Jámbor Eszter, a Testsuli ötletgazdája és készítője, tabu kommunikációs szakember készítette azt az Instagram-posztot, amihez rengetegen megosztották a saját tapasztalataikat arról, milyen ma Magyarországon nőnek lenni. Röviden: nem igazán komfortos, sőt, megalázó helyzetekbe kerülnek a nők, pedig a központi kommunikációban előszeretettel családbarátnak nevezett országban élünk elvileg.
SozialMarie-Díj
„A Testsuli az egyetlen olyan magyar közösség (blog, social média oldalak, podkaszt, hírlevél), amely a testünkről és a szexualitásról edukál nem orvosi, hanem „baráti”, közvetlen nyelven” – ezekkel a szavakkal jelölték Jámbor Esztert a Testsulival a SozialMarie-Díjra idén, ami egy társadalmi innovációs díj, amely minden évben 15 kiemelkedő projektet tüntet ki.
„Ezt kapod a pofádba, ha magyar nő vagy”
„A nőgyógyászok még ma is sokszor »gyógyítják« fogamzásgátlóval a rendszertelen menstruációt ahelyett, hogy alaposabban megvizsgálnák a pácienst vagy endokrinológushoz irányítanák. Illetve tegye fel a kezét, akinek mondta már nőgyógyász, hogy »Szülni kell! Az majd megoldja a problémát.« Én többször hallottam ezt nőgyógyásztól. Végtelenül elkeserítő” – írja az egyik kommentelő az Instagramon a Testsuli „Ezt kapod a pofádba, ha magyar nő vagy” című posztja alatt, és sajnos több mint 100-an csatlakoznak még hozzá a saját negatív tapasztalataikkal arról, milyen nehézségekkel néz szembe ma egy nő itthon.
Csak hogy párat mutassunk a megrázó kommentekből:
„Kibírhatatlan menstruációs fájdalmakra írt fel az egyébként maszek nőgyógyász fogamzásgátlót. Akkor voltam 16 éves, megkérdezte, hogy aktív vagyok-e szexuálisan, mondtam, hogy nem, erre az volt a válasza, hogy pedig hát kéne, ugyanis az elmulasztaná a fájdalmat. Azóta szexuálisan aktív vagyok és jelentem, a fájdalom nem múlt el tőle.”
- „A nőket, akik – jó okkal vagy sem, de felelős felnőttként – a gyermektelenség mellett döntenek vagy nem lehet gyermekük, komoly anyagi hátrányok érik.
- A csak nőket érintő betegségekre (pl. endometriózis) nincs kutatás, nincs pénz, nincs szakember.
- Nem tudom mennyivel keres kevesebbet egy nő, de nagyon kíváncsi lennék.
- Bunkó, szexista, megalázó és traumatizáló orvosok és főnökök.
- A társadalom belekényszeríti a nőket egy férfitól való függési kapcsolatba (házasság, gyermek).
- A családon belüli erőszakra nincs megoldás.”
Jámbor Eszter (fotó: Neményi Márton)
„Kurva szar ma NŐnek lenni Magyarországon! Minden tekintetben. Legyél szuper anya, legyél szuper nő, szuper kiszolgáló személyzet, a munkahelyről sose hiányozz, a gyereked sose legyen beteg, tökéletes legyen a tested, senkinek, semminek semmi ellentmondás… csendben tűrj és tedd a dolgod! Ja, véleményed se legyen, de közben legyenek szuper ötleteid, amit szarér-húgyér honorálnak, ha honorálnak… Örülök, hogy fiam van és nem kell majd ezektől szenvednie és megfelelnie mindennek és mindenkinek!”
Hátborzongató nőnek lenni. Hátborzongató Magyarországon élni.
„Nagyon sok munkahelyen, sok pozícióban nem megoldott, hogy a nehezebb napokon a női munkavállaló bármikor elmenjen a mosdóba. Pénztárban vagy gyártósor mellett dolgozó ismerőseim többször mesélték, hogy egymást segítve esetleg ki tudnak surranni a mosdóba, de előfordul, hogy előre pulóvert kötnek a derekukra, hogy azzal takarják a »balesetet«.”
„Missed abortion (=csendes vetélés) után Magyarországon nem adnak gyógyszert, hogy otthon tudjon elvetélni egy nő, mondván, ha a természet nem oldja meg, majd a műtét igen. Értsd: akár hetekig arra vagyunk kényszerítve, hogy a fejlődésben megállt babánkat hordjuk a hasunkban, amíg a természetre/műtétre várunk. Rendkívül nehéz a feldolgozásban. Más országokban a vetélés gyógyszeres beindítása bevett, egyszerű, és biztonságos gyakorlat.”
„Így próbáljon tudatos, felelősségteljes fogamzásgátlással élni az ember. Vagy nem engedik neki, vagy rá akarják tukmálni a fölöslegeset.
