Van értelme betiltani az iskolákban az okostelefonokat?

Csák János, a kultúráért és innovációért felelős miniszter az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtti éves meghallgatásán többek között arról beszélt, hogy ugyan a TikTok internetes platform betiltására nem lát lehetőséget, de dolgoznak azon, hogy az osztálytermekbe beengedjék-e a telefonokat.

Jelenleg az oktatási intézmények maguk döntenek arról, hogyan szabályozzák az iskolai telefonhasználatot. Öt évvel ezelőtt például nagy sajtónyilvánosságot kapott, hogy a hatvani Kodály Zoltán Általános Iskolában a szülőkkel egyetértve a vezetés úgy határozott, a gyerekeknek reggel le kell adniuk a készülékeket, és csak tanítás után kaphatják vissza. Ez a szabályozás azóta is érvényben van, ugyanis állításuk szerint az intézkedés bevált, és már más iskolák is követték példájukat.

Arról pedig, hogy mi lehet a kormány álláspontja, már néhány héttel ezelőtt is kaptunk egy kis ízelítőt, amikor kiderült, hogy Angliában betiltják az okostelefonokat, ezt Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is kiposztolta a Facebook-oldalán. Az Index meg is kereste a tárcát, hogy Magyarország is követi-e majd ezt a példát, és ezt a választ kapták:

Igaz, azt is hozzátették, vannak olyan aggályok, amelyek szerint „a mobil elektronikai eszközök negatívan befolyásolhatják a gyermekek társas és szociális viszonyait, vagy káros hatással lehetnek verbális kommunikációjukra”, de ezzel szemben olyan kutatások, vélemények is napvilágot láttak, hogy bizonyos »mobiletikett« ismeretével és használatával ugyanezek hasznos, a tanulást segítő, színesítő eszközei lehetnek az oktatásnak.”

Bozai Ákos, az Adom Diákmozgalom szóvivője szerint leginkább tanárfüggő, hogy mi az, ami belefér, ő pedig azon az állásponton van, hogy a digitális eszközökben sok lehetőség rejlik, azokat akár oktatási célokra is lehetne használni, és miután közel sincs minden iskola laptoppal vagy táblagéppel felszerelve, előállhat olyan helyzet, amikor egy telefon kifejezetten jól jöhet.

Megjegyezte azt is, nyilvánvaló, hogy sok diák a közösségi médián lóg az órák alatt is. „Ezért kellene bevezetni egy olyan egységes szabályozási módszert, amellyel lekövethető, mire használják a tanulók az iskolai wifihálózatot, nem mindegy ugyanis, hogy a PDF-ben letöltött tankönyvet nyitják meg vagy a Messengert” – tette hozzá.

Fotó: Getty Images

Mint az Index cikkéből kiderült, a teljes tiltást a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke sem támogatná. Horváth Péter azt is elárulta, az általa vezetett intézményben, a győri Révai Miklós Gimnáziumban egyelőre annyit rögzítettek a házirendben, hogy a mobilokat csak és kizárólag a tanórához kapcsolódóan lehet használni.

Mint a G7 kiemeli, korábban az oktatási jogok biztosa arra jutott, hogy a teljes, iskolaépületre és egész napra vonatkozó kitiltás túlzó korlátozása lenne a magántulajdonnak, és Rétvári Bencéével hasonló megállapítást tettek. „Álláspontunk szerint napjainkban a mobiltelefon olyan használati eszköz, amelyet az emberek – így a tanulók is – rendszeresen hordanak, folyamatosan használnak, és maguknál tartanak szinte mindig” – közölték. 

Tiltott, tűrt, támogatott?

Ami a nemzetközi helyzetet illeti, az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) és az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) 2023 nyarán közzétett egy jelentést, ami szerint a túlzott mobiltelefon-használat csökkenti az oktatási teljesítményt, és azt javasolták, hogy ezeket az eszközöket tiltsák ki az a iskolákból.

„A digitális forradalom komoly lehetőségeket rejt magában, de ahogyan többen figyelmeztettek arra, hogy miként kell szabályozni a társadalomban, hasonló figyelmet kell fordítani arra, hogyan használják az oktatásban” – mondta Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója.

Mint a jelentésben kiemelték, nem minden változás jelent előrelépést, a digitális technológiát úgy kell használni, hogy az a diákok és a tanárok jólétét szolgálja, hogy a személyes interakciók ne szoruljanak háttérbe. Állításuk szerint kevés olyan kutatás született, ami meggyőzően bizonyította, hogy a digitális technológia hozzáadott értéket jelentene az oktatásban, és ugyan ők nem írhatják elő az országok számára, hogy milyen szabályozást vezessenek be, de szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a döntéshozóknak érdemes felülvizsgálni az előírásokat.

Megjegyezték azt is, egyre több helyen ügyelnek arra, hogy a tanulók érdekeit helyezzék előtérbe, becslésük szerint minden negyedik ország betiltotta az okostelefonok használatát az iskolákban. Franciaország volt az egyik első, ők még 2018-ban korlátozták az okostelefonok használatát az iskolákban, majd Tasmánia, Olaszország, Portugália, Kína is követte a példájukat, majd ahogyan a fentiekből kiderült, Anglia is, hozzájuk hasonlóan Hollandia és Finnország is idén jelentette be az okostelefonok iskolai tilalmát.

Hollandiában 2024 januárjától nem lehet majd okoseszközöket használni az iskolákban, és 2024/2025-ös tanév végén felülvizsgálják, hogy kiderüljön, mennyire működött jól, és szükség van-e törvényes tiltásra. Persze kivételeket már így is megfogalmaztak, az orvosi ellátást igénylő vagy fogyatékkal élő diákokra nem érvényes a tiltás, ahogyan a digitális készségekre összpontosító órák esetében sem.

