Most akkor szmog, vagy nem?

Olvass tovább! Szívinfarktusra házi kedvenc

„Ismét romlik a levegő Miskolc fölött, ezért szombattól elrendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát. A város vezetése arra kéri a lakosságot, hogy lehetőleg mellőzzék a személyautók, főleg a dízelüzeműek használatát, utazzanak autóbusszal, villamossal, vagy közlekedjenek gyalogosan. Amennyiben mód van rá, kerüljék a szilárd- és olajtüzelésű fűtőberendezések használatát, valamint a porképződéssel járó tevékenységek végzését” – ez a legutóbbi, szombati riasztás. Az utóbbi napokban, hetekben az ország különböző pontjairól jött és jön folyamatosan a jelentés.

A légszennyezés esetén három küszöbértéket különböztetnek meg a jogszabályok. A legalacsonyabb az egészségügyi határérték. A következő a tájékoztatási határérték, majd ezt követi a legmagasabb fokozat, a riasztási határérték. Határérték-túllépésről akkor beszélnek, ha valamelyik légszennyező anyag koncentrációja legalább két mérőállomáson három órán keresztül eléri vagy meghaladja az előre meghatározott normál értéket. Egészen mások a beavatkozási lehetőségek egy kisebb településen, ahol a meghatározó szennyezőforrás a lakossági fűtés, mint a nagyvárosokban, ahol a közlekedés is hozzájárul a helyzet kialakulásához.

Szégyenpadon

Környezetvédők viszont egyre gyakrabban kongatják a vészharangot. Szerintük ugyanis annak ellenére, hogy most már rendszeres a riasztás, semmilyen, a levegőminőséget érdemben befolyásoló intézkedés nem történt. Ráadásul a mérőrendszer és a jogszabályi környezet is úgy van kialakítva, hogy a lehető legritkábban kelljen korlátozásokat elrendelni, és ha a hatóságok mégis erre kényszerülnek, akkor se kelljen változtatni a légszennyezést okozó szokásokon. Az „eredmény” pedig tragikus: Európában (a lakosság arányaiban) Magyarországon halnak meg és válnak beteggé a legtöbben a levegő szennyezettsége következtében, az EU-nál pedig immár sorozatosan kerülünk szégyenpadra a rossz szabályozás és az elmaradt intézkedések miatt. A hatályos uniós és magyar jogszabályok szerint ugyanis a PM10-szennyezés egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket, ám nagyvárosaink többségében, és mindenekelőtt Budapesten ennél sokkal több szennyezett levegőjű nap van. A túlságosan közútcentrikus közlekedés, a városi elkerülő utak hiánya és a behajtási díjak bevezetésének elmaradása is felelős. És: bármekkora is a légszennyezés, a gyakorlatban nem sok minden történik.

Hogyan rombolja a füstköd a szervezetet?

A füstköd összetevői amellett, hogy károsak az egészségre (leginkább a gyerekeket, időseket, légúti és keringési betegségben szenvedőket érinti), a növényeket is pusztítják, és az épületekre is káros hatással vannak. Dr. Mucsi János tüdőgyógyász szerint a szálló porból van nagyobb és finomabb szemcséjű, nálunk viszont csak az előbbit figyelik. Miközben az apró szennyezőelemek is veszélyesek, átkerülnek ugyanis a tüdőfalon, onnan bejutnak a véráramba, elősegítik a véralvadást, elzárják a kisebb ereket, apróbb trombózisokat idéznek elő. – Ez különösen krónikus betegeknél okoz gondot, például szívbetegeknél, akiknek az erei amúgy is szűkek, a vérük pedig enélkül is alvadékony. Vagy pici gyerekeknél, légúti betegeknél  – hoz példát a tüdőgyógyász, aki szerint szmogos időben jelentősen megnő a sürgősségi osztályok forgalma, érzékelhető, hogy megnő a szívrohamok, súlyos légúti fertőzések száma, az asztmás rohamoké is, de a COPD kialakulását is segíti, illetve az ebben szenvedők állapotát ronthatja jelentősen a szennyezés.

Nehéz légzés, szívműködési zavarok

A téli szmog főbb alkotóelemei közül a szén-monoxid a vérben lévő hemoglobinhoz kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin az oxigén helyett a szén-monoxidot köti meg, így az idegrendszer és a szívizom oxigénhiányos állapotba kerül. Emellett a szén-monoxidnak agykárosító hatása is van, a legfrissebb hírek szerint még az IQ-szintet is ronthatja. A szén-monoxid-mérgezés tünetei többek között a fejfájás, a nehéz légzés, a szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A kén-dioxid belélegezve a légúti nyálkahártyához kötődik, és mivel savas kémhatású, izgatja az orr és a torok nyálkahártyáját. A véráramba jutva szintén az oxigénfelvételt gátolja. Köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A kén-dioxid a levegő páratartalmával kénessavvá alakul, amely károsítja az élővilágot és az épületeket.

London-, Los Angeles-típusú szmog

A földrajzi és időjárási körülményektől, valamint a levegőben található szennyező anyagoktól függően kétféle füstködöt különböztetünk meg. Az egyik a redukáló (London-típusú) szmog.
Elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok (főleg szén) nagymértékű felhasználása váltja ki. Ezek elégetésekor nagy mennyiségű korom keletkezik, mely a szálló porral együtt a kondenzációs magok felszaporodását okozza a levegőben, ugyanakkor jelentős mennyiségű kén-dioxid- (SO₂) szennyezést is okoz. Londonban 1952 decemberében volt tapasztalható egy igen súlyos példája, amikor öt napon át füstköd borította a várost. Ezen a héten négyezerrel több ember halt meg, mint más években ugyanebben az időszakban. A halálozás olyan szintet ért el, mint utoljára 1866-ban, a legutolsó kolerajárvány idején.

A másik az oxidáló (Los Angeles-típusú vagy fotokémiai) szmog. Oka az erős napsugárzás (UV-sugárzás), a közlekedés által kibocsátott szennyezések (NO_x, szénhidrogének, CO), a gyenge légmozgás. A szennyező anyagokból az ultraibolya sugárzás hatására fotokémiai reakciók során NO₂ és ózon (O₃), majd szabad gyökök, hidrogén-peroxid és PAN (peroxi-acetil-nitrát) keletkeznek. Ezen anyagok hatására létrejön a füstköd. A folyamat rendszerint a reggeli csúcsforgalom idején kezdődik, a koncentrációmaximumot a déli órákban éri el. Európában Athénra jellemző. A fotokémiai szmog erősen irritálja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsan hat mind a növényekre, mind az állatokra és az emberre.