Mintha a fogamzásgátlás a középkorban ragadt volna. Mintha nem létezne más alternatíva. Ha meg bármely nem kívánt terhességre esik a sor, természetesen egyből felcímkézésre kerül az óvatlan szajha.
Ja, és mindezek mellett így legyen kedvem a jövőben gyereket szülni, hogy a szüléstámogatási összeggel konkrétan kitörölhetem esetleg a sajátomét, de a gyerekét már nem valószínű.”
„A női betegségek és szexualitás tabu”
Eszter öt éve, a Testsuli indulása óta aktívan figyelemmel követi a szexedukációs, és általában a test-ismeretterjesztéssel kapcsolatos vizsgálatokat, kutatásokat, statisztikákat és azt, hogy a világban milyen pozícióban helyezkedik el Magyarország ezen a téren. A helyzet pedig egyre rosszabb, olyan mélyrepülésben vagyunk a felvilágosítás és a tabuk területén, hogy Oroszország is leköröz minket az Európai Fogamzásgátlási Atlasz szerint: már ott is könnyebb esemény utáni tablettához jutni, mint nálunk. Az elmúlt évek alatt kirajzolódott tendencia nyomán született meg az az elkeseredett poszt a magyar női létről, amiből fent idéztük a hozzászólásokat.
„Nagyon sok olyan üzenetet kapok, amiből kiderül, hogy mennyire keveset tudnak az emberek a saját testükről, pláne a szexualitásról, és hogy nem kapnak segítséget a nők ezekben a kérdésekben – mondja Eszter. – A női betegségek és szexualitás olyan tabu, amivel nem tudnak kihez fordulni. Például az endometriózisról 10 éve még nem beszéltünk, és ma már legalább tudjuk, hogy létezik, de nehezen találnak el a nők olyan szakemberekhez, akik komolyan veszik a tüneteket. De már kisebb problémák esetén sem tudják eldönteni az emberek, hogy forduljanak-e orvoshoz, vagy sem, pedig ez alapvető tudás kellene, hogy legyen.
Fotó: Neményi Márton
Ha már általános iskolában meg lehetne tanulni, hogy a test hogyan működik – és ennek nincs köze a szexualitáshoz -, az emberi anotómiával kapcsolatban edukációt kapnának a gyerekek, akkor az életminőségük, egészségük is javulhatna felnőttként.
Mert mondjuk felismernék az endometriózis tüneteit, és nem élnének négy évig fájdalommal és szégyennel, mint most a többség.”
„Milyen társadalom az ilyen?”
Persze nemcsak az endometriózis kapcsán van probléma a női léttel Magyarországon, hanem leginkább azzal, hogy a nők saját testükről való döntéseit akarják kivenni a kezükből az olyan szabályozásokkal, mint az esemény utáni tabletta vénykötelessége és az abortusszal kapcsolatos szívhangrendelet.
Vagy épp azzal, hogy a szexedukációt ellehetetlenítették az iskolákban, miközben ez egyáltalán nem kizárólag a szexualitásról szól, hanem a testről, határokról, nemet mondásról, olyan alapokról, amiket le kellene fektetni a gyereknél ahhoz, hogy tisztában legyen saját magával és azzal, hogy mit enged meg egy másik embernek. Legyen szó akár egy munkahelyi kapcsolatról, akár egy párkapcsolatról, hiszen a szexedukáció tulajdonképpen az emberi kapcsolatokra való felkészítés, mert egy kisgyereknek azt is érdemes megtanítani, hogy ki az igaz barát, mi a barátság, és innen kiindulva a további kapcsolódások definícióit. Eszter szerint azzal, hogy elvették a felvilágosítás lehetőségét az iskoláktól, extra nagy felelősséget raktak a szülőkre, akiknek emiatt még tudatosabban kellene készülni a gyerekek szexedukációjára.
A szexedukáció csak megtanít arra, hogy tudjunk felelős döntést hozni a testünkről, akár az orvosnál, akár az ágyban. Ennek szerves része az is, hogy a fogamzásgátlásról felvilágosítsuk a gyerekeket
– teszi hozzá Eszter. – Az Európai Fogamzásgátlási Atlasz szerint Európában Magyarországon az egyik legrosszabb a fogamzásgátlási módszerek elérhetősége. Közben Franciaországban 25 év alatt ingyen jár bizonyos fogamzásgátló, de Nagy Britanniában is könnyen lehet fogamzásgátló tapaszhoz jutni, támogatás jár a fogamzásgátlókra, és az intim higiénés eszközökön, mint a tampon vagy betét sehol sincs Európában olyan magas, 27 százalékos ÁFA, mint nálunk. A vizsgálatban nemcsak az EU országai szerepelnek, hanem olyanok is, mint Grúzia vagy Azerbajdzsán – a magyarok pedig minden évben egyre lejjebb végeznek. Tavaly Oroszországot és Romániát még megelőztük, ma már nem. Már Azerbajdzsánban is több információ van a fogamzásgátlásról és könnyebben elérhetőek, mint Magyarországon.
