A Minecraft mára megkerülhetetlen jelenséggé vált: a gyerek akkor is tudja, mi az, ha még sosem játszott vele, hiszen már az óvodában is jelen van a mindennapokban: a gyerekek beszélnek róla, felismerik a hozzá kapcsolódó tárgyakat, karaktereket, fogalmakat. Nem ritka, hogy egy-egy óvodás csoportban több olyan gyerek is van, aki már aktívan játszik vele. A játék így nemcsak egy digitális program, hanem kulturális referenciapont is lett, amely beszivárog a gyerekek világába jóval azelőtt, hogy a szülők egyáltalán döntést hoznának a képernyőhasználatról.
Nálunk, az óvodai szülői értekezleteken is gyakran előkerül a téma: az óvónők aggódnak, hogy néhány gyerek túl sok időt tölt Minecraftozással, és az olvasott mese egyáltalán nem köti le. Szüleik viszont már sokkal lazábban kezelik a kérdést: „Kreatív, építős játék, mi baj lehet belőle?”

Fotó: Georg Wendt/picture alliance via Getty Images
Az igazság valahol a kettő között lehet: míg egy pár hete megjelent interjúban egy fejlődéskutató szó szerint a drogokhoz hasonlította a Minecraftot, addig más kutatások a játék kreativitást, problémamegoldást és csapatmunkát fejlesztő előnyeit sorolják. A kérdés így inkább az: hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt aközött, hogy a gyerek játsszon vagy ne játsszon a Minecrafttal.
A Minecraft-univerzum
A Minecraft minden idők egyik legnépszerűbb videójátéka. Először 2009-ben jelent meg, és 2023-ra több mint 300 millió példányt adtak el belőle. A játékot minden korosztály élvezi, a kisgyerekektől egészen a felnőttekig.
A játék képes akár órákon át lekötni a gyerekek figyelmét, ami nem kis teljesítmény a folyamatos ingerekkel teli világunkban. Néhány szülő emiatt joggal tart attól, hogy gyereke Minecraft iránti érdeklődése már a megszállottság, sőt akár függőség határát súrolja, hiszen alig tudnak elszakadni a képernyőtől.
Szakértők szerint a Minecraft és a hozzá hasonló játékok sikerének mély pszichológiai, sőt akár evolúciós okai is lehetnek. Ezek a játékok ugyanis egy velünk született ösztönre tapintanak rá, amely egész fajunk sikerének alapja: az építés vágyára.
Ha belegondolunk, a gyerekek mindig is szerettek építeni homokvárakat, bunkereket, de ugyanez igaz a fa építőkockákra, a gyurmára vagy a LEGO-ra is. A Minecraft vitathatatlanul az építős játékok egy modern változata, csak éppen a digitális térben. De miért ennyire ellenállhatatlan sok gyerek számára maga az építés?
Az építés velünk született evolúciós vágy
Peter Gray, a gyerekek tanulási folyamatait kutató pszichológus (Boston College, Massachusetts) szerint minden emlős játszik fiatal korában. A ragadozók például a zsákmányszerzést gyakorolják játék közben, míg a zsákmányállatok a kitérést és a gyors menekülést.
„Az állatok azokat a készségeket gyakorolják játék során, amelyek a túlélésükhöz és később a szaporodásukhoz a legfontosabbak” – mondja Gray.
Az ember abban különbözik a többi állattól, hogy túlélésünk nagy részét az építési képességeinknek köszönhetjük, az agyagkunyhóktól kezdve a vadászathoz és gyűjtögetéshez használt eszközökig. Nem meglepő tehát, hogy a természetes szelekció erős késztetéssel ruházta fel a gyerekeket arra, hogy építéssel játszanak.
Gray arra is rámutat, hogy a gyerekek nyelvvel és képzelőerővel is játszanak, illetve szabályokra és társas interakciókra épülő játékokat hoznak létre, mindezt látszólag a felnőtt életre való felkészülés részeként.
