Aki a 80-as, 90-es években volt gyerek, annak a tej bizony a mindennapjainak része volt. Ott volt reggelire, uzsonnára, a kakaóban, a tejbegrízben, és ott volt az iskolai menzán is kis üveges, műanyag kupakos változatban – kötelezően kiosztva minden gyereknek. Nem csoda, hogy sok mai szülő fejében is ott él a meggyőződés: tej nélkül nem nő rendesen a gyerek, hiszen a tej mint alapélelmiszer mélyen beivódott a generációs emlékezetbe.
Ugyanakkor az utóbbi években az a tendencia is megfigyelhető, hogy egyre több szülő esik át a ló túloldalára is, és vonja meg gyerekétől teljes mértékben a tejet a különböző táplálkozási irányzatok hatására.
De hol az igazság? Valóban nélkülözhetetlen a tej a gyermek fejlődéséhez – vagy épp ellenkezőleg? Mikor van rá valóban szükség, és mikor érdemes inkább kihagyni az étrendből? Utánajártunk a gyerekkori tejfogyasztással kapcsolatos tévhiteknek és igazságoknak, kérdéseinkre Ádám Judit táplálkozástudományi szakember, szülés körüli szaktanácsadó, a PEONIA egészségközpont dietetikusa válaszolt.

Ádám Judit
Amikor a nagymamámnak egy beszélgetés során megemlítettem, hogy a gyerekeim nem ittak tejet másfél éves korukig, azonnal a szívéhez kapott, és kétségbeesetten kérdezte: akkor hogyan lesz erős csontozatuk? Van összefüggés a kettő között?
Ádám Judit: Közel száz éve jelent meg a tejpropaganda, azzal a szlogennel, hogy “a tej élet, erő, egészség”. Talán sokat hallhattuk mi is gyerekkorunkban, vagy mostanában, szülőként, hogy a tej feltétlenül szükséges az egészséges csontozat és fogazat fejlődéséhez. Összefüggés valóban van, a tej és a tejtermékek legfontosabb tápanyagai szükségesek a gyermekek ideális növekedéséhez.
Gyerekkoromból nekem is ismerősen cseng ez a szlogen, és ma is sokan gondolják, hogy tej nélkül nem nő rendesen a gyerek. Milyen fontos tápanyagok miatt tartják ennyire lényegesnek?
Á. J.: A benne lévő fehérje teljes értékű, tartalmazza az összes esszenciális aminosavat és többek között az immunanyagok és az izomszövetek felépítésének is alapanyaga. A D-vitamin elengedhetetlen a kalcium felszívódásához és a csontokba való beépüléshez, bár a gyermekeink ellátottsága elsősorban nem étrendi kérdés, hiszen a D-vitamin a napsugárzás hatására a bőrben képződik. Hazánkban ősztől tavaszig rutinszerűen, étrend-kiegészítő formájában ajánlott adni! A B12-vitamin kulcsfontosságú a vérképzéshez és az idegrendszer optimális fejlődéséhez egyaránt, és az állati élelmiszerek elhagyása esetén gyakran előfordul az alacsony bevitel, valamint az ennek következtében kialakuló hiánybetegség. A kalcium pedig az erős csontok és fogak felépítésének alapanyaga, és kiemelten fontos, hogy a megfelelő bevitel ezekben az években már megtörténjen, hiszen a csonttömeg döntő hányada gyermek- és serdülőkorban alakul ki. Sajnos a kálcium más élelmiszerekben való előfordulása csekélyebb a tejtermékekhez képest.
Sokat vitatott álláspont az is, hogy a tehéntej nem embernek való. Van ennek bármiféle tudományos alapja?
Á. J.: Ezek az állítások általában abból a tényből erednek, hogy az ember az egyetlen olyan faj, amely (felnőtt korában is) más állat tejét fogyasztja. Az evolúciós nézőpontot tovább árnyalja az is, hogy a laktózérzékenység aránya világszerte 60-70% körüli, tehát az emberek többsége valamilyen mértékben érzékeny a tejcukorra. A tejcukor emésztésének felnőttkori képessége lényegében egy ritkább genetikai változat, amely leginkább Európában, Ázsia északi részén és Észak-Amerikában elterjedt – és ezzel nem véletlenül együtt jár az ezeken a területeken megfigyelhető magasabb tejfogyasztás is. Hogy nélkülözhetetlen vagy káros-e a tej? Én dietetikusként nem tartom előnyösnek, ha az élelmiszerekről ilyen vonalasan, feketén-fehéren gondolkodunk. A tej- és tejtermékek fogyasztása nagyon egyéni szükséglettől függ, és tudományos igényességgel nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a tehéntej vagy tejtermék csak “jó” vagy “rossz”, mert míg egyeseknél nem ajánlott, másoknál előnyei is lehetnek.

Fotó: Sandro Di Carlo Darsa/PhotoAlto via AFP
A védőnőnk azt javasolta, hogy bár tejterméket, mint joghurt, sajt, kefír stb. nyugodtan adjak a gyerekeimnek a hozzátáplálás során, de tehéntejjel csak 1 éves korát követően kínáljam. Mire érdemes még figyelni a tehéntej bevezetésekor?
