A kormany.hu-n pár napja megjelent „a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről” szóló rendelettervezet „a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internet elérésre alkalmas okos eszközök” tiltását fogalmazza meg tanítási időben. Azaz a gyerekektől egészen a 13. évfolyamig el fogják venni a mobilt az iskolában, mert a kormány szerint egységes szabályozás kell az iskolákban a „korlátozottan bevihető tárgyakkal” kapcsolatban. Az egységes szabályozás pedig a tiltás, mintha az annyira jól működne bárhol, különösen a gyereknevelésben és oktatásban.
A várhatóan már 2024. szeptember 1-jén hatályba lépő kormányrendeletben a telefonokat nem lehet majd használni:
- az általános iskola 1-8 évfolyamán a tanítási nap folyamán,
- a gimnázium 5-12. évfolyamán a tanítási nap folyamán,
- a szakgimnázium 9-13. évfolyamán a tanítási nap folyamán,
- a foglalkozások ideje alatt a kollégiumban,
- a foglalkozások, tanórák ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is.
Tiltsák be!
Az indoklás szerint azért van szükség erre az új rendeletre, mert az okostelefonok elterjedése akadályozza a tanítást, elvonja a gyerekek figyelmét a tanórákon és még az online zaklatásnak is teret ad (bár az online zaklatás jellemzően tanórán, iskolán kívül történik, de sebaj). Eddig az iskolák maguk dönthettek arról, mit kezdenek az okostelefonok problémájával, de most már – mint annyi minden másban is – kiveszik a kezükből az irányítást és egyszerűen egységesen betiltják a mobilokat a suliban.
Erre egyébként még elsőre talán bólogatnánk is, hogy valóban nem való az órára telefon, de belegondolva, a különböző nézőpontokat megvizsgálva kiderül, hogy nem ilyen egyszerű ez a kérdés. Csak sajnos úgy tűnik, a törvénytervezet készítői nem vizsgálnak meg egyéb nézőpontokat és nem igazán raknak bele ebbe rendeletbe két gondolatnál többet, úgyhogy megtesszük mi helyettük.
Az első és legfontosabb szempont talán az, hogy tiltással semmire sem megyünk, és nem visszafelé kell menni az időben, és kidoboltatni, hogy „TILTSÁK BE!”, hanem megtanulni együtt dolgozni a mobiltelefonokkal a tanításban.
Mert ez nem egy ördögtől való holmi, ami csak szórakozásra való, hanem ez a jövő a most iskolás generáció számára. Akkor lehet, hogy nem tiltani kéne, hanem inkább integrálni a tanításba? Megtanítani a gyerekeknek úgy használni az okostelefonokat, hogy a hasznukra tudják fordítani? Beleépíteni a tantervbe neadjisten, ha már a jövőre készítjük fel a gyerekeket?
Nevelés vs. korlátozás
A rendelet hírére a közösségi oldalakon élénk vita alakult ki arról, hogy mennyire jó ötlet betiltani a telefonokat egységesen az iskolákban, és a vélemények erősen megoszlanak. Egy középiskolai tanár leírta például, hogy az óráin rendszeresen használtak a gyerekekkel tabletet, amivel ki lehetett váltani tankönyveket, atlaszokat.
„Az okos eszközök kitiltása az iskolákból, tanórákból szerintem nagyon-nagyon rossz ötlet – írja a Redditen a tanár. – Ezek az eszközök a mindennapjaink részei, és inkább arra kellene TANÍTANI a következő generációkat, hogyan használják jól akár tanulásra. Sok applikáció, internetes felület van, amivel könnyebb ezeknek a diákoknak a tanulás, ezt pedig egy alig működő – 20 perc mire egyáltalán bekapcsol – projektorral nem tudod tanárként bevinni arra a 45 percre.
Pedagógusként nem ebben látom a probléma megoldását.
Magam is sokkolódtam, mikor nyári táborokban a gyerekek szocializálódás helyett a telefonjaikon lógtak, de ha más opciókat ajánlottunk, bevezettük a »most nincs telefon, mert közös program van, de utána lesz erre is idő« elvet, az sokkal jobban működő rendszer volt, mint mikor összeszedtük tőlük. Nekem is könnyebb volt a szülőkkel és a gyerekekkel is foglalkozni (volt asztmás, érzékeny, migrénes, akinek a szülő szerette volna, ha kap megnyugtatást, hogy minden rendben, amit ha elvettem a telefont, nekem kellett megtennem). Sosem vezet jóra, az ennyire szélsőséges módszer. Szörnyű látni, hogy ahelyett, hogy időt, energiát tennénk bele, hogy »neveljük« őket, inkább korlátozzuk.”
