Az evészavarok olyan pszichiátriai betegségek, amelyek az étellel való rendezetlen kapcsolat és a kóros testsúly/alak miatti elégedetlenséggel járnak. Ez önmagában is komoly veszélyt jelent a fiatalokra, ám a pszichológusok szerint egyre több olyan csoport létezik a közösségi oldalakon, melyek az étkezési zavarok kialakulását, fenntartását támogatják a gyerekeknél.
Evészavar online
Az evészavarokat támogató online közösségek (például pro-anorexia, pro-ana; pro-bulimia, pro-mia) olyan emberek csoportjai, akik úgy vélik, hogy az evészavar nem pszichológiai rendellenesség, hanem viselkedés- és életmódprobléma. Dr. Melinda Karth az idegtudományok doktora, akinek a fő kutatási területe az evészavarok témája, úgy véli, az ilyen közösségek és influenszerek azért olyan károsak, mert bátorítják, normalizálják az evészavarokat, miközben minimalizálják a negatív következményeket (mint a szívbetegség és halál). Ezek a közösségek alapvetően olyan fiatal nők fórumaként működnek, akik az anorexiára/bulímiára életmódválasztásként tekintenek, nem pedig életveszélyes betegségként. A csoportokat az evészavart jelentő angol kifejezés, az eating disorder – röviden: ED – nyomán pro-ed névvel illetik.
A tagok gyakran azért csatlakoznak a pro-ed online közösségekhez, mert segítséget szeretnének a fogyásban, egy bizonyos testalkatot szeretnének elérni, valamint hasonló gondolkodású embereket keresnek, hogy normalizálják az életmódjukat. A fogyókúrás csoportokhoz hasonlóan a pro-ed közösségek tagjai is segítenek egymásnak a fogyásban – azonban sok fogyókúrás csoporttól eltérően a pro-ed közösségekben alkalmazott fogyókúrás taktikák szélsőségesek és egészségtelenek.
Például, hogy a tagokat az étkezés korlátozására motiválják, a pro-ed csoportok vizuális tartalmakat osztanak meg a közösségi médiában olyan hashtagek használatával, mint:
- #thinspo (azaz a soványságot idealizáló fotók),
- #fatspo (kövér emberek fotói, hogy lebeszéljék az evésről),
- #bonespo (súlyosan alultáplált testeket idealizáló fotók).
Forrás: X
A közösségek tagjai képeket is posztolnak magukról, és kérik, hogy a többiek a súlyuk alapján szidalmazzák őket, hogy ezzel is lebeszéljék őket az evésről. A pro-ed online közösségek tagjai különböző közösségi platformokon – például az X, Tumblr, Discord – segítségével írnak egymásnak üzeneteket, ezek a beszélgetések gyakran tartalmaznak olyan témákat, mint hogy ki hány kalóriát evett aznap, kalóriaszegény ételötleteket kérnek, vagy épp arról adnak tippeket egymásnak, hogy hogyan lehet elrejteni az evészavart a szülők elől.
A szakember szerint az egyik legveszélyesebb dolog a pro-ed online közösségekben az, hogy annak ellenére, hogy ezek a csoportok nagyrészt nyilvánosak, nem könnyű megtalálni őket. A Reddit tele van olyan kamaszokkal, akik arról érdeklődnek, hol találnak pro-ed online közösségeket. Ezeknek a közösségeknek a diszkrét jellege nemcsak megnehezíti a szülők számára, hogy figyelemmel kísérjék a gyerekek evészavarokról folytatott beszélgetéseit, hanem tökéletes lehetőséget teremt a kiskorúak szexuális kizsákmányolására (azaz az anorexiapárti „coachingra”) az őket vadászó felnőtteknek.
Pro-anorexia coachok
Az anorexiatámogató (pro-ana) coach olyan személy, gyakran felnőtt férfi, aki általában serdülő lányokat céloz meg azzal, hogy az anorexiás gondolkodásmódot megtanítsa nekik. Ez magában foglalja a súlyvesztés megszállott vágyát, a kórosan vékony test elérésének célját és az ételek korlátozását. Így a pro-ana coachok külső „anorexiás hanggá” válnak, amely segít fenntartani az áldozatoknál az evészavart.
