„Ha nem viselkedsz jól, a Jézuska nem hoz neked ajándékot!” – megannyiszor hallhattuk már ezt a mondatot a karácsony közeledtével, amely elsőre ugyan ártatlannak tűnhet, mégis nagyobb jelentősége van, mint azt gondolnánk. A CS Mott Gyermekkórház országos közvélemény-kutatásából kiderült, hogy az amerikai szülők negyede számolt be arról, hogy a karácsony közeledtével a karácsonyi ajándékokkal próbálták megfenyegetni rosszalkodó gyermeküket.
Azt mondták nekik, hogy ha rosszul viselkednek, akkor egyáltalán nem várja ajándék őket a fa alatt, vagy elveszik tőlük azt. A közvélemény-kutatás szerint leggyakrabban a három és öt év közötti gyerekeknél a leggyakoribb, hogy időnként ajándékkal vesztegetik meg őket, hogy ezzel is rábírják őket a jobb magaviseletre. A kutatás szerint azonban sokan más eszközöket is bevetnek, például ha nem viselkednek jól, akkor nem kapnak desszertet, adott esetben pedig zsebpénzzel “vesztegetik meg” őket.
Fotó: Getty Images
„A szülők számára kihívást jelenthet, hogy a legjobb módszert válasszák ki a fegyelmezési problémák kezelésére. Éppen ezért szerettük volna megismerni a megközelítéseiket” – idézi Dr. Susan Woolford gyermekorvost a CNN.
Dr. Michelle Janning a Washington állambeli Whitman College szociológius-professzora szerint olykor a fenyegetés, illetve a megvesztegetés is épp az ellenkezőjét fogja eredményezni. Olykor még rosszabb viselkedésre ösztönzi a gyerekeket, ráadásul a fiatalabbnak ez plusz stresszforrást is jelenthet.
„Már az ötévesek is megnézik, hogy a társaiknak milyen menő dolgaik vannak. Ha nem kapnak olyan ajándékot, amit megígértünk nekik az veszélyt jelent, hiszen egy olyan társadalomban élünk, ahol már a gyerekek is egymást vizsgálják.”
Sokan tartanak attól, hogy nyilvánosan fegyelmezzék a gyereküket
Sajnos az az igazság, hogy a gyerekekhez hasonlóan, a felnőttek is árgus szemekkel figyelik egymást. Ha őszinték akarunk lenni, akkor kevés megosztóbb téma van a gyereknevelésnél. Nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy felháborodott szülők, édesanyák kommentjeibe bukkanjunk, akik – olykor valóban segítő szándékkal -, elmondják, hogy csakis az ő módszerük az, ami beválik, aki pedig másképp csinálja, magára vessen.
Nem csoda, hogy sokakban ez a kiélezettség észrevétlenül is egyfajta belső feszültséget szül, amely olykor a gyereknevelésre is igen nagy hatással van. A kérdőívben adott válaszok pedig éppen ezt támasztják alá. A szülők elmondása szerint igyekeznek következetesek lenni, azonban nehézséget okoz a rutin kialakítása. A nehézségek általában abból fakadnak, hogy félnek a nyilvános hisztitől vagy egyszerűen úgy érzik, hogy az alkalmazott nevelési stratégiájuk egészen egyszerűen nem működnek. A válaszadók 31 százaléka tart attól, hogy nyilvánosan kell fegyelmeznie a gyerekét. A szociológus-professzor szerint ezt az aggodalmat felerősítheti a közösségi média is, ugyanis félnek a negatív megítéléstől. A szakember szerint fontos, hogy a szülők ebben az esetben is ragaszkodjanak az eltervezett nevelési stratégiához.
Szerintem a szülők nagyon meglepődnének, hogy mennyi empátiát kaphatnak másoktól egy bevásárlóközpontban. Különösen azoktól, akik szintén voltak már hasonló helyzetben.
„Az üres fenyegetések aláássák a bizalmat és a hitelességet”
Susan Wooldford gyermekorvos hangsúlyozta, hogy az üres fenyegetések azonban aláássák a bizalmat és a hitelességet. Hozzátette azt is, miszerint a pozitív megerősítés és a következetes fegyelem nagyobb valószínűséggel alakítja a hosszú távú viselkedést. A jelentés szerint azonban sok szülő bevallotta, hogy küszködnek azzal, hogy következetesek maradjanak és alkalmazzák saját nevelési stratégiájukat. A szakember szerint fontos, hogy a szülők előre tervezzenek és egy oldalon álljanak a fegyelmezési stratégiával kapcsolatban. Véleménye szerint ezek megalapozzák az elvárások megértését, továbbá elkerülhetik, hogy vegyes jelzéseket küldjenek gyermekeiknek a határokkal kapcsolatban. Woolford azt mondja, hogy ezeknek a nevelési stratégiáknak összhangban kell lenniük a gyermek életkorával és fejlettségi szintjével. Az egy és két év körüli gyerekek esetében gyakran a figyelemelterelés és az átirányítás a leghatékonyabb.
A szülőknek el kell kerülniük a kísértést, hogy olyan taktikákra hagyatkozzanak, amelyek rövid távon ugyan eredményre vezethetnek, azonban később negatív hatással lesznek.
Fenyegetések helyett pozitív megerősítések
A szakember azt javasolja, hogy a lekenyerezések, megvesztegetések és fenyegetések helyett inkább pozitív megerősítésekkel ösztönözzük gyermekünket. A gyerekorvos azt mondja, hogy konkrétan meg kell határoznunk azokat a cselekedeteket, amelyekkel, elégedettek, vagy amelyekre büszkék vagyunk.
Fotó: Getty Images
Elmondása szerint a konkrét kijelentések használata segít a gyerekeknek felismerni, hogy mely viselkedésformákat szeretnénk, ha megismételnék. Ez arra ösztönzi őket, hogy ezeket a cselekedeteket megismételjék, hogy még több dicséretet kapjanak. A megerősítő szavak mellett a szülők jutalmakat is alkalmazhatnak megerősítésként. A szakember szerint azonban, ha valaki ezt az utat fontolgatja, óvatosnak kell lennie. Az olyan élelmiszerekkel való ösztönzők, mint például az édesség, egészségtelen asszociációkat kelthetnek.
„Nem javasoljuk, hogy az ételt jutalomként használjuk, vagy azzal fenyegetőzzünk, hogy elvesszük, mivel ez hosszú távon negatívan befolyásolhatja az étellel való kapcsolatát.”
Alternatívaként Woolford azt javasolta, hogy olyan természetes jutalmakat használjunk, amelyeket a gyermek már élvez. Ilyen lehet például a több olvasásra, játékra szánt idő.
