Nem a mai fiatalokkal van a baj, hanem azzal, ahogy társadalmi szinten kezeljük az öregedést és az idősebb embereket. Ez ugyanis nemcsak a közhangulatnak, hanem a saját egészségünknek is rosszat tesz. A sok „nyuggerezés”, az idősek szidása és az öregséggel kapcsolatos negatív sztereotípiák erősítése mind olyan káros hatással van a testi-lelki egészségünkre, hogy akár éveket is elvehet az életünkből.
Boomerek és nyuggerek
Az ageizmus, vagyis az életkor miatti hátrányos megkülönböztetés egyáltalán nemcsak a 70 felettieket érinti, akik tényleg nyugdíjban vannak, hanem mintha egyre fiatalabb korosztályokra is kiterjedne. Gondoljunk csak az olyan sztereotípiákra, amik egy-két generációval ezelőtt talán még nem voltak ennyire elterjedtek, mint például hogy 50 év felett egy nőnek már karrierben és nőként is befellegzett és leírják. A társadalmi hozzáállást nevezhetjük tragikusnak, amennyi boomerezést, nyuggerezést hallunk már akár az X-generációra is használva.
Az ageizmus manapság már vonatkozhat bárkire, bármilyen korú személyre, akiről feltételezik, hogy valamilyen, a generációjára vonatkozó globális tulajdonságot tükröz – terjeszti ki a definíciót Dr. Susan Krauss Whitbourne, a Massachusetts Amherst-i Egyetem pszichológiai tudományok professzora. Mindez pedig világszerte jól látható trend már, nem kizárólag nálunk probléma. Az idősekkel szembeni viselkedés azonban sokat elárul az adott társadalomról, úgyhogy érdemes foglalkozni azzal, hogy az egyén szintjén megváltoztassuk az öregedéssel kapcsolatos negatív hozzáállást, mert csak így lesz társadalmi szinten változás. Már csak azért is lenne fontos a pozitív ageizmus elsajátítása, mert a pozitívabb szemlélet éveket adhat hozzá az élettartamunkhoz.
Az öregedéssel kapcsolatban pozitívabban gondolkodó emberek általában hosszabb és egészségesebb életet élnek (Fotó: Getty Images)
Pozitív öregedés és egészség
Az öregedéssel kapcsolatban pozitívabban gondolkodó emberek általában hosszabb és egészségesebb életet élnek, mint azok, akik negatívan gondolkodnak az öregedésről – derült ki egy 2022-es kutatásból. Egy harvardi tanulmányban azt találták, hogy a 14 ezer 50 év feletti résztvevő közül azoknál, akik a legelégedettebbek voltak az öregedéssel, 43 százalékkal kisebb volt a kockázata annak, hogy négy év alatt bármilyen okból meghalnak, mint azoknál, akik a legkevésbé voltak elégedettek.
A tanulmány azt is megállapította, hogy az öregedési folyamattal elégedettebb embereknél alacsonyabb volt az olyan betegségek kockázata, mint a cukorbetegség, a stroke, a rák és a szívbetegség. A pozitív hozzáállás a következőkre is hatással volt az 50 év felettieknél:
- jobb volt a kognitív működésük;
- nagyobb valószínűséggel voltak fizikailag aktívak;
- kevésbé jelentkeztek náluk alvászavarok;
- kevésbé voltak magányosak és depressziósak;
- optimistábbak, céltudatosabbak voltak.
„Van kapcsolat a gondolkodásmód és az egészségmagatartás között – mondta Eric Kim, a Brit Kolumbiai Egyetem pszichológia adjunktusa az American Heart Association News cikkében. – Az egyik a másikhoz vezet”. A szakember szerint oda-vissza hat egymásra a gondolkodás és egészség, azaz a pozitív öregedés már a 30-40-es éveinkben kezdődik, hiszen az egészséges öregkorhoz már fiatalabb korunkban jó döntéseket kell hoznunk. A gondolkodás megváltoztatását, az egészséges szokások kialakítását, a rendszeres testmozgást nem 70 évesen, hanem már középkorúként kell elkezdeni.
Mindennapi ageizmus
Egy másik 2022-es tanulmányban a kutatók azt találták, hogy az 50 és 80 év közötti emberek óriási mértékű mindennapos ageizmusról számolnak be. A Michigani Egyetem Társadalomkutató Intézete által végzett felmérés hátborzongatóan dokumentálja az öregedésről alkotott negatív hozzáállás és sztereotípiák hatásait.
„A rutinszerű ageizmus – állítják a szerzők – a mindennapi élet olyan jellemzőiben érhető tetten, mint például az öregedésellenes reklámok áradata, amelyek áthatják a médiát. Ez azonban csak egy része a problémának: a »mindennapi ageizmus« sokkal rosszabb, amely rövid verbális, nonverbális és környezeti megaláztatásokból áll, amelyek ellenségességet, értéktelenséget közvetítenek az idősebb felnőttekről”.
