Szülőként folyamatos dilemma, milyen könyvet vásároljunk a gyereknek, és egyáltalán milyen témát adhatunk át neki történetek formájában? Ami biztos, hogy az olvasás erősíti a kötelékét szülő és gyerek között, arról nem beszélve, milyen jó hatással van a fejlődő kreativitásra, gondolkodásra.

Egy kedves könyv, ami tanít is.
Kitelepítés gyereknyelven – lehet erről mesélni?
A történelemkönyvekből tudjuk, hogy 1946 január 19-én Budaörsön kezdődött a magyarországi németek kitelepítése. A történelmi trauma feldolgozása felnőtteknek is nehéz, nemhogy gyerekeknek. A könyv alkotói – Haag Csilla, Luntz Klaudia és Vörös L. Andrea – éppen ezért vállalkoztak arra, hogy a svábok elűzetéséről mesés formában, a gyerekek nyelvén beszéljenek.
Zippel-Zappel Német Nemzetiségi Óvoda óvónője már régóta gondolkodott a kollégákkal arról, hogy miképp lehetne a gyermekeknek a kitelepítés témájáról beszélni, mesés formában és belefonva a történetbe a budaörsi tájakat és hagyományokat, el is kezdődött egy közös munka. Luntz Klaudia kisiskolás fia révén találkozott azzal a problémával, hogy mennyire ijesztő az elűzetés témája a kicsiknek, amikor egy iskolai megemlékezésről megrendülve tért haza az iskolából a kisfiú. „A nagymamám, aki átélte, és érintett volt ebben a szomorú eseményben, sokkal kedvesebben adta át nekünk a történeteket, ezért az volt a célom, hogy létrejöjjön egy történet, ami nem idegeníti el a gyerekeket a múltunktól” – mondta el Luntz Klaudia a könyvbemutatón.
Vörös L. Andrea kétnyelvű íróként vett részt a munkában, Haag Csilla érzelemdús, gyerekek nyelvezetéhez közelálló történeteit, meséit és Luntz Klaudia nagymamájának elbeszéléseit egy irodalmi nyelvezetté formálta majd németre fordította, végig együtt gondolkodva a szerzőtársakkal és közösen dolgozva ki az egyes fejezeteket, amiben Léni és Lizi, azaz Ringler Magdolna és Deininger Erzsébet valós barátságán túl szerepet kap a híres budaörsi Mariska barack is.
A barackmagból készült nyaklánc az összetartás és a bátorság szimbólumaként jelenik meg, és átsegíti a szereplőket a nehézségeken. Az elbeszélésben a nagyszülők és az unokák kapcsolata is fontos elem, a múlt és a hagyományok átadásán túl a történet szálait a feltétlen szeretet, a példamutatás és a mesélésben rejlő erő hatja át.

Haag Csilla, Luntz Klaudia és Vörös L. Andrea
A történet Léni és Lizi barátságán keresztül mutatja be az elűzetés drámáját. Az egyiküknek mennie kellett, a másik maradhatott. A barackmagból készült nyaklánc – amely a híres budaörsi Mariska barackhoz kötődik – lett az összetartozásuk szimbóluma.
A cél nem a trauma relativizálása, hanem az, hogy a gyerekek érthető, biztonságos keretben találkozhassanak a múlttal – anélkül, hogy a megemlékezések súlya elidegenítené őket a történelmüktől.
Gyerekek rajzolták a kitelepítés történetét
A kétnyelvű mesekönyv különlegessége, hogy az illusztrációkat óvodások és kisiskolások készítették. A Zippel-Zappel Német Nemzetiségi Óvoda jelenlegi és volt ovisai a mese fejezeteit hallgatva rajzolták meg saját képeiket, így a könyv valóban „gyerekeknek és gyerekekkel” készült.
A budaörsi könyvtárban látható vándorkiállításon ezek az illusztrációk is megtekinthetők, a megnyitón pedig bemutatták az egyedi Léni és Lizi babát is, amely a budaörsi sváb népviseletet idézi.
Merre jár majd a vándorkiállítás?
Ha nem csak a könyvet szeretnéd kézbe fogni, lapozgatni, érdemes arról is tudnod, hogy elindult A varázslatos barackmag/Der wunderbare Pfirsichkern című kétnyelvű mesekönyv illusztrációinak vándorkiállítása Budaörsön. A kiállítás első állomása a budaörsi Gróf Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtár, ahol február 28-tól egy hónapon át tekinthetők meg a könyv illusztrációi.
A budaörsi könyvtár után a kiállítás tovább vándorol:
- áprilisban a Városházán,
- majd a Jakob Bleyer Heimatmuseumban,
- májusban pedig a PostARTban is látható lesz.
- A helyszíneken író-olvasó találkozókat is szerveznek.
További információ: svabmese.hu.