Á. J.: A gyermek számára az első életévben az alapvető és legfontosabb táplálék az anyatej, vagy ennek hiányában a donor női tej, vagy ennek hiányában a korának megfelelő anyatej-helyettesítő tápszer. Ezt követően a junior italok fogyasztása egészséges gyermek esetében nem indokolt. 12 hónapos kor alatt a tehéntej, mint ital kínálása felesleges és kerülendő, de ételek készítéséhez, mint összetevő, mértékkel használható. Ha a kínálás mellett döntünk, csak a pasztőrözött tej a biztonságos, mivel a nyers tej kórokozókat tartalmaz. Továbbá fontos az is, hogy kétéves korig csak normál zsírtartalmú tejtermékeket adjunk, mert a zsírdúsabb tejtermék nagyobb arányban tartalmazza a zsírban oldódó vitaminokat is. A sovány tejtermék akkor szükséges, ha a gyermeknek a háziorvos vagy dietetikus azt kifejezetten javasolja, például túlsúly vagy magas vérzsírszintek kapcsán.
És mi a helyzet a fogyasszunk napi fél liter tehéntejet szabállyal? Ez tényleg ilyen egyszerű lenne?
Á. J.: Ezt sokan félreértik. Ez a mennyiség valójában a kalciumtartalom miatt lenne fontos, de annak beviteléhez nem feltétlenül kell pohárszám innunk a tejet. A kalciumszükséglet (életkortól függően) biztosítható 3 adag tejtermék fogyasztásával is (egy adag például 1-3 szelet sajt, 1-3 evőkanál túró, 1-3 dl kefír vagy natúr joghurt). Ha bizonytalanok vagyunk a gyereknek való adagolásban, akkor segítségül fordulhatunk a gyermek Okostányérhoz, melyet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége dolgozott ki, vagy keressük fel a mibolmennyitegyek.hu oldalát, ahol szintén megbízható forrásból tájékozódhatunk..
Milyen esetekben indokolt valóban a tej elhagyása a gyermek étrendjéből?
Á. J.: A köznyelvben “tejmentesnek” hívott étrendre többféle valós indikáció (orvosi indok) is elképzelhető. A két legalapvetőbb ok a laktóz-intolerancia és a tejfehérje-allergia fennállása.
A laktóz-intolerancia esetében az egyéni tűrőképesség figyelembevételével többféle diéta is létezik: egyes tejcukorérzékeny gyerekeknél elegendő a laktózszegény változat, míg másoknál a laktóz teljes elhagyásával tudunk csak teljes tünetmentességet elérni. Ezzel szemben az igazolt tehéntejfehérje-allergia esetén olyan eliminációs (kizáró) étrendet kell követni, amely a tehéntejfehérjétől teljesen mentes.
Nem összekeverendőek tehát ezek a diéták, bár a köztudat gyakran összemossa őket – és ez sok félreértésre adhat okot.
A saját tapasztalataid alapján mit gondolsz, még mindig sok a tévhit a tejmentes diétával kapcsolatban?
Á. J.: Gyakoriak az olyan tévhitek és mítoszok, melyek szerint egyes idegrendszeri állapotokat, például az autizmust “vissza lehet fordítani” speciális étrend követésével. Az autizmus egy genetikailag megalapozott állapot, mely az idegrendszeri fejlődés eltéréseivel jár együtt. Teljesen téves korlátozó diétát, például tejmentes étrendet kezdeni pusztán emiatt, bár a megfelelően összeállított, kiegyensúlyozott táplálkozás valóban fontos lehet, hogy az autizmussal élő gyereknek is a legjobb egészséget biztosíthassuk, hiszen ez az állapot gyakran jár együtt beszűkült ételfogyasztással. Hasonló a helyzet az ADHD kezelésével is: a tejfehérjétől mentes étrend rutinszerű követése nem javasolt. Ez csak akkor lehet indokolt, ha a gyereknél táplálékallergia is igazolódott, egyéb esetben a tejtermékek teljes elhagyása potenciális kockázatokat rejthet.
Mi a helyzet akkor, ha valaki csak úgy „biztos, ami biztos” alapon kihagyja a tejet a gyereke étrendjéből? Lehet ennek veszélye?
Á. J.: Egyértelműen igen, ez veszélyes lehet. A tejfehérjétől mentes étrend az egyik leggyakrabban alkalmazott eliminációs diéta. Sokan sajnos hibásan, nagyon megalapozott, valós ok, illetve orvosi diagnózis nélkül is elkezdik és amennyiben ez a tünetek enyhülésével jár, a diétát akár hónapokig, évekig, sőt évtizedekig követik. Saját praxisomban is előfordul, hogy úgy fordulnak hozzám, hogy már évek óta teljesen feleslegesen tartanak megszorításokat a gyerek étrendjében, miközben a kivizsgálás, szaktanácsadás elmaradt. A diagnózis és szakorvosi javaslat hiányában megkezdett, esetenként felesleges diétázásnak viszont komoly egészségügyi kockázatai is lehetnek a gyerekre nézve!