Egy nő, aki evészavarral küzd, és szorosabb kapcsolatba került egy pro-ana coachcsal, azt mondta, hogy arra kérte az „edző”, hogy küldjön meztelen képeket magáról, ha nem érte el a napi kalóriakeretet. „Ha eltértél a diétás tervtől, büntetésként meztelen képeket követeltek” – mondta el a Guardiannak a nő, hozzátéve, hogy a coachok többsége férfi volt.
Fényképeket kérnek minden ételről, amit megeszel, és azt mondják, hogy engedélyt kell kérned minden döntés előtt, például a testmozgáshoz is.
Forrás: X
Mint önjelölt szakemberek, akiknek lenyűgöző a fogyókúrázó ügyfeleik „teljesítménye”, a pro-ana coachok könnyedén képesek manipulálni az evészavaros vagy arra hajlamos fiatal nőket, tinilányokat. A hozzájuk forduló, segítséget kérő tinik sebezhető állapotban vannak, és hajlandóak bármit megtenni az ideális testük (ami nyilván hamis kép, és csak a fejükben létezik) elérése érdekében – és kétségbeesetten próbálják titokban tartani a viselkedésüket a szüleik előtt. Ezeknek a coaching-kapcsolatoknak a diszkrét jellege és a hatalmi egyensúly eltolódása tökéletes lehetőséget teremt a groomingra, azaz kerítésre.
„Ha fogyni szeretnél, gyere hozzám!”
Groomingról akkor beszélünk, amikor egy felnőtt szoros, bizalmi kapcsolatot alakít ki egy kiskorú gyerekkel, hogy szexuálisan kihasználja és visszaéljen a helyzettel – ami a pro-ana coachok elsődleges célja dr. Melinda Karth szerint. Az elmúlt években Hollandiában volt egy bírósági ügy, amelyben egy pro-ana coach kiskorú lányoknak ajánlotta fel a szolgáltatásait szexért cserébe. Angliában és Németországban is előfordultak hasonló esetek, amikor pro-ana coachok tiniket csábítottak el.
Egy német újságíró, Nadja Brenneisen beépült egy pro-ana közösségbe tinilánynak adva ki magát, hogy első kézből tapasztalja meg, hogyan működnek a pro-ana coachok, és a sors egy magát 25 évesnek mondó, Andree nevű pro-ana coachcsal hozta össze.
„Azt mondtam az új coachomnak, hogy anorexiás akarok lenni – írja Brenneisen. – Azt is megemlítettem, hogy 15 éves vagyok, és minden vágyam a fogyás. Kevesebb mint egy napba telt, mire »Andree« – ez volt az álnév, amivel bemutatkozott – válaszolt. Miután megkérdeztem tőle, hogy milyen súlyt javasolna nekem, elmagyarázta, hogy látnia kell egy képet rólam alsóneműben, mielőtt meghozná a döntést.
A vészharangok, amelyek már akkor is kongtak bennem, egyre hangosabban szólaltak meg. Egy felnőtt férfi, aki 15 éves lányoknak akar segíteni abban, hogy anorexiássá váljanak, és ehhez intim fotókra van szüksége?
Alig hittem el, amit olvastam. Ez az őrült azt mondta nekem, hogy az anorexia eléréséhez szexuálisan megalázó helyzetbe kell hozzam magam. Az élmény annyira abszurd volt, a szándékai pedig annyira nyilvánvalóan gonoszak, hogy fizikailag rosszul éreztem magam. Úgy tűnt, hogy ez az ember az interneten vadászott sebezhető tinilányokra – akiknek többsége kétségtelenül depresszióban és étkezési zavarokban szenvedett. Ez a férfi egy nagyon veszélyes betegséget használt fel a saját hasznára, nevezetesen arra, hogy intim fotókat szerezzen kiskorú lányokról.”
Forrás: X
És ha mindez még nem lett volna elég gusztustalan, Andree továbbment, és olyan intim kérdéseket is feltett a 15 évesnek hitt lánynak, mint hogy mikor vesztette el a szüzességét, maszturbált-e, és volt-e már anális szexben része. Később pedig meztelen videókat követelt a lánytól – ennél a pontnál az újságíró már inkább kiszállt a történetből és feljelentést tett Andree ellen. Az egyik ilyen pro-ana coach így hirdette magát a tinik közösségében: „Ha fogyni szeretnél, gyere hozzám! Borderline-os bántalmazóként viselkedem, de nem érdekel. Hajlandónak kell lenned szó szerint bármire. Csak egy darab húsnak foglak tekinteni.”
