Talán viszonya volt. Vagy hirtelen semmiségen robbant ki egy veszekedés. Esetleg egy apró, mindennapi pillanat volt – például, hogy a párod nem hallgatta meg, amit mondtál –, ami a fordulópontot jelentette. Van egy pillanat, amikor tisztán érzed, hogy el akarsz válni – mondják azok, akik már átestek a procedúrán.
Az utolsó csepp
„Mindenki számára más és más az utolsó csepp… olyan dolgok ezek általában, amiket hosszú ideig a szőnyeg alá söpörsz, aztán hirtelen úgy érzed: »Nem bírom tovább!« – írja dr. Elizabeth Cohen pszichológus, a Light on the Other Side of Divorce: Discovering the New You című könyv szerzője. – Nagyon szeretném, ha az emberek nagyobb empátiával lennének önmaguk iránt, és tudnák, hogy bármi is volt az utolsó csepp, az rendben van.”
Cohen szerint a válás leggyakoribb okai között szerepel a megcsalás, a drog- és alkoholfüggőség, a kommunikáció hiánya, az, hogy nem fordítanak elég figyelmet a kapcsolatukra vagy a családjukra, az eltérő értékrend, a viták elnyújtása, valamint a nagy döntésekben való különböző álláspontok. „A mi kultúránkban óriási a nyomás a házasságban maradásra, különösen a nők esetében – jegyzi meg Cohen. – Beismerni, hogy valami nem működik, nagyon bátor dolog. Ehhez sok önbizalom és önbecsülés kell.”
A Scary Mommy megkérdezte az olvasóit arról a pillanatról, amikor rájöttek, hogy el akarnak válni, az őszinte – olykor nyers – válaszokat pedig kategóriákba is rendezték, mert mint kiderült, több a közös pont bennük, mint elsőre gondolnánk.
Amikor a nő úgy érezte, hogy nem támogatja a férje:
„Amikor elmondtam neki, hogy apámat a sürgősségi osztályra szállították… és a férjem egy pillanatra sem nézett fel a számítógépes játékból, amivel játszott.” – Melissa
„Amikor egy elhúzódó és rendkívül nehéz munkahelyi helyzeten mentem keresztül, és a férjem nulla érzelmi támogatást nyújtott nekem.” – Erin
„Amikor 16 hetes terhesen elvetéltem, a férjem pedig felpattant egy repülőre, hogy részt vegyen egy esküvőn.” – AW
„Amikor bejelentettem neki, hogy 10 év otthonlét után vissza akarok menni dolgozni és karriert szeretnék csinálni, kinevetett, és azt mondta, hogy ez lehetetlen.” – Angel
„Amikor azt mondta, hogy nem vagyok számára prioritás, sőt, még csak nem is vagyok az első öt legfontosabb dolog között. Minden és mindenki más fontosabb volt nálam.” – Kimberly
Képünk illusztráció (Forrás: Pexels)
Amikor a nő teljesen egyedül érezte magát:
„Egy férfi mellett aludtam, és magányosabb voltam, mint amikor szingliként éltem.” – Wendy
„Miután végignéztem, ahogy a nagyapám meghalt, rájöttem, milyen rövid az élet, és mennyire boldogtalannak és magányosnak éreztem magam a házasságomban.” – Shannon
„Amikor teljesen egyedül éreztem magam, még akkor is, amikor mellettem ült a férjem.” – Jennifer
„Amikor ott álltam előtte, és beszéltem hozzá, ő pedig nem vett tudomást rólam, elnézett mellettem, mintha ott sem lettem volna. Úgy éreztem magam, mint egy szellem a saját házamban.” – Jenn
Amikor az élet nehezebb volt a férjjel, mint nélküle:
„Amikor rájöttem, hogy a legboldogabb pillanataim körülbelül egy éve nem a férjemmel voltak.” – Ronice
„Amikor rájöttem, hogy boldogságot jelent, ha a férjem több napra elutazik a munkája miatt. Szabadnak éreztem magam.” – Elvira
„Amikor a jövőt nehezebb volt elképzelni vele, mint nélküle.” – Jen
„Amikor el tudtam képzelni őt valaki mással, és nem bántott ez a gondolat.” – Hannah
„Amikor rájöttem, hogy a nehéz dolgokat egyedül cipelem, és egyszerűbb lenne számomra a férjem nélkül.” – Tricia
Amikor a nő rájött, hogy a rossz házasság hatással van a gyerekekre:
„Amikor rájöttem, hogy nem akarom, hogy a lányom úgy nőjön fel, hogy azt gondolja, így néz ki a szerelem, mint a szülei kapcsolata.” – Laura
„Amikor a gyerekeim azt mondták, hogy szerintük a veszekedés normális, mert házasok vagyunk.” – Alissa
„Amikor a fiam ugyanúgy beszélt velem, mint az apja. Tudtam, hogy túl kedves fiú ahhoz, hogy ilyen emberré váljon.” – Heather
„Amikor több időt töltöttem a könnyek (a gyerekeim és a sajátom) törölgetésével, mint nevetéssel és mosollyal.” – Krista
„Amikor rájöttem, hogy a gyerekeim gyerekkorát elszalasztottam, mert megpróbáltam jó kapcsolatot kialakítani a férjemmel sikertelenül.” – Christina
„Amikor rájöttem, hogy a férjemnek viszonya van, és azt akartam, hogy a gyerekeim azt lássák, hogy jobb bánásmódot érdemlek.” – Suzanne
„Amikor a nagyobbik fiam elkezdett úgy viselkedni, mintha meg kellene védenie engem a veszekedések során.” – Sarah
Amikor nem maradtak már érzések:
„Elmentünk egy gyerekmentes randira. Szó szerint nem volt mit mondanunk egymásnak, csak ültünk csendben. Nemcsak a kapcsolatnak volt vége, hanem a barátságnak is.” – Meneka
„Amikor rájöttem, hogy egyikünk sem csinál már olyasmit, amit szeretünk. Mindketten csak léteztünk ugyanabban a térben.” – Chrissy
„Inkább szobatársnak éreztem magam, mint feleségnek.” – Joyce
„Amikor minden érzelem eltűnt. Pedig rengeteg érzésem volt az árulásokon, veszekedéseken, dühöngéseken és depresszión át, de amikor már sírni sem tudtam, nemhogy nevetni, akkor eljött az ideje, hogy elmenjek. Nem éreztem semmit.” – Erica
„A 40. születésnapomon ültem a férjemmel szemben az asztalnál, és rájöttem, hogy még az 50. születésnapomon is ott fogunk ülni, és semmi sem fog változni.” – Heidi
„Valaki megkérdezte tőlem, hogy milyen lesz az életem öt év múlva. Azonnal tudtam, hogy nem szerepelhet benne a férjem, ha újra boldognak akarom érezni magam.” – Shelley
A frissen elvált párok számára Cohen szerint fontos, hogy úgy tekintsenek a válásra, mint egy lehetőségre, hogy megismerjék önmagukat és új életet teremtsenek: „Ha elviseljük és elfogadjuk a fájdalmat, a gyászt, majd feldolgozzuk mindezt… akkor készen állunk arra, hogy tárt karokkal fogadjuk a következő fejezetet az életünkben.”