Ebből csak a baj lesz
Nem is érthetnénk jobban egyet a tanárral, és még egy fontos szempontot is hozott a diskurzusba: mi lesz a beteg gyerekekkel, akiknek szüksége van a telefonra napközben? Mi lesz azzal a cukorbeteg gyerekkel, akinek a telefon vagy okosóra pittyeg, hogy szúrnia kell, ennie kell, különben komoly baja lehet? És még ezer meg egy egészségügyi problémára használnak most már appokat – hiszen ebben a valóságban élünk, a telefon egyáltalán nem csak arra van nálunk, hogy tiktokozzunk rajta munka és tanulás helyett.
Ezt egy másik felhasználó is jelezte, hogy egyedi elbírálás alá kell, hogy essenek majd a beteg gyerekek, és még hozzátette, hogy amikor ő gimnazista volt, milyen sokszor kellett a telefonja a szünetekben, akár arra, hogy a szüleit felhívja, vagy egyeztessen időpontot a jogosítvány miatt az oktatójával. Még azt csak-csak megértjük, hogy a kisiskolásokra vonatkozzanak ilyen szigorú szabályok az okostelefonnal kapcsolatban, de gimnazistákkal teljes kudarc és kiapadhatatlan konfliktusforrás lesz az, ha betiltják a telefonokat. Ne csodálkozzunk, ha a nagy tiltás vége tényleg lázadás lesz a gimikben.
Természetesen senki sem pártolja, hogy a jelenlegi helyzet, amelyben tinilányok élőznek a TikTokon matekórán fennmaradjon, de ezt nem tiltással lehet megszüntetni, hanem mondjuk a megfelelő pedagógia módszerekkel használatával.
Az is aggodalomra ad okot a rendelet körül, hogy vajon hogyan akarják majd ezt a tiltást betartani? Főleg a kamaszoknál. Megmotozzák őket? Ezt egyébként az új szabályok szerint az iskolaőr megteheti majd, átnézheti a hátizsákot, bár eddig nem a telefonra hivatkoztak, hanem hogy ne kerüljön be életveszélyes, tiltott tárgy az iskolába. Most majd kutatnak a póttelefonok után? Mert az szinte biztos, hogy már a 12 évesek is duplázni fogják a telefont, lesz egy, amit reggel leadnak, és egy másik, amit ténylegesen használnak. Megint úgy néz ki, hogy a törvényhozók, akik ezt az egységes tiltást kitalálták, nem láttak még gyereket, vagy csak ennyire elszakadtak már a valóságtól, hogy azt hiszik, a gyerekek azt fogják csinálni, amit a felnőttek mondanak nekik. Hát, szerencsére nem ilyenek. A tiltást pedig különösen rosszul tűrik.
Egy gimnazista a kommentek között leírta a kétségeit, amelyeknek mind valós alapja van, és ugyanezek a kérdések maradtak bennünk is. Kíváncsian várjuk az iskolakezdést ezek után.
„19 éves vagyok és végzős. Azt viszont most előre megmondom, hogy én NEM fogom odaadni senkinek sem a SAJÁT pénzemből vásárolt telefonomat. És itt nem arról van szó hogy nem bírom ki egy napig telefon nélkül. Nem szoktam annyira sokat használni a telefont sem. Ha tehetem, kint vagyok az utcán/sportolok stb. Amikor kérték, kiraktam a telefonomat a kis padra óra előtt, és elvettem óra után. De nem fogom nekik odaadni egész napra, hogy majd vigyázzanak rá.
Kíváncsi vagyok hogy akkor mit csinálnak. Kirúgnak ezért? Rendőrt hívnak ezért? Hajrá.
Arra is kíváncsi lennék, hogy hogyan oldanák meg ezt, hogy nap elején mindenki leadja. Nyolcra kellene beérni, de majd reggel hétre kell most, mert hatalmas sorok állnak, hogy leadjuk a telefonunkat? 14:15-kor érne véget a tanítás, de most háromkor fog, mert sorok lesznek a telefonok miatt? Ez az egész nem áll össze már megint. Csak kitaláltak valamit, de a lehetséges problémákra most sem gondoltak.”