? (Seggfej vagyok?) oldalán került elő egy nagyapa, aki ugyan kevésbé radikálisan közelítette meg az unokázást, mint a pénzt kérő nagymama, mégsem nyerte el a redditezők szimpátiáját.

47 vagyok, van egy fiam, Jake (26), akinek saját fia, Mike most ötéves. Jake anyjával csak rövid kapcsolatunk volt, a közös gyerek nem volt tervben. Soha nem akartam szülő lenni, főleg nem 21 évesen. Jake anyja azonban igen. Bár békében váltunk el, ettől még jeges maradt a viszonyunk. Azonban mindig igyekeztem helyesen cselekedni Jake mellett. Minden második héten nálam volt, nyáron egy hónapot nálam töltött, igyekeztem jó apja lenni. Egy ponton aztán az anyja hozzáment egy új pasihoz, akit Jake utált, ezért 13 évesen hozzám költözött. Nem fogok hazudni, nem repestem az örömtől. Szeretem Jake-et, de nem élveztem a gyereknevelést. Ettől még megcsináltam, mert a fiam volt. Jó volt a kapcsolatunk, sosem hárítottam el a szülőséggel együtt járó felelősséget.

Nagyapa

Nagyapa-unoka idill (Fotó: Getty Images)

Jake is 21 évesen lett apa. Ő azonban jól csinálta, most is boldog házasságban él a kis Mike édesanyjával. Bevettem őt a villanyszerelő szakszervezetbe, jó állásokat kutattam fel neki, hogy ő jobb helyzetben lehessen apa, mint amilyenben én voltam. Az elején hosszasan elbeszélgettünk, és elmondtam neki, hogy szülőnek lenni nagyon más élet: nehéz, fárasztó, és sokszor nem azt fogod csinálni a mindennapokban, amit igazán szeretnél. Hosszú időnek kell eltelnie, míg ez a felelősség lekerül a válladról. A beszélgetés aztán arra terelődött, hogy én hogyan segíthetnék neki ebben. Mondtam, hogy nem fogok. Nyugdíjba mentem a gyereknevelésből. Visszakanyarodom a saját életemhez. Saját otthona, jó állása, felesége van, és ő dönthetett arról, akar-e gyereket. Most ő a szülő és nem én. Ott leszek, ha vészhelyzet adódik, de nem leszek aktív nagyapa.

Sokat utazom, van barátnőm, hobbim és őszintén szólva most teszem meg mindazt, amiről a húszas éveimben lemaradtam. Szeretném látni Jake-et és családját? Igen. Azonban ritkán vállalom a babázást. Jake nehezményezni, hogy nem járok Mike meccseire, és ritkán látom őt. A múlt héten kicsit összekaptunk, amikor Mikenak volt egy baseballmeccse, de én a barátnőmmel terveztem búvártanfolyamra menni. A dolog átütemezhető lett volna, de nem mondtam el Jake-nek, mert az ő gyerekkorában annyi szombatot töltöttem a fejemből kibambulva az unalomtól a meccseit nézve, hogy elegem lett. Persze akkor hangosan ujjongtam, őrülten támogattam őt, de valójában olyan érzés volt, mintha a festék száradását nézném. Ez most már nem az én felelősségem. Elmondtam neki, hogy már húsz évet töltöttem szülőként, és ennyi elég volt. Kiabált velem, hogy olyan vagyok, mint egy tinédzser, csak magamat helyezem előtérbe. Mondtam neki, hogy eltöltöttem húsz évet azzal, hogy őt talpra állítsam, és most ki szeretném élvezni, hogy visszatérhetek a saját életem prioritásaihoz.

Véget ér az apaság 20 év gyereknevelés után?

Az apának szóvá tették, hogy az apaság nem ér véget azzal, ha a gyereked elmúlt tizennyolc vagy éppen húsz, ezt az ember egy életre vállalja, ahogy többen azt is megjegyezték, hogy éppen most teszi tönkre azt a jó kapcsolatot, amit a fiával abban a húsz évben felépített. A döntésével szerintük azt üzeni, hogy „Megtettem a kötelező minimumot, innentől kezdve ne számítsatok rám, hagyjatok békén”. Az érintett apuka a válaszában elmondta, hogy számol vele, hogy a döntésének lesznek következményei, és tart is tőlük, de jobban tart attól, hogyan érezné magát akkor, ha most sem próbálna meg a saját igényei szerint élni.

Ha az a két választásom van, hogy elsétálok a naplementébe vagy újra gyereket nevelek, én biztosan az elsétálást választom majd

– írta.

A döntését többen ahhoz hasonlították, mintha azt mondaná a fiának, hogy felneveltelek, de többé már se te, sem a fiad nem érdekel. Szerintük ilyet csak egy szörnyű apa mondhat.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top