Görögországban viszonylag megengedő a szabályozás, a diákoknak ki kell kapcsolniuk mobiltelefonjukat vagy néma üzemmódba kell kapcsolniuk, és a táskájukban kell tartaniuk, amíg el nem végzik a kötelező feladataikat, utána viszont nyugodtan használhatják azokat.

Van, ahol a telefonok már korábban is célkeresztbe kerültek, 1989-ben, amikor a drogkereskedelem komoly problémákat okozott, Maryland állam törvényt fogadott el, amely megtiltotta, hogy a diákok csipogókat és az akkoriban mobiltelefonként ismert készülékeket magukkal vigyék az iskolába. Az 1990-es években, amikor egyre több diák vitt magával mobiltelefont az iskolába, szintén sokan tiltották be a tanítás közben folyamatosan csipogó, csörgő készülékeket.

Fotó: Getty Images

Majd a 2000-es évek elején, a coloradói Columbine középiskolában történt lövöldözés és a szeptember 11-i terrortámadások után az iskolák biztonsági okokból – hogy a diákok vészhelyzetben kapcsolatba léphessenek szüleikkel – elkezdték feloldani a mobiltelefontilalmat. Később az inga ismét a másik irányba lendült, szövetségi adatok szerint 2010-re az iskolák több mint 90 százaléka megtiltotta a diákok mobiltelefon-használatát tanítási idő alatt.

Ennek pedig több oka is van, például az internetes zaklatás és a közösségi média használatának visszaszorítása. Mindeközben viszont vannak, akik szerint figyelembe kell venni, hogy sok hátrányos helyzetű diák, akik nem engedhetik meg maguknak a laptopot, mobiltelefont használnak oktatási célokra, néhány iskolai körzetet arra késztettek, hogy átgondolják a dolgot. 

Ezt olvastad már?

Cyberbullying: a magyar gyerekek 60 százalékát csúfolták már a neten

Ez is érdekelhet Megnézem

Nem vagyunk egyformák

Ahogyan a fentiek is mutatják, ez is egy olyan kérdés, ami megosztja az embereket, számos érv szól amellett, hogy igenis lehessen használni a mobiltelefonokat az iskolában, ahogyan azoknak is bőven van muníciója, akik másként vélekednek. És természetesen számos kutatás készült a témában, de ezek vegyes eredményekkel szolgálnak.

Egy 2015-ös tanulmány szerint a felsőoktatásban hallgatók körében a mobiltelefon-használat negatív hatással van a teljesítményükre, ezt igazolta egy 2016-os, majd 2017-es kutatás is. De mennyi az annyi? Egy tanulmány szerint azokban az iskolákban, ahol betiltották a mobiltelefonokat, a 16 éves diákok teszteredményei 6,4 százalékkal javultak, ami egyenértékű azzal, hogy a tanév öt nappal meghosszabbodik, vagy heti egy órával nő a tanítási idő.

Hogy mi állhat ennek a hátterében? Az, hogy bármennyire szeretnénk, a multitasking nem nekünk való, ráadásul azzal sem biztos, hogy lehet érvelni, hogy van, aki szívesebben jegyzetel valamilyen digitális eszközön, kutatások ugyanis azt is kimutatták, hogy a számítógép kevésbé hatékony módja a jegyzetelésnek, mintha tollat és papírt használunk. De nézzünk más szempontokat is! Egy 2016-os felmérés szerint a mobiltelefon-tilalmat elrendelő iskolákban több internetes zaklatásról számoltak be. Bár hogy ennek mi lehet az oka, nem fejtették ki.

Egy spanyol kutatás pedig pont az ellenkezőjéről számolt be, a tilalom állítólag kedvezően hatott a statisztikákra, kevesebb volt a zaklatás. És itt még nincs vége az ellentmondásoknak, egy brit tanulmány szerint a telefonok betiltásával olcsón és hatékonyan lehet javítani a diákok teljesítményét, a brit eredményeket megismételni kívánó svéd kutatás szerint azonban a mobiltelefonok betiltásának a diákok teljesítményére gyakorolt hatása elhanyagolható.

Egy 2017-es kutatás szerint pedig a diákok 45 százaléka gondolja úgy, hogy a telefonok használata az osztálytermekben támogatja az oktatást, sokan úgy vélik, tudományos, oktatási anyagok mobileszközökön való elérése lehetővé tette, hogy mélyebben foglalkozzanak a bemutatott témákkal.

Fotó: Getty Images

Maga az UNESCO-jelentés is azt sugallja, hogy a tiltás önmagában nem elegendő, az oktatással kapcsolatos problémák ennél összetettebbek. Vannak, akik felhívják arra a figyelmet, hogy a világjárvány alatt az okoseszközök milyen fontos szerepet játszottak a diákok életében, és azokat nem csak szórakozásra használták, hanem segítettek nekik a tanulásban is, így nem biztos, hogy jó út az, ha kivesszük a kezükből ezeket a készülékeket, megoldást kell találni arra, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon, vagyis hogyan lehet a digitális eszközöket úgy integrálni az oktatásba, hogy az mindenkinek az előnyére legyen.  

Ami a diákokat illeti, ők szeretnék, ha nem vennék el tőlük a döntés jogát, a szülők véleménye pedig megoszlik a kérdésben, sokan szeretnék, ha gyermekük mindig elérhető lenne, ha esetleg valamilyen baj történne.