A legnagyobb nemzetközi tv-csatornák hozták le a megtört, örökbe fogadó pár interjúit, akik állították: az örökbefogadó szervezet átverte őket, és nem egy gyermek került hozzájuk, hanem egy szociopata nő, akit végül – miután a bíróságon megváltoztatták a korát 22-re – magára hagytak egy lakásban, hogy ezentúl éljen egyedül.
A lány közel három évig élt teljesen önállóan, olyan lakásokban, amelyek nem voltak mozgáskorlátozottak számára átalakítva. Végül egy szomszéd jelezte a hatóságoknak az esetet: azóta lezajlott egy bírósági tárgyalás, és sorra jönnek ki az esettel foglalkozó dokumentumfilmek, interjúk, amelyek árnyalják a képet, és azt is tisztázzák, hogy a lány kora körüli mizéria nagy eséllyel csak kitaláció volt.
2023 májusában debütált az HBO Natalia Grace különös esete című dokusorozata, amely főleg a mostohaapa, Michael Barnett elbeszéléseire épít, de sok más tanú is megszólal az epizódokban.
Többen állítják, hogy a lány furcsán, ijesztően viselkedett, mások úgy vélik, hogy a szülőket igenis felelősség terheli, amiért nem teljesítették kötelességüket, és magukra hagytak egy mozgáskorlátozott gyereket. A történetet ellentmondásos narratívák jellemzik, Michael és Kristine Barnett válása, családon belüli erőszak és szexuális zaklatás – ezek mindegyike részletesen bemutatásra kerül az említett szériában.
De menjünk vissza egy kicsit a sztori elejére
Michael Barnettet és feleségét három gyermekükkel igazi mintacsaládként ismerték lakóhelyükön; jólétben nevelték fiaikat, akik közül a legidősebb Asperger-szindrómával született, később pedig kiderült, hogy lényegében matekzseni. A szülők úgy érezték, van még hely egy gyereknek, és az egyik örökbe fogadó ügynökség Nataliát ajánlotta számukra.
Az említett dokumentumfilmben elhangzik, hogy nagyon örültek a kislány érkezésének, ám egy, a Disney Worldbe tett utazásuk alatt, fürdetés közben észrevette a mostohaanya, hogy a kislánynak szeméremszőrzete van. A szülők elmondása szerint ekkor gondolkodtak el először azon, Natalia idősebb lehet az állított koránál, és amikor találkoztak egy hasonló betegséggel született, egykorú kislánnyal, úgy vélték, hogy a lányuk fejlettebb testalkatú és kiterjedtebb szókincset használt, mint a játszótársa.
Mindeközben viselkedésbeli problémákat észleltek nála – gyakran olyan helyre piszkított, ahová nem kellett volna, és állításuk szerint azzal fenyegetőzött, hogy megöli az új családtagjait. Michael Barnett úgy beszélt a dokumentumfilm első epizódjaiban a lányról, mintha maga a megátalkodott gonosz lett volna.
A szülők bizarr módon felvételeket készítettek a kislányról, és olyan helyzetekről, amikor épp „megnevelik”, például, amikor arról vallatják, hogy kikkel élt együtt Ukrajnában – ha tényleg ott élt pár évet, miért nem beszél ukránul – amennyiben onnan származik és miért nem mesél a múltjáról.
Ha valaki egy kicsit is jártas abban, vagy veszi a fáradtságot és utánanéz, hogy Ukrajnában milyen körülmények között éltek a fogyatékkal élő gyerekek még a kétezres évek elején is egy-egy bentlakásos intézményben, vagy hogy milyen traumákat élhet át egy, a gyermekvédelmi rendszerben felnövő, fogyatékkal élő gyerek, az nem csodálkozna azon, hogy Natalia nem tud, vagy nem akar beszélni arról, mi történt vele élete korai éveiben… A dokumentumfilmben azt is felidézték, észrevették, hogy Natalia menstruál, bár utólag a férj állította, hogy ezt csak a felesége mondta, de orvosilag senki sem igazolta.
