1912. augusztus 23-án a Dunbar család kirándulni ment a louisianai Swayze-tóhoz. Miközben a család a vízben játszott, egyik fiuk, a mindössze négy éves Bobby Dunbar hirtelen eltűnt. A család mindenhol kereste a kisfiút, ám mivel nem találták meg, értesítették a hatóságokat. A helyi, majd az állami rendőrség is nagy erőkkel kereste a kisfiút. Aligátorokat fogtak be, majd daraboltak fel, sőt dinamitot dobtak a tóba abban a reményben, hogy rábukkannak a gyermek holttestére. Ám erőfeszítéseik nem vezettek eredményre.
Nyolc hónappal a gyerek eltűnése után aztán Dunbarék jó hírt kaptak: egy Bobby személyleírásának megfelelő kisfiút találtak Mississippiben.
A kisfiú egy William Cantwell Walters nevű ezermesterrel utazott. Amikor a hatóságok kérdőre vonták, azt állította, hogy a fiú Charles Bruce Anderson, aki a testvére és egy Julia Anderson nevű nő törvénytelen gyermeke, akit az anya a gondjaira bízott, míg elment munkát keresni. Bár többen is megerősítették a férfi állítását, a rendőrség mégis letartóztatta Walterst, a fiút pedig elszakították tőle, azt feltételezve, hogy ő az elveszett Bobby Dunbar.
Bobby Dunbar és Bruce Anderson korabeli újságcikkben (Forrás: Wikimedia Commons)
A kisfiú és Dunbarék első találkozásának körülményeivel kapcsolatosan több verzió kering. Az egyik újság azt állította, hogy a gyerek azonnal azt kiáltotta: „Anya!” Más beszámolók szerint még Lessie és Percy Dunbar is habozott megerősíteni, hogy a fiú Bobby lenne. Másnap azonban Lessie Dunbar azt állította, hogy a testén lévő anyajegyek és sebhelyek alapján beazonosította a fiát. Így a rendőrség megengedte, hogy hazavigyék az otthonukba.
Néhány nappal később jelentkezett Julia Anderson, alátámasztva Walters állításait, hogy a fiú az ő fia. A rendőrség ezután visszahívta Dunbarékat, hogy Julia személyesen azonosíthassa a gyermeket. Amikor megkérdezték tőle, hogy ő-e a fia, a nő azt a választ adta, hogy nem biztos benne.
Másnap aztán már azt állította, hogy biztos abban, hogy a Bobby Dunbarként azonosított fiú valójában az ő fia, Bruce. Mivel azonban Andersonnak nem volt pénze arra, hogy bíróságon szálljon harcba a fiáért, visszatért észak-karolinai otthonába, és a gyermeket Dunbaréknál hagyta.
Ezen a ponton Dunbarék teljesen biztosak voltak abban, hogy a kisfiú Bobby. Hazatért, jól érezte magát, játszott a testvéreivel és annak a jeleit mutatta, hogy emlékszik a házukban lévő dolgokra. A család élte tovább az életét, felnevelték a fiút, és bár később is időről időre elmesélték neki a gyermekkorában történt eseményeket, ő egészen 1966-ban bekövetkezett haláláig kitartott amellett, hogy biztos abban, hogy ő Bobby Dunbar.
A Dunbar család 1913-ban, elöl a Bobbynak hitt kisfiúval (Forrás: Wikimedia Commons)
2004-ben aztán az egyik unokája, Margaret Dunbar Cutright nyomozni kezdett nagyapja ügyében, mert egyszer s mindenkorra be akarta bizonyítani, hogy valóban ő volt Bobby Dunbar. A nő apja – Bobby egyik fia – Bob Dunbar Jr. DNS-ét hasonlították össze a Bobby öccsének fiától származó DNS-sel. Ekkor derült fény arra, hogy bizony nem vérrokonok, vagyis a Bobby Dunbarként élt férfi valójában nem Bubby Dunbar, hanem vélhetőleg Bruce Anderson volt.
Hogy mi történhetett az igazi Bobby Dunbarral, az a mai napig sem derült ki. Egyesek úgy vélik, hogy a gyermek beleesett a tóba és megfulladt, vagy felfalta egy aligátor, más feltételezések szerint Lessie és Percy Dunbar tehettek valamit a fiukkal, és Bruce Andersont használták fel tetteik fedezésére.
