A mai kor népbetegsége?

Olvass tovább! A böjt egészséges, de nem mindenkinek!

Fontos tény, hogy az anémia, azaz a vérszegénység gyakran többféle okból ered, a felmérések szerint 500-600 millió ember vérszegénységét a vashiány okozza, ennek 80%-a a női nemet érinti! Ha a vasraktárak telítettségét is figyelembe vesszük, akkor az emberiségnek több mint fele vashiányos.
A vas felszívódását különböző anyagok segíthetik (folsav, állati fehérje, C-vitamin), illetve gátolhatják (túlzott rostbevitel, egyes fehérjék, fitátok, polifenolok, réz, cink, mangán, foszfor, kalcium, foszfátok, oxalátok).

Vashiányra veszélyeztettek a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a terhesek, erős havi vérzés esetén az aktív korban lévő nők, és a vas rosszabb felszívódása, hasznosulása miatt az idősek és a vegetáriánusok. Anyatejjel táplált csecsemőknél vashiánnyal 4–6 hónapos korig nem kell számolni, hiszen az anyatejből a vas felszívódása rendkívül jó hatásfokú, a tehéntejből lényegesen rosszabbul szívódik fel. A tehéntejjel táplált csecsemőkben gyakran léphet fel a vékonybélben kismértékű vérzés, mely vasveszteséget eredményez. Mindezek a tények is az anyatej-táplálás fontosságát támasztják alá.

Az étrend fontossága

A vérszegénység megelőzésben nagy szerepet kap a helyesen összeállított étrend, mely megfelelő mennyiségben és arányban tartalmaz minden olyan makro- és mikrotápanyagot, melyre az emberi szervezetnek szüksége van. A hosszú ideig tartó egyoldalú táplálkozást folytatóknál, a drasztikus fogyókúrázóknál és a vega étrenden élőknél gyakrabban kialakulhat ez a betegség. Ezért is annyira fontos hangsúlyoznunk az egészséges, kiegyensúlyozott, rendszeres, változatos táplálkozást, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szervezetünk hosszú évekig jól működjön.

A fogamzóképes korban lévő nőknek napi 15 mg vas bevitelére van szükségük a táplálékkal, ennek kb. 10%-a szívódik fel! Férfiaknak és a változó koron túl lévő nőknek 10–12 mg elegendő.  A növényi eredetű élelmi anyagokban lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vastól!  A spenótban, sóskában viszonylag nagy: 4–4,6 mg/100 g a vastartalom, mégis – nagy oxálsavtartalma miatt – rosszabb a hasznosulása. A vashiányos vérszegénység 80%-ban a női nemet érinti!  A véralvadásban szerepet játszó K-vitamin-szükségletet az embernél 50%-ban a táplálék K-vitaminja, 50%-ban a bélbaktériumok által előállított K-vitamin fedezi.  Köztudott, hogy a máj raktározza a vasat, ezért az ebből készült ételekben található a legtöbb és legjobban felszívódó vas, ennek ellenére heti egy alkalomnál többször nem ajánlatos fogyasztani.

Ha a betegség kiderült, a táplálkozás mellett a gyógyszeres kiegészítés is elkerülhetetlen. Ha a vérszegénység lassan, fokozatosan alakul ki, nagyfokú anémia is fennállhat anélkül, hogy az panaszt okozna. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha kiderült a vérszegénység, a betegek komolyan vegyék és gondosan tartsák is be a táplálkozási alapelveket és az orvos utasításait, hiszen hosszú távon így érhető el pozitív eredmény.
Felvetődhet lehetőségként az élelmiszerek vastartalmának növelése (dúsítása), de ezzel kapcsolatban számos nehézségbe ütközünk. A vas nagyon reaktív anyag, azaz nagyon könnyen reakcióba lép más anyagokkal, így az ételek, élelmiszerek elszíneződését is előidézheti.

Legfontosabb étrendi tanácsok:

•  Lehetőleg minden főétkezés tartalmazzon húst, belsőséget vagy húskészítményt.
•  Minden étkezés tartalmazzon C-vitamint, mely a legtöbb gyümölcsben, főként a citrusfélékben megtalálható: narancs, citrom, lime, grépfrút, nagyon magas a paprika C-vitamintartalma is!
•  Nagyobb mennyiségű kávé, tea fogyasztása nem javasolt.
•  Túlzott rostbevitel kerülendő.
•  A nagy fitáttartalmú nyersanyagok felhasználásának mérséklése.
•  Az E 385-ös tartósítószer (EDTA) kerülése!