A kutatás
Mindezek ellenére eddig csupán egy kutatás vizsgálta 2023-ban a pro-ana coachok viselkedését és motivációit. Vizsgálatukban Simons és munkatársai 14-15 éves lányok hamis közösségi profiljait hozták létre, hogy hirdetéseket adjanak fel egy pro-ana oldalon. Ezekben a posztokban közzétették életkorukat (azaz 14 vagy 15 évesek), nemüket (azaz lányok), elérhetőségüket és fogyáscéljaikat. Az edzőkkel való kommunikációhoz a kutatók a Kik nevű üzenetküldő alkalmazást használták, amely nem igényelt azonosítást a fiókok létrehozásához.
A regisztrációk után minden profil üzeneteket kapott a pro-ana coachoktól, amelyekben a serdülő lányok fotóit kérték. Ezekre a kérésekre válaszul a kutatók egy modellügynökségtől küldtek képeket 18+ éves nőkről, akik edzőruhát vagy alsóneműt viseltek; ezeknek a nőknek az arcát nem szerepeltették a képeken, és a fotóikat megváltoztatták, hogy megvédjék személyazonosságukat. A kísérlet mellett a kutatók olyan lányokat is megkérdeztek, akik korábban valóban találkoztak pro-ana coachokkal.
Forrás: X
A kutatók a valós beszámolók és a laboratóriumi kísérlet adatainak elemzése után azt találták, hogy a pro-ana coachok a hagyományos groominghoz hasonló módon közelítenek a gyerekekhez, kezdve a bizalom kialakításával. Ez a bizalom, akár személyes, akár szakmai, lehetővé teszi a pro-ana coachok számára, hogy „megbüntessék” az ügyfeleket, ha azok eltérnek a coach elvárásaitól (pl. fogyás), beleértve azt is, hogy a lányokat önkárosításra, hányásra vagy önmarcangolásra kötelezik. Miután kialakult a bizalom, a pro-ana coachok általában intim fényképeket kérnek a gyerekektől a testükről, az „indoklás” pedig az, hogy így jobban ki tudják dolgozni a fogyásukhoz a tervet.
„A fényképek után a pro-ana coachok általában egyre követelőzőbbek és agresszívebbek lesznek a gyerekekkel szemben.
Ha a gyerek nem hajlandó elküldeni ezeket a képeket, a coach azzal büntetheti, hogy megtagadja a szolgáltatásait, azzal fenyegetőzik, hogy megosztja a gyermek fotóit, elmondja a gyermek családjának/ismerőseinek, vagy akár fizikailag is bántalmazza a gyermeket.
A pro-ana grooming végső szakasza általában a személyes találkozásának kérése a gyerektől szex céljából. Simons tanulmányában az egyik coach még azt is közölte a hamis profillal, hogy a lány le fog fogyni, ha szexel vele” – írja dr. Melinda Karth.
Védjük meg a gyerekeket!
Ahhoz, hogy az evészavaros vagy arra hajlamos gyerekeket megvédjük ezektől a felnőttektől, szülőként bizalmi és támogató kapcsolatot kell kialakítani a gyerekkel a szakember szerint. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat otthon, ha megosztják az online életük részleteit velünk, az nagy segítség lehet a megelőzésben. És persze nyíltan kell beszélni a gyerekekkel azokról a veszélyekről, amelyek az online térben leselkedhetnek rájuk, mert minél több információval rendelkeznek, annál jobb döntéseket tudnak hozni az adott, éles helyzetben. Például ha tudják, hogy rossz dolog, ha egy felnőtt ember félmeztelen képet kér tőlük, és hogy ezzel mi a probléma, akkor ennek fényében könnyebben elutasítják a kérését.
Beszélnünk kell a gyerekekkel az online zaklatásról, a jelekről, amik azt mutatják, hogy célponttá válhatnak. Ha pedig az a gyanúnk, hogy evészavarral küzd a tini gyerekünk, akkor segítsünk neki, próbáljunk megértéssel fordulni felé, és támogassuk a felépülésben. A szakember arra figyelmeztet, hogy az evészavarok esetében is igaz az, hogy ha a gyereket hibáztatjuk, az biztos nem segít neki, csak még inkább a pro-ed közösségek felé tereli majd a jövőben.