A pár 2012-ben kérvényt nyújtott be az indianai bíróságon, hogy törvényesen módosítsák a lány életkorát nyolcról 22 évesre, annak ellenére, hogy egy helyi gyermekkórház csontvázas felmérése szerint Natalia ekkor körülbelül 11 éves volt. A bíró a kor módosítását mindössze arra a felvetésre alapozta, hogy az utóbbi négy évben nem nőtt Natalia, ami annyit jelenhet, hogy elmúlt 18 éves…
Miután az ítélet drasztikusan módosította Natalia életkorát, Barnették lakást béreltek neki Indiana államban, és ott hagyták egyedül. Eközben ők a többi gyermekükkel Kanadába költöztek, mielőtt az „álompár” csúnya körülmények között elvált volna. Az exférj ma már azt mondja, Kristine, a feleség abuzív volt, aki őt is manipulálta, Nataliát pedig terror alatt tartotta.
A három év alatt két helyen élt a 22 évesnek titulált lány
Natalia első lakása egy jó környéken volt, ahol a szomszédok nagyon furcsának találták a felnőtt, törpenövésű nő viselkedését. Gyakran játszott gyerekekkel, szerintük túl közel bújt a fiúkhoz, ápolatlan volt, sokszor szexuális töltetű témákról beszélt és felajánlkozott egy idősebb szomszédjuknak, míg mások arról panaszkodtak, hogy random megjelent náluk, mindig a társaságukat kereste és előfordult, hogy a hűtőjükben turkált, vagy ételt kért. Sokuk bizarrnak és zavarónak élték meg a szomszédságát, miközben nem értették, hogyan hagyhatták magára.
A lakók panaszai hatására ezt a bérleti szerződést nem hosszabbították meg, ezért az örökbe fogadó szülők egy év után új otthont voltak kénytelenek keresni a lánynak. Kristine, a mostohaanya egy lepukkant, veszélyes környéken vett ki neki lakást, amit csak egy magas feljárón lehetett csak megközelíteni. Natalia nem érte fel a tűzhelyet és a bútorokat, konzerveken és mirelit ételeken élt, valamint azokon az ételjegyeken, amiket a szülei küldtek neki. Ez nem mindig érkezett meg időben, és az is előfordult, hogy elvették tőle a mobilját, és így senkitől sem tudott segítséget kérni baj esetén.
Az exférj beszámolója szerint a felesége direkt választotta ezt a környéket, mondván ott sok fehér proli él, akiknek nem fog feltűnni a lány jelenléte.
Ezzel azonban elszámolta magát, több lakónak is szemet szúrt a magára hagyott, nehezen mozgó lány, a hatóságok is nyomozni kezdtek az ügyében, majd 2019-ben, körülbelül öt év után, az ügyészek egy eltartott elhanyagolása miatt vádat emeltek Barnették ellen.
Megjelenik a biológiai anya
A Barnett család elleni vádemelésről szóló döntés szenzációs híradásokat váltott ki a világ minden tájáról, egyesek önzőnek mutatták be a házaspárt, amiért eldobtak egy esetlegesen zavart gyermeket, mások pedig azon a véleményen voltak, hogy egy a családot egy magát kiskorúnak kiadó felnőtt csapta be. Az utóbbi már inkább csak fantazmagóriának tűnik, az ügyészség ugyanis egészen Ukrajnáig ment, hogy kiderítse a lány korát.
Viszonylag gyorsan megtalálták a biológiai édesanyját, Anna Gavát, aki szóban is egyértelműsítette, hogy 2003-ban született Natalia (aki egyébként nagyon hasonlít a nőre), és egy DNS-teszt is bizonyította, hogy valóban ő szülte a lányt.
„2003. szeptember 4-én született” – mondja Gava az egyik felvételen, majd hozzáteszi:
Reggel 6.25-kor született az 1-es számú szülészeti kórházban. Ő a biológiai lányom.
Gava szereplése a dokumentumfilmben közel négy évvel azután következik, hogy a Daily Mail című brit lap 2019-ben felkutatta őt az ukrajnai Mykolaiv városában. Akkor ugyanazt mondta: hogy a lánya 16 éves.
„Pontosan tudom, hány éves” – mondta Gava a Daily Mail TV-nek tolmácson keresztül a Fekete-tenger melletti dél-ukrajnai városban lévő otthonából.
