Még ma is furcsa szerzetként tekintenek arra, aki nem éli meg sorscsapásként, hogy egyedülálló, pláne, a Valentin nap közeledtével. A Z-generáció ilyen szempontból talán egy hangyányit tudatosabb: ők már nem hagyják, hogy szekálják őket, csak mert épp szinglik. A 70 éves Bella DePaulo is azt bizonyítja – miután egész felnőttkorát egyedül töltötte –, hogy az önmegvalósításhoz, illetve a kiteljesedéshez vezető úton bizony egyedül is végig lehet menni.
„A hozzám hasonló, lélekben egyedülálló emberek számára nem az a kockázat, hogy mi van akkor, ha elszalasztjuk azt, hogy egy másik partner köré szervezzük az életünket, hanem az, hogy mi van akkor, ha ezt mégis megtesszük?!” – kezdte írását Bella, aki nemrég töltötte be a 70. életévét.
Ahogy öregszem, a szingli életem egyre csak jobb és jobb lesz –
mesélte, majd hozzátette, korábban nem tudta elképzelni, hogyan is lehet egyedülállóként boldognak lenni. Részben ez az emberekre nehezedő társadalmi nyomásnak volt köszönhető, hiszen úgy tartották, hogy igazából senki sem akar szingli lenni, vagy ha mégis, akkor csak áltatják magukat. Ez azonban nagyon messze áll a valóságtól. Mindezt alátámasztja az is, hogy míg Bella társadalomtudósként tanított a Virginiai Egyetemen, kutatást végzett egyik kolléganőjével. Egy több mint 3000 fős minta segítségével megállapították, hogy 20 és 96 év között az egyedülállók szingli életükkel való elégedettségének értékelése határozottan a skála elégedett végén volt. Bella hangsúlyozta, az egyedülálló emberekkel kapcsolatos mítosz továbbra is az, hogy mindennél jobban vágynak arra, hogy elmeneküljenek a szingliség elől egy romantikus kapcsolatba. Csakhogy ez gigantikus tévedés.
„Újraírtam, hogy mit is jelent szinglinek lenni”
Bella azt mondja, sokakat megkérdezett azzal kapcsolatban, mit szerettek abban, hogy egyedülállóként élték mindennapjaikat. Tény, hogy ezt az időszakot mindenki másként éli meg, és mindenkinek mást és mást tartogat, viszont a legtöbben a szabadság gondolatát említették.
„Szabadságunkat arra használjuk, hogy tanuljunk, fejlődjünk, lélektanilag gazdag életet teremtsünk, új tapasztalatokkal és friss perspektívákkal. Azok, akik párkapcsolatban élnek, ugyanazokat a szabadságjogokat élvezhetik, mint az egyedülállók, de úgy tűnik, hogy a szabadság nem ugyanazt a központi helyet foglalja el az életükben, mint az egyedülállókéban” – írja a Huffpost oldalán.
A 70 éves nő úgy fogalmazott, hogy a szívében mindig is szingli marad. Bellához hasonlóan sokan vannak, akiknek nincsen szükségük párkapcsolatra, kiteljesedésükhöz pedig arra van szükségük, hogy egyedül legyenek. A társadalomtudós szerint sokan egyetértenek vele abban, hogy éppen a szingliségük teszik azzá őket, akik. Éppen ezért fontos, hogy ez az út elfogadottá váljon a társadalomban és ne számkivetettként tekintsenek azokra, akiknek eszük ágában sincs megházasodni.
„Szinte minden nap dolgozom, még most is, amikor állítólag nyugdíjas vagyok. Tudom, mit gondolnak mások a hozzám hasonló egyedülállókról. Azt, hogy a munkánkkal kötöttünk házasságot, de az nem fog viszontszeretni minket. Én becsülöm az életemet és bár munkám nagy részét magányosan végzem, ez kötelesség a közösség magvait is elvetette.”
Bella a Facebook-on elindította a Szingli emberek közösségét, ahol elmondása szerint megbeszélik a szingli lét minden aspektusát, ismerkednek és programokat szerveznek egymásnak.