Az eddigi legfiatalabb csecsemőn hajtottak végre a napokban sikeres szívátültetést Magyarországon. A történet nagyon friss, az orvosok óvatosak, nem is igen nyilatkoznak, pedig igazi bravúrról van szó. Ennyire pici szervezet esetében nemcsak maga a beavatkozás az, de szervet találni is nagyon nehéz. Tény, hogy – szerencsére – ilyen korban ritka a haláleset, de az orvosoknak nagyon komoly lelki és kommunikációs akadályokat is le kell küzdeniük, hogy megvalósulhasson az életmentő beavatkozás. Az érintettek szerint a kulcs a bizalom. Képesnek lenni megértetni a leendő donor szüleivel, hogy gyermekük halála így talán kicsit értelmet nyerhet.
A kisfiú, aki új szívet kapott, a legfiatalabb beteg ezzel a beavatkozással Magyarországon. Az átültetést a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben végezték, az 5 kilogrammos baba
állapota azóta stabil. Az intézményben egyelőre ennél többet nem mondanak, egy ideig még hírzárlatot is elrendeltek. A kisfiú, bár kora szerint csúcstartó, nem az első sikere az orvoscsoportnak: 2008-ban, csaknem épp négy éve végezték az első ilyen beavatkozást, akkor egy nyolc hónapos kislány életét sikerült megmenteniük. Amióta a központ megkapta az engedélyt, 16 újabb transzplantáció történt.
Kritikus életkor a gyerekeké
A csecsemő-szívtranszplantáció különösen nehéz a szerv miatt, hiszen rendkívül fontos a megfelelő méret. Az első szívátültetésre 1967-ben, míg az első gyermekszív-transzplantációra 1984-ben került sor, a két időpont között nem sok minden történt, éppen azért, mert a műtéti technikákat „be kellett hogy érjék” az egyéb feltételek. A műtét után kockázatot jelentenek a kilökődési problémák, és komoly nehézséget okoz a megfelelő készítmények adagolása. Ha például egy ilyen apró testnél egy hányásos, hasmenéses megbetegedés miatt csupán 48 órán át szünetel a gyógyszerezés, már kilökődési tünetek jelentkezhetnek. Vagyis a csecsemők, de még a kisgyerekek esetében is a beavatkozást követő időszak rendkívül kritikus, igaz, siker esetén a gyógyulás folyamata viszont sokkal gyorsabb.
De talán ennél is nagyobb nehézséget okoz a keresés. Ugyan hivatalos statisztikák nem választják külön a gyermek- és csecsemődonációkat, a statisztikák szerint az intézmények 12–19 százaléka jelent ilyen eseteket is, ezek között 4–7 százalék esetében van is szervkivétel, míg 1,5–5 százalékban valósul meg végül a szervátültetés. Magyarországon évente négy-hat gyermek, csecsemő esetében szükséges és történik is szívátültetés, esetükben viszont a szülői beleegyezés mellett a hosszabb megfigyelési idő is nehezíti a szervkivételt: ez függ az életkortól, illetve attól is, hogy az agyhalál elsődleges-e, vagyis az agyhalált közvetlenül az ott történt folyamat okozta-e, vagy az egy más jellegű sérülés, betegség következménye-e. Ugyan a szabályok azért tesznek a kicsiknél különbséget, mert a szakemberek abból indultak ki, hogy a gyermekek szervezete akár „csodákra” is képes épp a gyors regeneráció miatt, a gyakorlat ezt nemigen igazolja. Sokkal inkább emberi, lelki „csodákat” tapasztalnak – mondta dr. Szentirmai Csaba, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika gyermekaneszteziológiájának vezetője, klinikai főorvos.