„Az, hogy a gyerekek mit építenek játék közben, és hogyan teszik ezt, általában tükrözi azt a kultúrát, amelyben élnek” – folytatja Gray. „Egyáltalán nem kellene meglepődnünk azon, hogy a gyerekeket ma ennyire vonzzák a számítógépes játékok, és nem is kellene emiatt aggódnunk. A gyerekek ösztönösen, zsigeri szinten tudják, hogy ezek azok a készségek, amelyeket fejleszteniük kell.”

Fotó: Andrew Chin/Getty Images
A Minecraft ugyanakkor nem mindenkit szólít meg egyformán, és nemi különbségek is megfigyelhetők. Egy ausztrál kutatás, amely több mint 700 szülőt kérdezett meg, azt találta, hogy a 3 és 12 év közötti fiúk 54%-a játszott Minecrafttal, míg a lányoknál ez az arány csak 32% volt. A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy fontos lenne, hogy a játékok és online platformok a lányokat ugyanolyan mértékben bevonják, mint a fiúkat, hiszen ezek a játékok hozzájárulnak azoknak a digitális készségeknek a fejlesztéséhez, amelyekre a gyerekeknek később szükségük lesz.
Julian Togelius, a New York-i Egyetem számítástechnika-professzora szerint az úgynevezett sandbox játékok, vagyis az olyan videojátékok, mint a Minecraft, amelyek konkrét cél nélkül, szabad kreatív kibontakozást tesznek lehetővé, megkönnyítik a számítógépekkel való interakciót és az alkotást. „A Minecraft világában az alkotás közvetlen és egyszerű, sokkal könnyebb, mint kódot írni.” Más szóval az ilyen játékok kielégítik a velünk született építési vágyat ott, ahol a számítógépek hagyományosan inkább akadályozták volna ezt az ösztönt, különösen a gyerekek esetében.
A Minecraft közösségi ereje
Ugyanakkor nem csak az alkotás vonzza a játékosokat, a játéknak van egy erős közösségi oldala is. Míg a Sandbox mód teljes szabadságot ad a kreatív építkezéshez, létezik a Survival mód is, ahol a játékos feladata az ellenségek elleni küzdelem.
Amikor a gyerekek például nem tudnak személyesen találkozni a barátaikkal vagy unokatestvéreikkel, online együtt lehetnek.
A Minecraft így inkább tekinthető egyfajta arénának vagy virtuális játszótérnek, ahol a gyerekek megtalálhatják a saját helyüket, hiszen rendkívül sokféle tevékenység és játékstílus közül választhatnak.
Nem vitás, a Minecraft újfajta kapcsolódási lehetőségeket is teremt. Az egyetemi oktatók például a Covid-járvány első éveiben Minecraft segítségével tartottak online tanulási alkalmakat, Írországban pedig általános iskolai tanárok számoltak be arról, hogyan tudták sikeresen bevonni teljes osztályaikat a Minecraft Education használatával. Ez a játék kifejezetten tantermi oktatásra fejlesztett változata.
Volt például egy olyan tanár, aki a Minecraft Educationben hozott létre egy játékos tanulási környezetet, hogy segítse a diákokat a gael nyelv elsajátításában. A tanulók éttermeket és különféle ételeket alkottak meg a Minecraftban, ami segítette őket az új szavak megtanulásában.

Foto:Thenews2/imago images/profimedia
Más kutatások szerint a Minecraft tanórai használata növelheti a diákok motivációját az iskolai feladatok iránt, valamint fejlesztheti a problémamegoldást, az olvasási és íráskészséget, és számos egyéb képességet. Elképzelhető, hogy a Minecraftban zajló oktatási tevékenységek kihasználják az úgynevezett „flow-állapotot”,
azt a mély koncentrációval és fókuszált figyelemmel járó állapotot, amelybe a játékosok akkor kerülnek, amikor teljesen elmerülnek a játékban. Ez a jelenség sokféle tevékenységnél megfigyelhető, de a Minecraft rajongói körében annyira gyakori, hogy külön kutatások tárgyát képezi.
Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek annyira belefeledkeznek a játékba, hogy szinte minden mást kizárnak maguk körül.
Túlzásba vitt Minecraft: a digitális játék veszélyei
Természetesen az is fontos kérdés, hogy a gyerekek mennyi időt töltenek Minecrafttal, és itt meg is érkeztünk a képernyőidővel kapcsolatos tágabb aggodalmakhoz.
Bár a Minecraft számos fejlesztő hatással bír, túlzásba vitt használata esetén negatív következményekkel is számolni kell, különösen kisgyermekkorban. Több kutatás rámutat arra, hogy a túlzott videojáték-használat összefügghet az addiktív viselkedés kialakulásával, az időkontroll elvesztésével, alvászavarokkal és az iskolai vagy családi működés romlásával. Egy közép-európai felmérés szerint a gyermek Minecraft-játékosok egy része kifejezetten függőségszerű tünetekről számolt be, például ingerlékenységről, amikor abba kellett hagyniuk a játékot, vagy a napi tevékenységek háttérbe szorulásáról.
Fejlődéslélektani szempontból óvodáskorban (3-6 év) különösen fontos az óvatosság.
Ebben az életkorban az idegrendszer még intenzíven fejlődik, és a szakirodalom szerint a hosszú, felügyelet nélküli képernyőidő kedvezőtlenül hathat a figyelem szabályozására, az alvás minőségére és a szociális készségek fejlődésére. A nemzetközi ajánlások ezért ebben a korosztályban legfeljebb rövid, közösen kísért digitális játékot tartanak elfogadhatónak, hangsúlyozva, hogy a szabad mozgás, a valós térben zajló kreatív játék és az emberi interakciók nem helyettesíthetők digitális környezetben még egy alapvetően kreatív játékkal sem.
Iskoláskorban (6-14 év) a Minecraft már megfelelően irányított, mértékkel használt eszközként is értékes lehet: a kutatások szerint ez a korosztály képes a játékot kreatív problémamegoldásra, tervezésre és csapatmunkára használni, mint például a már említett Minecraft Education verzióban. Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozzák, hogy a játékidőt továbbra is érdemes szabályozni, és a digitális játékot mindig érdemes a valós tevékenységekkel – sport, szabad levegőn való játék, baráti kapcsolatok – összhangban tartani.
A tanulmányok szerint a túlzott önálló játék ebben a korban is okozhat figyelemzavarokat, alvásproblémákat, és néha társas készségek elmaradásához vezethet, különösen, ha a gyerekek elszigetelten játszanak. Ideális esetben tehát a Minecraft nem tiltott, de szülői felügyelettel és strukturált keretek között, valamint időkorlátokkal érdemes engedni a gyerekeknek, hogy a játék valódi tanulási és kreatív potenciálját kihasználhassák anélkül, hogy az egészséges fejlődésük rovására menne.
Az online tér árnyoldala: zaklatások és visszaélések
Bár a Minecraft alapvetően kreatív és biztonságos játék, az online térben mindig ott leselkednek a kockázatok. Az Egyesült Királyságban működő gyermekvédelmi szervezet, az NSPCC már iránymutatást adott ki arról, hogyan tarthatják biztonságban a gyerekeket a Minecraft és az ahhoz hasonló játékok használata közben. A valóságban előfordultak súlyos esetek, amikor a játék felületén keresztül gyerekeket zaklattak vagy manipuláltak.
A szülő szerepe kulcsfontosságú: érdemes minden online baráti kérést jóváhagyni, korlátozni a chatfunkciókat, és beszélgetni a gyerekkel arról, milyen tartalmak biztonságosak, és miket kerüljenek. Így – a játékidő szabályozása mellett – a gyerekek élvezhetik a Minecraft kreatív oldalát, miközben a kockázatokat minimalizálni lehet.