Fotó: Getty Images
Tudnál pár konkrét példát mondani, hogy milyen problémákhoz vezethet ez?
Á. J.: Az alátámasztott egészségügyi ok nélkül elkezdett, felesleges diétázás számos hátránnyal járhat a gyermek testi és lelki egészségére vonatkozóan. Az önhatalmúan beszűkített étrend, amely a tejtermékek teljes vagy részleges elhagyásával jár, néha átmenetileg sikert hozhat: például a panaszai enyhülhetnek vagy el is múlhatnak, épp az eliminációs étrenddel egy időben. A látszólag sikeres diétázás könnyen elvonhatja a figyelmet a panaszok mögött megbúvó valódi okok feltárásáról, különösen akkor, ha olyan nem specifikus tünetekről van szó, mint a fáradékonyság, az emésztési panaszok (puffadás, hasfájás, hasmenés), vagy a bőrtünetek (atópiás dermatitis, csalánkiütés). A szakszerű kivizsgálás halogatásán túl ez a szigorú diétázás fokozhatja az evészavarok kialakulásának kockázatát is, például az anorexia vagy az ortorexia irányába, vagy előidézheti a falásrohamok megjelenését is.
A nem megfelelően összeállított étrend is veszélyeket rejthet: túlzott kizárás például, ha laktózérzékenység esetén az összes tejtermékek kiiktatjuk az étrendből, ahelyett, hogy a laktózmentes termékekre térnénk át. Az egyoldalúvá váló étrend fokozhatja a tápanyaghiány és a hiánybetegségek kockázatát is.
Ha valakinek valóban tejmentes étrendre van szüksége, hogyan lehet biztonságosan pótolni a kieső tápanyagokat?
Á. J.: Pótlást akkor adjunk a gyermeknek, ha igazoltan szüksége van rá. A pótlás történjen a gyermekorvos/dietetikus által javasolt adagolással, hiszen nem csak az elégtelen, hanem a túlzott bevitelt is szeretnénk elkerülni. Emellett fontos, hogy megfelelő étrend-kiegészítőt válasszunk. Ehhez néhány tanács:
- Nem elhanyagolható tény, hogy az étrend-kiegészítők minőségben, megbízhatóságban is eltérhetnek egymástól. Vásároljunk elsősorban gyógyszertárban, ahol a készítményekkel kapcsolatos kérdéseinkre szakember válaszol.
- Egyes termékek együttes használatakor kölcsönhatások is felléphetnek, ezért ezekről is tájékozódjunk.
- Csak a szakember által javasolt ideig és mértékben szedjük/adjuk őket!
- Legyünk szkeptikusak, ha a termék ajánlása influenszertől származik, esetleg fizetett hirdetés, #reklám formájában találkoztunk vele!
- Ne feledjük, hogy az, hogy a termék “természetes” eredetű, nem feltétlenül jelenti, hogy biztonságos is!
- Ne vásároljunk az interneten keresztül, ismeretlen gyártótól, nem megbízható webáruházból származó étrend-kiegészítőt!
- Ne vásároljunk olyan terméket, amely nem szerepel az OGYÉI-hez bejelentett étrend-kiegészítők listáján.
Az utóbbi időben nagyon elterjedtek a növényi tejhelyettesítő italok (növényi “tejek”). Ezek kínálásval kapcsolatban is van megfontolandó tanácsod?
Á. J.: Fontos tudni, hogy a növényi italok nagyban különböznek tápanyagtartalom szempontjából mind az anyatejtől, mind a tápszertől és a tehéntejtől. A növényi “tejek” szinte alig tartalmaznak fehérjét és zsiradékot, általában inkább szénhidrátot (például keményítőt vagy hozzáadott cukrot) viszont sokszor igen. Továbbá a rizsitalok például arzént is tartalmazhatnak, ezért a nemzetközi irányelvek 5 éves kor alatti gyermekek számára nem ajánlják. Ha azonban ragaszkodunk ezekhez, akkor a növényi tejhelyettesítő termékek kiválasztásakor figyelembe kell venni a gyermeknél fennálló esetleges egyéb táplálékallergiát is, valamint mindenképpen javasolt a hozzáadott cukortól mentes, kálciummal dúsított változatokat előnyben részesíteni.
Végezetül pedig mi lenne az az egy tanács, amit minden kisgyermekes szülőnek elmondanál a tejmentességről?
Á. J.: A legfontosabb, hogy ne diétáztassa gyermekét pusztán jószándékból, a saját ötlete alapján, hanem kérjen tanácsot gyermekorvostól, dietetikustól. Ha feltétlenül szükséges a tejtermékek teljes kizárása, akkor azt csak a szakember által javasolt mértékben és ideig tartsa, és ne feledkezzen el a kieső tápanyagok pótlásáról a gyermek korának megfelelően.