Elvesztett szervek
„A legfontosabb mindig a bizalom. Abban a 12–72 órában van elég idő ahhoz, hogy kiépítsünk egy olyan kapcsolatot a szülőkkel, hogy ne is nagyon kelljen győzködni őket. Bármilyen közhelyesen is hangzik, ezekben az esetekben nagyon is igaz: egy gyermek amúgy sem felfogható, teljesen értelmetlen halála ebben az esetben értelmet nyerhet. Fontos, hogy még egy potenciális donorjelölt esetében is csakis úgy kezelhetjük a kicsiket, mint bármelyik beteget, ez az egyetlen humánus út. Még ha pontosan tudjuk is, hogy néhány perc elég ahhoz, hogy a folyamat valóban ne tartogasson csodákat: adott sérülés megbélyegzi a kisgyermek sorsát” – meséli a főorvos, akinek a legnagyobb tragédiát ma is igazán az elvesztett szervek okozzák. Az ő szemében valamennyi
egy-egy újabb elvesztett életet is jelent. „A család szempontjából a bizalmi kapcsolat nagyon működik, nekem összesen két olyan esetem volt az elmúlt 12 évben, amikor a szülők miatt volt gond. Az egyik esetben a feleség börtönben volt, és a férj egyedül nem merte felvállalni a
döntést. A másik esetben sikerült a meggyőzés, pillanatok alatt kiderült: a fellépés, az empátia és a határozottság mindig segít” – mondja a szakember, aki viszont azok miatt az „elvesztett szervek, életek” miatt, amik felhasználatlanul maradnak, igazán elkeseredett. „Érthetetlen, hogy tavaly is volt 10 használható donor, ebből viszont csak kettő »hasznosult«, a többi nyolcat egyszerűen kidobtuk, nem kerültek külföldi klinikákra sem” – teszi még hozzá Szentormai doktor.
Reménykedők
Jelenleg két gyerek szorulna sürgős transzplantációra, Dorina van azonban csak a várólistán, a másik, egy 13 éves fiú állapota miatt ugyanis átmenetileg nem alkalmas a beavatkozásra. A kislánynak október óta nem találnak megfelelő donort, esete ugyanis kicsit bonyolultabb az átlagosnál, mivel szervezete egyfajta ellenanyagot termel. Egyébként is általában minél kisebb egy gyerek, annál hosszabb a várakozás, nehezebb szervet találni.
Magyarországon évente öt-hét gyermekszív-transzplantációra lenne szükség. Szív- vagy májátültetés esetében nem jöhet szóba náluk felnőtt donortól származó szerv, mert túl nagyok. A szervátültetés koordinálásában résztvevők szerint ugyanakkor Magyarország a donációs területen csaknem egy évtizedes lemaradásban van, a gyerekdonorok aránya ma is csak 5-6 százaléka a felnőttekének, szemben mondjuk az Amerikai Egyesült Államokkal, ahol ez az arány húsz százalék. A szívátültetésre váró gyerekek nagy része hazánkban szívizombeteg. Tehát nem valamilyen más betegség támadja meg a szívet, illetve nem a szív „alkatrészeinek” veleszületett hiánya vagy kóros volta a probléma. Ezeket az eltéréseket a szívben lévő összehúzódásra alkalmas fehérjék helytelen működése okozza. Az Eurotransplanthoz való idei csatlakozásunk óta várhatóan már nem lesznek elveszett szervek, de rövidülhet a várakozási idő is. Ugyan a most műtött kisfiú nem a nemzetközi szervezet segítségével kapta az életmentő donort, a következőkben valamennyi várakozó nagyobb eséllyel számíthat a gyógyulásra.
| Így működik a rendszer
Az intézmények minden adatot feltöltenek egy közös rendszerbe a betegeikről, a sürgősségi fokot is, a kiválasztást pedig szigorú algoritmusok alapján egy számítógép végzi. Tehát tulajdonképpen egy számítógép dönt arról, hogy kinek lehet alkalmas egy szerv. Az Eurotransplant várólistáján jelenleg 15 ezer beteg van, tavaly 11 ezren kerültek fel a listára, és 6500 műtét történt. Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) Szervkoordinációs Irodájának igazgatója szerint a szervezet alapfilozófiája, hogy Magyarországnak ugyanannyi donorszervet kell felajánlania, mint amennyit kap az Eurotransplant segítségével. Jelenleg egy donorszív-felajánlása van Magyarországnak, ám erre egyelőre nem jelzett igényt egyetlen más tagállam sem. „A szívfelajánlásoknál döntő szempont a vércsoport és a testméretbeli hasonlóság, illetve azonosság. Magyarország csatlakozásával jelentősen nőtt a szervre váró betegek túlélési esélye. Itthon egy vesebetegnek átlagosan 3 évet, az úgynevezett »érzékenyített« betegeknek akár 10 évet is várniuk kell a donorszervre. Az Eurotransplantnál ez utóbbi betegcsoportnál a szervhez jutás esélye négyszeresére nőtt, így a betegek túlélési esélye is” – sorolta az előnyöket Mihály Sándor. |