Az új dokumentumfilmben pedig részletesen beszámol arról is, hogy azért adta örökbe Nataliát – aki a törpeség egy spondyloepiphyseal nevű formájával küzd – mert az orvosok azt mondták neki, túl fiatal ahhoz, hogy egy ennyire beteg gyerekkel tönkretegye az életét.
Az ügyész, aki újra elővette az ügyet
Beth Karas volt ügyésznek köszönhető, hogy Natalia ügye újra napvilágra került és a ma már felnőtt lány végre tisztázhatja magát. A szakember a dokumentumfilmben is kommentálja az eseményeket, a Daily Mailnek pedig elmondta, hogy a Natalia életkorának megállapításához használt eljárás miatt úgy érezte, hogy „valami nem stimmel ebben az ügyben”. Az ügyvédnő szerint Nataliát soha nem képviselték a bíróságon, és nem tájékoztatták az eljárásról, ami szerinte kétségeket ébreszt a döntés pontosságával kapcsolatban.
Karas a dokumentumfilmben azt állítja, hogy Natalia zavaró viselkedése motiválhatta örökbefogadó szüleit, Michael és Kristine Barnettet, hogy minden eszközt bevetve igyekezzenek megszabadulni tőle.
„Az, hogy felnőttesítették, egy mód lehetett Michael és Kristine számára, hogy megvédjék magukat a gyermek elhanyagolásával kapcsolatos vádaktól” – fejtette ki.
A jogi szakértő hozzátette, hogy az árva életkorának legális megváltoztatására alkalmazott eljárás legjobb esetben is meggondolatlan volt, és nem tekinthető olyan véglegesnek, mint ahogy azt a bíróságok ítélik meg. Azt mondta: „A bírónak volt egy ügyvéd által készített beadványa, amely felvázolta az érveket arra vonatkozóan, hogy ez a személy miért nem olyan korú, mint amilyennek hiszik, vagyis hogy valójában felnőtt” – mondta a dokumentumfilmben.
Karas arra is rámutat, hogy az utóbbi években Natalia megjelenése „egyértelműen kiforrott”, ami igazolja az ügyészség állítását, miszerint sokkal fiatalabb, mint amit a bíróság állít róla.
A traumatizált gyerekek általában problémásak
Mivel nagyon úgy tűnik, hogy egyértelműek a bizonyítékok, melyek szerint Natalia 2003-ban született, ez egyben azt is jelenti, hogy a lány mindössze 8 éves volt, mikor az örökbefogadó szülei egy lakásban hagyták, hogy boldoguljon egymaga.
Így máris jobban érthetőbbé válnak azok a beszámolók, amelyekben a szomszédok arról mesélnek, mennyire furcsa volt a lány viselkedése (akiről úgy tudták, 22 éves).
Sajnos a dokumentumfilm egyik részében sem tárgyalják ki szakértőkkel, hogy amennyiben valóban egy nyolcéves, terhelt múltú kislányról volt szó, akkor a szomszédok által tapasztalt bizarr, furcsa viselkedések, mint az, hogy a fűben hempergett a szomszéd gyerekekkel, hogy szó nélkül megjelent mások verandáján, hogy ráakaszkodott a körülöttük lévőkre, vagy turkált a hűtőjükben, vagy hogy a valóságot keverte a képzelet szüleményeivel, annyira nem idegenek egy traumatizált, bántalmazott gyermek reakcióitól, viselkedésétől. Pedig a dokumentumfilmben az is kiderül, hogy nemcsak a korai években érhették őt negatív tapasztalatok, hanem Kristine is bántalmazta őt fizikailag és mentálisan.
Gondoljunk csak bele, mit érezhet egy hatéves gyerek, aki szeretet helyett bántalmazást, elutasítást kap. Akit azzal vádolnak, hazudik származásáról, és hogy igazából felnőtt? Majd hogyan reagál egy mozgáskorlátozott gyerek, akit magára hagynak egy lakásban, hogy boldoguljon egyedül?