A felmérésben többek között ezeket az állításokat kellett rangsorolni 1-10-es skálán (1: soha, 10: mindig) az 50 éven felüli résztvevőknek – te hány állításhoz írnál magas pontszámot? Ebből jól behatárolható, hogy bizony a mindennapi ageizmus korát éljük.
- Hallok, látok vagy olvasok vicceket az öregségről, az öregedésről vagy az idősebb felnőttekről.
- Olyan dolgokat hallok, látok vagy olvasok, amelyek azt sugallják, hogy az idősebb felnőttek és az öregedés nem vonzó vagy nem kívánatos.
- Azt feltételezik mások, hogy nehézségeim vannak a mobiltelefonokkal és a számítógépekkel.
- Azt feltételezik mások, hogy nehezen emlékszem vagy nem értek dolgokat.
- Azt feltételezik mások, hogy nehezen hallok vagy látok dolgokat.
- Az emberek ragaszkodnak ahhoz, hogy segítsenek nekem abban, amit egyedül is meg tudok csinálni.
- Azt feltételezik mások, hogy nem csinálok semmi fontosat vagy értékeset.
- Az egészségügyi problémák az öregedés részei.
- A depresszió, szomorúság vagy aggodalom az öregedés része.
- Az öregedés része, hogy magányosnak érzem magam.
A válaszokból kiderült, hogy a résztvevők 93,4 százaléka rendszeresen tapasztalta a mindennapi ageizmus valamilyen formáját. Más szóval, szinte mindenki. A kutatók a tanulmányban arra is törekedtek, hogy bemutassák a mindennapi ageizmus hatását az egészségi állapotra, a fizikai és mentális jólétre.
Arra a következtetésre jutottak, hogy az öregedéssel kapcsolatos negatív hiedelmek, üzenetek, sztereotípiák összefüggésbe hozhatók a rossz egészségügyi eredményekkel.
Mellette pedig az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés már önmagában egy olyan stresszforrás, ami a stressz összes káros hatását rászabadítja a szervezetre. Az öregedésről hitt negatív sztereotípiák összefüggést mutattak a depresszió, az ízületi gyulladás és a szívbetegségek, a csökkent hallás, a mindennapi élet tevékenységeinek csökkenésével.
A negatív hiedelmeket elfogadó idősebb felnőttek egészségi állapota általában rosszabb (Fotó: Getty Images)
A negatív életkori sztereotípiák és a fizikai, valamint a mentális egészség között tehát van összefüggés, a vizsgálatok azt mutatják, hogy a negatív hiedelmeket elfogadó idősebb felnőttek egészségi állapota általában rosszabb, mint azoké, akik pozitívabb hozzáállással élnek, békében vannak a saját korukkal. A feltételezések szerint ennek az az oka, hogy az öregedésről negatívan gondolkodó emberek nehezebben kötelezik el magukat az egészséges életmód (testmozgás, egészséges táplálkozás, rendszeres orvosi ellátás stb.) mellett.
Az öregedéssel kapcsolatos negatív sztereotípiák így önbeteljesítő jóslattá válnak.
Más szóval, mivel a betegséget és a hanyatlást elkerülhetetlennek tartják, kevés vagy semmilyen erőfeszítést nem tesznek az egészség fenntartására, ami viszont betegséghez és hanyatláshoz vezet.
Hogyan bánnak az idősekkel világszerte?
Az öregedés negatív sztereotípiáit nem magától találja ki az 50+-os korosztály, hanem vastagon felelősek vagyunk érte társadalmi szinten. Onnan kezdve, hogy milyen példát mutatunk az idősekhez való hozzáállásban a gyerekeknek egészen odáig, hogy magunkkal szemben mennyire vagyunk megbocsátók a tükör előtt, amikor látjuk az öregedés jeleit a testünkön. A társadalmi párbeszédet egyéni szinten kell elkezdeni megváltoztatni az idősebb korosztállyal kapcsolatban, így lehet egy pozitívabb sztereotípiát kialakítani az öregségről, hogy ne vegyünk el a saját életünkből éveket. Erik Erickson pszichológus szerint az öregedéstől való nyugati félelem megakadályozza, hogy teljes életet éljünk. „Az öregkor kulturálisan életképes ideáljának hiányában civilizációnk nem igazán hordozza az élet teljességének fogalmát” – írta. Nézzünk egy gyors körképet, hogyan bánnak az idősekkel világszerte a különböző kultúrákban.
