 |
Ujjaink hossza mutatja betegségeinket |
A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg 200–250 ezren élnek a betegség árnyékában. A stroke nemcsak a nagymamák és nagypapák betegsége, hanem az utóbbi években egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A betegek száma évről évre nő. Magyarországon évente 42 ezren kapnak stroke-ot, 13 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében. A betegek 25 százaléka fiatalabb, mint 60 éves, ugyanakkor a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők, melynek súlyos szociális következményei vannak. Akiknek sikerül a betegséget túlélni, azokra is komoly veszély leselkedik, hiszen közel 24 százalékuk még az első évben, további 5 százalék a második esztendőben életét veszít.
Tünetek felismerése
| A statisztikai adatok szerint az agyi érkatasztrófát túlélők 48%-a féloldali bénulásban szenved, ugyanakkor valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, közülük sokan kerekes székbe kényszerülnek. A stroke-on átesettek 24–53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12–18%-a afáziás (beszédzavar), 32%-a pedig a depresszióval is kénytelen megküzdeni. |
Hirtelen kialakuló beszédzavar, kettőslátás, csökkenő látásélesség, hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, féloldali végtaggyengeség, zsibbadt arcfél – a szélütés súlyos következményei. A hangsúly az azonnali segélyhíváson van: 3 óra áll a neurológus szakemberek rendelkezésére, hogy megkezdjék az életmentő vérrögoldó eljárást.
A szélütés kihathat az ember további életére. A stroke olyan mértékű agyszövet-károsodást eredményezhet, amelynek következményeképpen a beteg képtelen lesz az egyszerű szövegértésre, illetve a számolásra. Sokszor a saját környezetében is nehézségére esik eligazodni, nem tudja felismerni az őt körülvevőket. Ahhoz hogy ezeket elkerülje, a stroke bekövetkezése után neki vagy hozzátartozójának azonnal tárcsáznia kell a 104-et.
Nem szabad elfelejteni, hogy a dohányzás, az elhízás, az alkoholfogyasztás, a magas koleszterinszint és a helytelen életmód mellett a „néma gyilkos”, a magas vérnyomás meghatározó rizikótényezőnek számít a stroke-hoz vezető úton. A rizikótényezők halmozódása megsokszorozza a szélütés valószínűségét! Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy az életkor növekedésével megnő a stroke esélye, 50 éves kor felett pedig 10 évenként duplázódik meg a szélütés bekövetkezésének valószínűsége.
A Magyar Stroke Társaságot segíti az Országos Mentőszolgálat (OMSZ). Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője szerint az elmúlt évben érezhetően többen emelték fel a telefont és hívták a mentőket, amikor a stroke tüneteit észlelték, ráadásul a téves riasztások aránya is csökkent. Mindez azt jelenti, hogy az emberek valóban többet tudnak magáról a betegségről és felismerik annak tüneteit. Továbbra is fontosnak tartják, hogy a hozzátartozó ne a háziorvosnak szóljon, hanem rögtön HÍVJA A 104-ET! Ezzel ugyanis értékes időt nyerhet.
Prof. Dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke a tavalyi „Stroke – Ne késlekedj” kampányt kifejezetten sikeresnek értékeli, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma, ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek azonnal hívták a mentőket. 2010-ben 884 trombolízis (vérrögoldó eljárás) történt, ami 24%-kal több mint 2009-ben. Ilyen mértékű növekedés a korábbi évek során egyszer sem volt tapasztalható. A társaság szeretné, ha a javuló tendencia idén is folytatódna.
A „Stroke – Ne késlekedj” kampányról, magáról a betegségről, valamint az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról további információt kaphat, ha ellátogat a www.szelutes.hu weboldalra.
