A digitalizáció, illetve a túlzott képernyőhasználat egy évek óta fennálló probléma, amely nemcsak a felnőttekre, hanem a gyerekekre is káros hatással van. Ezt bizonyította egy új kutatás is, amely szerint a képernyőidő összefüggésbe hozható a fejlődési nehézségekkel, köztük egészségügyi rendellenességgel. Mindamellett, hogy komoly fizikai következményei is lehetnek a különböző “okoseszközök” használatának, hatással van a gyerekek szociális, illetve tanulási készségeire is.
A gyerekek a laptop előtt tanulnak az iskolában (Fotó: Pexels)
Képernyőcsökkentés, papír és toll?
Bár annak ellenére, hogy Svédországban a gyerekek képességeit átlag felettinek mérték, tanulmányi eredményeik láthatóan romlottak az elmúlt évek során.
Ennek hatására a jobboldali svéd kormány az új tanévtől kezdve visszaszorítaná a digitális eszközök használatát az iskolában, a hat év alatti óvodások és előkészítő iskolások körében pedig teljesen kivezetné azokat – írta meg a Telex.
Az oktatási szakértők véleménye szerint az eredmények romlásához hozzájárulhatott a digitális oktatás, illetve a koronavírus-járvány is. Előbbivel kapcsolatban a svéd Karolinska Intézet kutatói is megszólaltak.
Elmondásuk alapján az államilag ellenőrzött tankönyvek, illetve a képzett tanárok által megszerzett tudás sokkal megbízhatóbb, mintha kétes eredetű online forrásokból tájékozódnának.
Már egy 2018-as elemzés is feszegette a témát, miszerint a digitális tanulás negatív hatásai közé tartozik a lerövidült figyelem. Ehhez hozzátartozik az információforrás megjelenítése egy képernyőn, a több nyitott ablakon való munkavégzés, továbbá az interaktív tábla használata és a különböző online formátumú tevékenységben való munkavégzés.
Mindamellett, hogy a technológia használata számos előnnyel jár az oktatás során, köztük hozzájárul az önkontroll és az együttműködési készségek fejlesztéséhez, úgy tűnik, hogy egyre több negatívum figyelhető meg.
Az elmúlt évtized során egyre több ország épített be különböző technológiai eszközöket az oktatási rendszerbe, amelynek alkalmazása mondhatni zökkenőmentesen működött. A koronavírus-járvány azonban ezt a folyamatot drasztikusan felgyorsította, hiszen a tanulók egyik pillanatról kénytelenek voltak belecsöppeni az online órák rejtelmeibe.
Hogyan befolyásolja a digitalizáció a gyerekek tanulmányi eredményeit?
Nagy igazság, hogy az egész élet egy tanulási folyamat. Már születésünktől fogva a minket körülvevő fizikai környezet, illetve az emberekkel folytatott interakció lévén tanulunk és fejlődünk. Abban az esetben, ha túl korán ismertetjük meg gyermekünket ezekkel az eszközökkel, megzavarhatják és félreinformálhatják az idegrendszeri fejlődésüket.
Serdülő, illetve felnőttkorban a technológia jelenléte az oktatási környezetben olyan negatívumokat is hordozhat magával, mint például a figyelemhiány, hiperaktivitás, illetve rosszabb érdemjegy, mindamellett, hogy az életük egyre jobban virtuális valósággá válik.
Ez persze érthetően egyre nagyobb aggodalommal töltheti el a szülőket, hiszen félnek attól, hogy gyermekeik nem tudnak majd megfelelően kommunikálni az őket körülvevő világgal. A fokozott képernyőhasználat csak növeli a gyermekek szociális, illetve kognitív károsodásától való félelmet, továbbá számos elemzés is megerősítette, miszerint a szövegértésük mellett, az íráskészségeik is romlottak.
Mindamellett, hogy megváltoztatja a kommunikációs normákat, illetve a szabadidős tevékenységeket, amely a fizikai jólétükre is hatással van, információs túlterheltségben is szenvednek. A technológia alkalmazása során sokszor észre sem vesszük, de belecsöppenünk a “multitasking világába”, hiszen a különböző alkalmazások,programok, illetve értesítések miatt több inger, vagy “feladat” ér minket, amiket a gyerekek sem tudnak elvégezni a tanulás mellett.
Persze nem lehet elfelejteni, hogy a korszerűsítés számos pozitívummal járhat, éppen ezért kihívás lehet az iskolák számára, hogy miközben kihasználják a technológia előnyeit, minimalizálják a káros hatásokat.