Lehet azon csodálkozni, hogy gond van a higiéniájával, mikor egyáltalán nem biztos, hogy el tudja magát látni, hogy másoktól kér ételt, vagy hogy vágyik a felnőttek társaságára? Nem igazán. Ami a szexuális utalásait, zavarba ejtő viselkedését illeti, sajnos sok, szexuálisan bántalmazott gyermek válik a bántalmazás után túlságosan is szexualizálttá. És bár ilyen jellegű traumákról nem esett szó a filmben, nem kizárt, hogy valami ilyesmi ok állhatott a háttérben…
A filmben kiderül az is, a mostohaapa és fia elmondása szerint, hogy Kristine a legidősebb fiát arra buzdította, verje meg Nataliát, vagy hogy vizelje le az ágyát. Látunk egy olyan szívszorító felvételt is, amikor a kislányt büntetésből órákig a fal mellé állította. A nő így akarta kiszedni belőle, kikkel élt együtt, amikor Ukrajnában élt.
Beth Karas szerint nem kell csodálkozni azon, hogy egy bántalmazott gyerek kést tart az ágya alatt, vagy hogy szóban gyilkossággal fenyegetőzik, és az sem meglepő, ha a személyiségében olyan torzulások következnek be, amitől maga is agresszorrá válik. Egy másik megszólaló, aki szívén viselte Natalia ügyét, és pedagógusként dolgozik már hosszú ideje, úgy véli, az örökbefogadó szülők kudarca, hogy a kislány súlyos magatartászavarokkal küzdött. Szerinte Barnettéknek felelni kellett volna a tettükért. De nem így történt.
A tárgyalás, amitől kinyílik az ember zsebében a bicska
Az ember azt gondolná, hogy ennyi plusz információ elegendő ahhoz, ahogy egy bíróság átértékelje a lány korát, a szülők szerepét, de Michael Barnett végül felmentést nyert, a Kristine elleni eljárást pedig – akit a dokumentumfilmek Natalia bántalmazásával vádolnak – márciusban, alig néhány héttel a tárgyalás kezdete előtt elutasították.
A dokumentumfilm egyik legmegdöbbentőbb része a tárgyalás és az, hogy a bíró visszatartja az esküdtszék elől az információt, miszerint az ügyészségi nyomozás eredményeként kiderült, a korábbi nagykorúsítást fenntartással kell kezelni.
Mindezt úgy, hogy az ügyészek rendelkeznek születési anyakönyvi kivonattal, orvosi feljegyzésekkel, örökbefogadási dokumentumokkal és még Natalia biológiai anyjának nyilatkozatával is, hogy a listán szereplő 2003. szeptember 4-i születési dátuma pontos.
A dokumentumfilmen az esküdtszék egyik tagja elmondja, hogy úgy érezték, az a bírói sugallat, hogy Michaelt tisztázni kell, de a lelkük mélyén tudták, hogy nem a helyes ítélet született és a bűnösöket futni hagyták.
Az új családjában nincsenek gondok
Miután Barnették elhagyták az Államokat, Nataliát az utolsó lakhelyén egy család fogadta be, mert nem bírták tovább nézni, hogy a lány milyen körülmények között él. A befogadó szülők szerint Barnették kikapcsoltatták az áramot a házban és teljesen magára hagyták Nataliát.
„Ezt nem bírtuk elnézni és magunkhoz vettük” – monda Cynthia Mans a nyomozóknak egy rendőrségi felvételen. 2014 óta ők nevelik a lányt.
A mostani szüleivel nem olyan rég interjút adtak Dr. Phil talkshow-jában, és a szülők határozottan cáfolták, hogy Natalia bárkit is átvert volna, sőt, a többgyermekes szülők azzal vádolták Barnettéket, hogy nyolcéves korában elhagytak egy kislányt, és arra utasították, hogy mondja azt az embereknek, hogy idősebb a koránál.
A házaspár, aki Nataliát befogadta, miután a lafayette-i lakásban hagyták, kiáll mellette, mondván, ő egy „igazi, szerető” ember, és egyáltalán nem „felnőtt szociopata, aki gyereknek álcázza magát”. Elmondásuk szerint a többi gyermekükkel jól bánik és ők is viszontszeretik a nővérüket.
„Azok a dolgok, amelyekről Michael azt állítja, hogy megtettem, egyszerű hazugság” – mondja maga Natalia a műsorban. Hozzáteszi, hogy Barnették „megpróbálták azt a látszatot kelteni, hogy én őrült ember vagyok. Ez nem igaz”– mondta a lány, aki ránézésre sem lehet több a biológiai koránál, azaz 20 évesnél.