Ez azért is felháborító, mert itthon szinte mindennaposak azok a hírek, hogy tinilányok, fiatal nők megszülik a gyereküket a mosdóban, azt sem tudják, hogy terhesek, vagy hogy mi történik velük – Európában nálunk van az egyik legtöbb nem kívánt tinédzser terhesség.
Fotó: Neményi Márton
Milyen társadalom az ilyen, ahol megtörténhet, hogy egy 15 éves terhes lány nem tud senkihez segítségért fordulni, mert nem mer? És az a 15 éves lány kerül bajba a terhesség miatt, miközben a fiú, aki nem húzott gumit, vígan éli világát. Ebben hol van a családbarát hozzáállás? Akkor lenne családbarát Magyarország, ha háttértámogatást nyújtana egyrészt infrastruktúrában, másrészt pedig információátadásban a szexuális edukációban.
A megoldás nem is lenne annyira bonyolult, meg kell nézni azokat az országokat, ahol ez működik – folytatja Eszter a gondolatmenetét. – A kutatások és statisztikai adatok mutatják, hogy például jól működik Hollandiában, ahol átvették a WHO ajánlását, hogy hogyan kell az életkor szerinti testi nevelést vagy szexedukációt csinálni. Ennek az egyik eredménye, hogy az egész világon Hollandiában a legkevesebb az abortuszok száma. Közben Magyarországon a TB finanszírozott abortusz 45.312 forintba kerül – a nyugdíjasok, meg a bányászok kaphatnak kedvezményt, és a nevelésbe vett kiskorúak, azaz nevelőszülőknél vagy nevelőotthonban élő gyerekek díjmentesen mehetnek elvetetni a gyereküket, ami nagyon súlyos szerintem.”
„Ha a nők szarul vannak, mindenki szarul van”
Bár az Instagram-posztban arról olvashatunk, hogy milyen ma nőnek lenni Magyarországon, a fent említett problémák egyáltalán nem csak a nőket érintik, mert „ha a nők szarul vannak, mindenki szarul van” – ahogy Eszter írja. Vállaljunk sok gyereket a központi kommunikáció szerint, ezért családbarátnak kiáltják ki Magyarországot, csak éppen az alapokat nem teremtik meg ahhoz, hogy a nők és férfiak tudatosan tudjanak gyereket vállalni. Mert ehhez szükség lenne a szexedukációra, elérhető fogamzásgátlásra, normális egészségügyre, ahol biztonságban szülhetnénk, és megfelelő oktatásra, hogy tisztában legyenek az emberek a saját testükkel és határaikkal.
„Magyarországon 12 éves kortól legálisan lehet 18 év alattival szexelni – mondja Eszter. – 14 év feletti fiatalok pedig bárkivel szexelhetnek, ha az kölcsönös beleegyezésen alapul.
Ezzel ellentétben, a 18 év alattiak nem kattinthatnak rá legálisan azokra a tartalmakra, amik felvilágosításról, ismeretterjesztésről szólnak.
A 2022-es ARC kiállításon is megjelent az erről szóló plakátunk, »Szexelhet, de nem tanulhat róla« címmel. Az általános tudáshiányt látom az embereken, sosem azt kérdezik tőlem sem a Testsulin keresztül, hogy milyen pozícióban a legjobb a szex, hanem arról szólnak a kérdések, hogy mennyire normális az, amit magukon látnak vagy éreznek.”
Fotó: Neményi Márton
Eszter szerint jelenleg a szülőknél van részben a megoldás és a felelősség, hogy megfelelő szexedukációban részesüljenek a mai gyerekek. A szülőknek azt tanácsolja, hogy kezdjék önismerettel, a saját viszonyukat a testükhöz és a szexualitáshoz tárják fel, vizsgálják meg. És nagyon fontos a példamutatás. Ahogy beszélünk, viselkedünk egy másik emberrel, ahogy megérintjük egy barátunkat vagy a párunkat, az mind a szexedukáció része. Emellett érdemes a témában tájékozódni, például a Hintalovon Alapítvány, az UNICEF vagy a WHO edukációs tartalmait böngészni – Eszter összefoglalója az edukációs anyagokról ide kattintva érhető el -, hogy minél teljesebb felvilágosítást tudjunk adni a gyerekeinknek. Hogy nekik már természetes legyen a saját testükkel való kapcsolat, az önismeret és a határok meghúzása, ami minden ember alapvető jogai közé tartozik.
