Az Edisonplatfom idén 12 ismert és elismert szülő – ők a Kompetencia Nagykövetek – segítségével igyekszik megmutatni, hogy ez a 12 kompetencia mit jelent és miért olyan fontosak a gyerekek fejlődésében. A program keretén belül 12 videoüzenet készül a nagykövetekkel. Az ismert szülők személyes tapasztalataikat, gondolataikat és dilemmáikat osztják meg a különböző kompetenciákkal kapcsolatban. Beszámolnak arról, hogyan kapcsolódnak ők a témához és miért tartják fontosnak a gyerekeik esetében azt a kompetenciát, amit képviselnek.
Linczényi Márkó zenész és podcaster a problémamegoldást választotta a kompetenciák közül, amelynek a nagyköveteként készítette el videóját. Nem találomra döntött pont a problémamegoldást mellett, Márkó az nlc-nek elmondta, hogy szerinte a problémamegoldó képesség a legfontosabb az összes képességünk közül.
„Csak a természettudományokban tudjuk feltételezni, hogy nincs súrlódás, hogy a tér légüres, vagy egy test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez – magyarázta el Márkó. – A gyakorlatban cukor helyett sót öntünk a kávéba, a bicikli kereke defektet kap, a telefon applikációjához pedig magasabb verziószámú operációs rendszerre lenne szükség.
Egy nap nem áll másból, mint sorozatos problémákból, és a mi feladatunk az, hogy ezekre újból és újból újabb és újabb megoldásokat találjunk.
Ugyanúgy problémát oldunk meg, amikor megkötjük a kioldódott cipőfűzőt, mint amikor a kisgyerekünkkel ülünk a sürgősségin koponyatöréssel. Szülőként nincs olyan, hogy szabadságra megyünk, és a soron következő problémát nem tudjuk megoldani. Nem ülhetünk vissza a helyünkre egy egyessel, hogy majd később javítunk. Sok rázós helyzet adódik: kórházi ápolások, lenyelt 200 forintosok, vagy éppen gyász. De ugyanaz a problémamegoldó robotpilóta dolgozik ilyenkor, mint akkor, amikor arra figyelünk, hogy ne csússzunk el egy banánhéjon.”
Linczényi Márkó
A kétgyermekes apának feltettük azt a kérdést is, hogy szerinte mihez kell a legtöbb problémamegoldó képesség a szülőknek a gyereknevelésben. Márkó számára a babakor volt az, ami eddig a legtöbb kihívást tartogatta, és szerinte a szülőknek általában ez a korszak azért olyan nehéz, mert először találkoznak olyan ismeretlen problémákkal, melyekre hirtelen megoldást kell találniuk.
„Amikor fiatal szülők aggódnak, hogy nincs a gyerekhez használati útmutatójuk, mindig azzal nyugtatják őket, hogy az első néhány hónapban a gyerek tulajdonképpen egy szobanövény. Ez lehet, de nekem egyetlen olyan szobanövényem sincs, amelyik megérte volna a hároméves kort – mondta Márkó. – Az első lázat mutató hőmérőnél annyira megijedtem, és úgy elkezdtem kapkodni, hogy túl hideg lett a hűtőfürdő, a lilán reszkető gyereknek meg véletlenül még sampont is öntöttem a szemébe, törölközés közben pedig ráléptem a gyerekkád szélére, és az kiborult, eláztatva az egész fürdőszobát. És ez csak egy hőemelkedés volt. De az első mindig ijesztő. Bölcsőde és óvoda alatt legalább kéthetente egy hétig valamelyik gyerek lázas. Ma már nem ijesztő, csak simán bosszantó.
Lehet, hogy igaz az a mondás, hogy kis gyerek: kis probléma, nagy gyerek: nagy probléma, de az első probléma mindig a legnagyobb probléma.
Olyan gyorsan változik minden a gyerekek körül, hogy mire megtaláltuk a megoldást, jön is a következő probléma. Így nem igazán jut idő arra, hogy végig gondoljuk, mikor volt vagy lesz könnyebb, hiszen folyamatosan csak megoldunk, elhárítunk, tüzet oltunk. Lehet, hogy az újszülöttnek minden vicc új, de akkor ránk is igaz: újszülőknek minden probléma új. De ez nem olyan ijesztő, mint amilyennek első hallásra tűnik. Én például annyira megszerettem a problémákat, hogy még egy saját podcastunk is van Hajós Andrással, a Probléma Hajóssal és Márkóval. Ha bárki belehallgat, rá fog jönni, hogy a problémájával soha senki sincs egyedül.”
