Jégpályára hasonlított út és járda szerdán Budapesten, az ónos eső miatt. Bár a kiképzők sokszor megcsúsztak, a vakvezető kutya tanulók biztos lábaikon állva segítettek nekik talpon maradni. A Baráthegyi Vakvezető Kutyaiskola a kelenföldi Bikás parkban gyakorolt, amiről videók is készültek.
„Ufó megállt a járda szélén, jelezte a lelépést,
én viszont megcsúsztam, de a kutya gyönyörűen megtartott engem” – mondta Nyíriné Kovács Mária, aki sokszor megdicsérte, jutalmazta az ügyes vakvezető tanulót. Ufó végig magabiztosan, vagányan vezette kiképzőjét, aki úgy csetlett-botlott volna nélküle, ahogy sok gyalogos.
A gazdákat csúszós úton is biztonságosan vezetik
a vakvezető kutyák, amikor a fehér botos közlekedés nem adna ilyen jó megoldást a látássérülteknek.
„Két nappal ezelőtt borzasztó jégpáncélon közlekedtünk Körtével. Tökéletes, magabiztos, nagyon ügyes kiskutyám van, viszont az én bakancsom eléggé csúszott a jégen. Rájöttem, hogy ha telitalpas módon futok, akkor sokkal kevésbé csúszkálunk, ezért hát elkezdtünk futni a jégen. Két idős hölgy szembejött velünk, az egyik meg is kérdezte meglepődve, hogy
tudok-e róla, hogy minden tiszta jég és nagyon csúszik.
Mondtam neki, persze, hogy tudom, azért futunk a kutyámmal. Biztos, hogy mindenki csodálkozott rajtunk, de mi biztonságosan közlekedtünk” – mondta Dombai Mihály Leányfaluról.
„Csúszós talajon inkább átmegyek pingvinbe és totyogok. Fidzsi ilyenkor azonnal kapcsol, megérzi, hogy bizonytalanná váltam és belassít. Ha tudja, ő is kerüli a befagyott tócsákat, lejegesedett hófoltokat, így a pingvinezés csak a kikerülhetetlen szakaszokon kerül elő. Többen megerősítik, hogy a kutyusok
havas helyzetekben is magabiztosan vezetnek.
Fehér bottal valószínűleg nem is mindig egyértelmű ilyenkor, hogy hol a padka, járdán, vagy úttesten gyalogol-e az ember a hókupacok közt. Fagyos, havas időben is sokkal nagyobb biztonságban érzem magam Fidzsivel, mint bottal, mivel a kerülgetésnek hála kisebb az esélye, hogy jégre futok, mint bottal, és persze, mert van mellettem valaki, akire lelkiekben támaszkodhatok” – mondta Sápi Dóra Százhalombattáról.
A kiképzők hosszú ideig gyakorolnak
a vakvezető tanulókkal, így azok szinte minden helyzetre felkészüljenek. „Talán meglepő, de ezen az ónos esős napon el sem fáradtak a kutyák, minket, kiképzőket, sokkal jobban megviselt, hogy több órán át kint voltunk a metsző hidegben” – mondta Mária.
