Kétségbeesett anyuka kért tanácsot és segítséget a közelmúltban egy Facebook-csoportban. Állatkerti látogatása során ugyanis azt vette észre, hogy egy idegen férfi készít fényképeket kislányáról. A jelenség, hogy telefonunk szinte testünk meghosszabbításaként nőtt össze ujjainkkal, egyáltalán nem újkeletű, az elmúlt években szinte természetessé vált. Már arra sem nagyon kapjuk fel a fejünket, hogy szinte bárhol és bármikor szerepelhetünk a háttérben valaki Tiktok-videóján vagy Instagram-fényképén annak ellenére, hogy ez valójában egyáltalán nincs rendben. Akkor pedig pláne nincs, ha a felvétel célzottan készül engedélyünk nélkül, különösen kiskorú gyermekünkről.
De mit lehet tenni hasonló esetben? Egyáltalán van-e bármilyen eszköz a kezünkben? Szakértőket kérdeztünk a lehetőségeinkről.
Fontos, hogy segítséget kérjünk
„A szülő egyik első reakciója ilyenkor természetesen az, hogy megpróbálja megállítani az illetőt” – mondja Stáhly Kata, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársa. Ha elég bátorságot érzünk, akár meg is szólíthatjuk azt, akit rajtakaptunk a fotózáson, de természetesen ez nem mindig könnyű. A szakértő szerint azonban fontos, hogy ne érezzük magunkat tehetetlennek.
Már az is nagyon sokat számít, ha jelezzük a helyszíni személyzetnek, jelen esetben például az állatkert biztonsági őrének, és megpróbáljuk utólag is dokumentálni az eseményeket. Az anyuka például, akiről szó volt, e-mailt írt az állatkertnek, fotót készített a férfiról, és még rendőrségi feljelentést is szeretne tenni. Ezek pedig mind érvényes lépések
De mi történik ezután? Használható például egy szülő által készített fotó bizonyítékként? A válasz nem egyszerű. „Ezek a felvételek a másik személy személyiségi jogait is érintik, így a hatóságok hivatalosan nem minden esetben használhatják fel őket” – magyarázza a gyermekjogi szakértő.
Képünk illusztráció (Fotó: nlc)
Nem biztos, hogy egyedül vagyunk
Fontos tudni, hogy a rendőrségi feljelentés akkor is hasznos lehet, ha elsőre kevéssé hiszünk az eredményességében. „Lehet, hogy ugyanaz az illető már másokkal is tett hasonlót, és a bejelentések összeérnek. Előfordulhat, hogy az állatkertnek van biztonsági kamerája, vagy korábban már érkezett hozzájuk hasonló panasz. Ezek mind segíthetnek az eljárás során” – hívja fel a figyelmet Stáhly Kata.
Azt, hogy a készített fényképeknek végül mi lesz a sorsa, felkerülnek-e például a világhálóra, szinte lehetetlen ellenőriznünk. Ha azonban olyan fotóval találkozunk, melyen gyermekünk engedély nélkül szerepel, akkor a Hintalovon Alapítvány szerint szerencsére nem vagyunk eszköztelenek.
Ha a gyerekünket látjuk viszont például a háttérben valaki más által készített TikTok-videóban vagy Instagram-posztban, érdemes az NMHH-nál bejelentést tennünk. Készítsünk képernyőfotót a tartalomról és akár már 24 órán belül eltávolítják azt.
Az intézmények is tehetnek a megelőzésért
Bár hasonló helyzetekre nehéz felkészülni, egyre inkább fontos lenne, hogy a közintézmények információkkal szolgáljanak látogatóiknak. „Nagyon sokat jelentene, ha jól látható tájékoztatók jelennének meg arról a helyszíneken, mit tehetünk, ha aggasztó eseményt tapasztalunk, hova fordulhatunk, kit kereshetünk. Ez már önmagában sokat segítene a látogatóknak” – hangsúlyozza Stáhly Kata, aki azt is elmondja, akadnak már jó példák is. A Bábszínházban és az Operettszínházban például már létezik gyermekvédelmi irányelv, amely hasonló helyzetekre is kitér. Egy állatkert vagy múzeum is kidolgozhat hasonlót, így a szülők nem maradnak egyedül, ha kérdésük vagy félelmük támad.
És mi a helyzet a saját megosztásainkkal?
Végül nem lehet elmenni amellett sem, hogy a szülők gyakran maguk is megosztanak fotókat gyerekeikről, akár más gyerekek jelenlétében is. Ez sem problémamentes. „Nagyon sokan jó szándékkal osztanak meg képeket, de elfelejtik, hogy a gyerek nem mindig tud beleszólni ebbe. És lehet, hogy egy mai poszt öt év múlva számára már szégyent okoz. Képzeljük el, hogy a 16 éves gyerekünk újra látja azt a fotót, amit mi korábban viccesnek gondoltunk róla. Biztosan örülne neki?” – teszi fel a kérdést a szakértő. Stáhly Kata javaslata szerint tegyünk fel magunknak néhány kérdést, mielőtt gyermekünkről közzéteszünk egy fényképet. „Ha ez a fotó egy papírkép lenne, odaadnám egy vadidegennek az utcán?”, „Mi a célom a kép közzétételével: magamat vagy a gyerekemet akarom megmutatni?”, „Hogy érezné magát a gyerekem, ha 16 évesen újra látná ezt a képet?”.
A hatóság is tehet lépéseket
Nemcsak a szülő, hanem a hatóság is tehet lépéseket, ha valaki engedély nélkül fotóz le gyermeket nyilvános helyen. Erről Fehér Tünde rendőr alezredessel beszélgettünk. Mint mondja, a szülőknek joguk van számon kérni a fotózást, de az elsődleges mindig a gyerek biztonsága.