Kína: Az idősek jogai
Kínában törvénnyel kötelezték arra a fiatalokat, hogy ne hanyagolják el és ne bántsák az időseket. A törvény szerint azok az utódok, akik nem látogatják meg az idősődő szülőket, pénzbírságtól kezdve a börtönbüntetésig terjedő büntetésre számíthatnak. Ez mondjuk nem tesz feltétlenül túl jót a szülő-gyerek kapcsolatnak, de Kína más világ, a családi egységet helyezik helyezik előtérbe és az időseket nagyobb tisztelet övezi, mint nálunk.
Kötelező szülőtartás
Magyarországon a kötelező szülőtartás értelmében minden nagykorú (18 év feletti) gyermek köteles a rászoruló szüleiről gondoskodni, bármi is legyen a rászorultság oka: időskor, fogyatékosság, betegség, rokkantság vagy egyéb tényező.
Korea: Az öregkor ünneplése
A koreaiak nemcsak tisztelik az időseket, hanem ünneplik is őket. Számukra a 60. és 70. születésnap kiemelkedő életesemény, amelyet nagyszabású családi partikkal és lakomákkal ünnepelnek meg. A kínai kultúrához hasonlóan Koreában is általános, hogy a szülők öregedésével a szerepek megfordulnak, és a felnőtt gyermek kötelessége tiszteletreméltóan és szeretettel gondoskodni a szüleiről.
Japán: Az idősek szorult helyzete
A japánokra is jellemző az az elvárás, hogy a felnőtt gyerekek kötelességtudóan gondoskodjanak idősödő szüleikről. Japán azonban azzal a sajátos problémával is szembesül, hogy egyre öregedő népességéről kell gondoskodnia, a lakosság harmada már 65 év feletti, ami valószínűleg számos új kihíváshoz vezet az ország számára. A nyugdíjrendszer az összeomlás felé tart, és a 70 felettiek is aktívan dolgozni kényszerülnek sok esetben.
Egyesült Államok és Egyesült Királyság: A fiatalközpontú világok
A nyugati kultúrák általában fiatalközpontúak, és olyan tulajdonságokat hangsúlyoznak, mint az individualizmus és a függetlenség. Ez visszavezethető arra az ideológiára, amely az egyén értékét a munkaképességéhez köti – ami idős korban csökken. Jared Diamond antropológus, aki tanulmányozta az idősekkel való bánásmódot a különböző kultúrákban, azt írta, hogy az olyan országokban, mint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, az idősek magányos életet élnek, elszakítva gyermekeiktől és barátaiktól. Ahogy egészségi állapotuk romlik, az idősek ezekben a kultúrákban gyakran költöznek nyugdíjas közösségekbe és idősotthonokba.
Franciaország: A szülőket is védi a törvény
Nehéz elképzelni, hogy egy idősek jogairól szóló törvény sok nyugati kultúrában prioritás lenne. Franciaországban azonban 2004-ben elfogadtak egy rendeletet, amely előírja, hogy polgárai tartsák a kapcsolatot idős szüleikkel. Ezt azonban csak két nyugtalanító eseményt követően léptették hatályba: az egyik egy olyan statisztika volt, amelyből kiderült, hogy Franciaországban a legmagasabb a nyugdíjasok öngyilkossági aránya Európában, a másik pedig egy hőhullám utóhatása, amely 15 ezer ember halálát okozta – többségük idős ember volt, és sokan közülük már hetek óta halottak voltak, mielőtt megtalálták őket.
A mediterrán és a latin kultúra: Egy nagy, boldog család
A mediterrán és a latin kultúra hasonló prioritást tulajdonít a családnak. Mindkét kultúrában megszokott, hogy több generáció él egy fedél alatt, megosztva az otthont és az annak fenntartásával járó összes kötelezettséget. Ennek az életformának a mai változatában a legidősebb generációra gyakran támaszkodnak, hogy segítsen a legfiatalabbak gondozásában, miközben az aktív korban lévő szülők az otthonon kívül dolgoznak. Így az idősek az élet sűrűjében maradnak utolsó napjaikig.
A pozitív öregedés mozgalom
A pozitív öregedés mozgalom az életkorral kapcsolatos előítéletekkel és hiedelmekkel áll szemben. A pozitív öregedés kutatói azt tűzték ki célul, hogy feltárják a kortárs kultúrában az öregedésellenes magatartásformák eredetét, leleplezzék az idősebb életkorral kapcsolatos általános torzításokat, és a növekedés és a teljes élet eszméjét terjesztik az ember egész élettartama során. A kutatók az öregedéssel kapcsolatos negatív sztereotípiákat olyan kulturális értékekkel hozzák összefüggésbe, mint az a kapitalista tendencia, amely az emberi értéket a bérkereseti képességgel teszi egyenlővé. Bár ezek az elképzelések hasznos ösztönzőket nyújthatnak a személyes és gazdasági kezdeményezésekhez a korai és a középső életszakaszban, úgy tűnik, hogy érvénytelenítik az időskor szépségét.