„Ha ilyet tapasztalunk, nyugodtan, határozottan, de nem agresszívan meg lehet kérdezni, hogy miért készülnek képek a gyermekünkről, és elmondani, hogy ehhez nem járulunk hozzá” – fogalmaz Fehér Tünde.
Az alezredes arra is felhívja a figyelmet, hogy ha a fotózó személy ellenségesen vagy fenyegetően viselkedik, nem érdemes vitába bonyolódni. „Minél gyorsabban el kell hagyni a helyszínt, és segítséget kérni például egy közelben tartózkodó rendőrjárőrtől, a 112 segélyhívó tárcsázásával vagy a helyszínen lévő biztonsági őrtől”.
A fotózás önmagában még nem feltétlenül bűncselekmény, azonban bizonyosan személyiségi jogsértés, sőt az alezredes szerint különböző bűncselekmények gyanúja is felmerülhet különösen akkor, ha nem tudni, milyen célból készültek a képek. Ezért is fontos, hogy ha valaki gyanús viselkedést tapasztal, már az adott intézményen belül jelezze azt, legyen szó állatkertről, múzeumról vagy más közintézményről.
Mit tegyünk, ha feljelentést szeretnénk tenni?
A rendőrség azt javasolja, hogy minél előbb, akár azonnal tegyünk cselekedjünk. A feljelentésre lehetőség van személyesen bármely rendőrkapitányságon, de akár online is.
„Nincs időkorlát, de fontos, hogy ne halogassuk a feljelentést, mert a friss és pontosabb információk gyorsabban segíthetnek az azonosításban” – hangsúlyozza Fehér Tünde.
Fotó: Getty Images
Segítség a hatóságnak – így jegyezzük meg a részleteket
Ha úgy döntünk, hogy feljelentést teszünk, érdemes a lehető legtöbb részletet feljegyezni. A rendőrség azt tanácsolja, hogy próbáljuk meg megjegyezni, lehetőleg a biztonság kedvéért le is írni az időpontot, helyszínt, az elkövető külsejének minden megjegyezhető részletét, beleértve például a magasságát, hajszínét, tetoválását, ruházatát. Az is fontos információ lehet továbbá, hogy hogyan viselkedett.
„Zaklatott állapotban nem biztos, hogy minden részlet megmarad, ezért is javasolt azonnal rögzíteni, amit csak tudunk” – mondja az alezredes. A felvételeket készítő emberek egy része ugyanis nem egyszeri alkalommal fotóz: „A tapasztalat az, hogy aki ilyen képeket készít, sokszor nem áll meg egy esetnél. Lehet, hogy már több bejelentés is érkezett róla” – erősíti meg Fehér Tünde a Hintaló Alapítvány által elmondottakat.
Fontos kiemelni azonban, hogy szülőként mi sem készíthetünk fényképet az illetőről, mert az az ő személyiségi jogait sértené. Éppen ezért ilyen esetekben tehát nem a fotózást, hanem az észlelt viselkedést, a körülményeket kell pontosan megfogalmazni a hatóságok felé.
Nem minden bűncselekmény, amit annak hinnénk
A szülők többsége azonnal bűncselekményre gondol, ha azt látja, idegen ember fotózza le gyermekét. De valóban ilyen egyértelmű a helyzet? Dr. Schiffer Zsolt ügyvéd szerint a válasz árnyaltabb.
„Pusztán az, hogy valaki lefotózza akár kiskorú gyermekünket akaratunk ellenére, még nem bűncselekmény, bármennyire is így érezzük elsőre. Inkább a képmáshoz való jog megsértéséről van szó” – magyarázza az ügyvéd.
A fotózás többek között akkor válhat súlyosabb jogsértéssé, ha az illető viselkedése is indokolja azt. „Ha valaki követ bennünket, esetleg még fenyegetőn utánunk is szól, a fényképeket pedig így készíti, az már önkényes beavatkozás a magánéletbe, és zaklatásként is értelmezhető.”
Nem mindegy, mi történik a képpel
A kép elkészítése már önmagában is jogsértési szint, de hogy mekkora kárt okoz, azt gyakran a fotó utóélete határozza meg. „Hogy a személyiségi jogomat mennyire sértik meg, azt már az dönti el, hogy mit csinálnak a képpel. Ez befolyásolja a sérelemdíj vagy a büntetés mértékét is” – magyarázza dr. Schiffer. Példaként említi:
ha egy gyerek fotója például egy reklámban jelenik meg szülői hozzájárulás nélkül, az már súlyos személyiségi jogsértésnek minősül, de ez még mindig polgári jogi kategória, nem pedig bűncselekmény. Más a helyzet, ha pornográf oldalra kerülnek fel a felvételek.
Az sem mindegy, milyen helyzetben készül a felvétel
A szakértő kiemeli, hogy bizonyos esetek egyértelműen büntetőjogi kategóriába esnek. „Ha például a gyermek képét gyermekpornográf oldalra töltik fel, vagy akár ha megalázó helyzetben, például pelenkázás közben készül róla felvétel, és azt közzéteszik, az már bűncselekménynek minősülhet.”
És hogy mit tegyünk, ha úgy érezzük, hogy jogsértés történt? Megindíthatjuk a büntetőeljárást. „A rendőrségi feljelentés után, ha a hatóság nem állapít meg bűncselekményt, akkor a már rendelkezésre álló adatok alapján polgári peres eljárásban is érvényesíthetjük jogainkat” – magyarázza az ügyvéd.
