„Futás. A plasztikai sebészig” – hangzik az egyik fórumozó vicces válasza arra a kérdésre, vajon milyen sporttal lehet valamit tenni a szebb és formásabb mellekért. Sajnos nem közhiedelem, a várandósság, a szoptatás, az állandó diéta, de az intenzív sport is árt a melleknek. Legyenek azok kicsik vagy dúsabb idomok, többnyire megsínylik ezeket a „tortúrákat”.
Az élsportoló tudja igazán, mi ár
Pesuth Rita, hatszoros kick-box-világbajnok élsportolóként, ma már fitneszoktatóként naponta szembesül a nők egyik legnagyobb kérdésével: hogyan óvják féltett testrészüket?
„Eleve a nők közül nagyon keveseknek adatik meg, hogy mellük valóban formás, ideális méretű. Ha kicsi, az a baj, ha túl nagy, az zavaró. Ugyan az élsportban a kisebb idomok előnyösebbek, hiszen lényegesen könnyebb velük a mozgás, de figyelmet, védelmet ugyanúgy igényelnek” – mondja az egykori kick-box-világbajnok, aki csapattársainak leginkább a nagy mellek okoztak folyamatos nehézséget. Nemcsak a mozgás jelentett veszélyt, de küzdősport lévén az ütközések is.
„Míg nálam a »nőiesedésnek« nem segített a napi, nagyon is intenzív munka, a többieknek állandóan a különböző melltartókkal kellett trükközniük, hogy amennyire csak lehet, fixálják a kényes testrészüket, ne engedjék a túl nagy szabad mozgást” – emlékszik Rita, akinek már egészen kicsi korától nemcsak az intenzív mozgás, de az állandó súlykontroll is az életének természetes kísérője volt. „Hiába voltam 11 évesen mindössze 31 kiló, az élsportban mindig a normál súlynál egy-két kilóval kevesebb volt a kívánatos. A harc a kilókkal, a hétvégi versenyekre kötelező fogyasztások… itt akár egy-két kiló is látványos” – folytatja Rita. Mindig is zavarták icipici mellei, még ha a sportban ez inkább előny volt is. Amint a tükörbe nézett, érezte, hogy valami még nagyon hiányzik. Idővel ráadásul nemcsak a sport, de a hétről hétre „ingázó” kilók is nyomot hagytak a testén. Ahogy idősebb lett, a szervezete már nem tudott rugalmasan alkalmazkodni a változásokhoz, a mell szövetei már nem tudták követni a zsírszövetek alakulását.
A mellünk a legjobb „tükör”
A mell laza zsírszövetekből épül fel, ami külső elválasztású mirigyeket tartalmaz. Az izomzat a zsírréteg alatt található, felépítése éppen olyan, mint a férfiak esetében: ugyanott ered és tapad. Tehát izomzat szempontjából ilyen téren nincs eltérés férfiak és nők között, a különbség az izomzat méretében lehet, aminek elsődleges oka a nők alacsony tesztoszteronszintje. Testünkről tudni kell, hogy nem ismeri a lokális, vagyis csak bizonyos helyekre korlátozódó zsírégetést. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogyha valaki hasizomgyakorlatokat végez, akkor nem feltétlenül a hasáról fogy. A mell akkor is elfogyhat, ha például csak keményen guggolunk, és emellett olyan az étrend, hogy veszítünk a testtömegből.
Mivel az emlő laza szerkezetű zsírszövetből áll, ezért a testnek könnyű megfelelő mennyiséget ebből elégetni. Ezért van az, hogy a női mell mérete csökken elsőként mind az intenzív sportolás, mind a fogyókúra hatására. De nemcsak a mérete, a mell állaga is változik. Úgy is el lehet képzelni a dolgot, mint amikor egy lufiból kiengedjük a vizet (az eredményt sajnos sokan ismerjük). Rendszeres intenzív sportolás után sok lánynak új kosárméretű melltartókat kell vásárolniuk, tehát jelentős a változás.
Sport és diéta egyszerre
Normál étkezés mellett az extrém terheléshez szükséges energiát a test ebben az esetben is nyeri valamiből, és tudjuk, hogy a legkönnyebben a laza kötőszövetű zsírból álló mell a legmegfelelőbb. Tehát amit az egyik oldalon adunk az izom növelésével, azt a másik oldalon elvesszük. Ha viszont növeljük a tápanyagbevitelt, vagyis többet eszünk hozzá, vagy a mostanában mind divatosabb tömegnövelő étrendet követünk, akkor nem kell a szervezetnek a zsírszövetekhez nyúlnia. Viszont ilyenkor az egész test hízik… nem hangzik jól.
Ha egy nő valóban formálni akarja az alakját, akkor számolnia kell azzal, hogy a mellméret valamilyen szinten csökkenni fog. Értelemszerűen mindez attól függ, hogy mennyire erős a választott diéta, a test edzése, mennyire akarjuk a testzsírszázalékot csökkenteni.
Ha a zsírréteg folyamatosan csökken, alatta pedig folyamatosan erősödik a mellizom, akkor egyszer csak megjelenik a keresztszálkás izomzat, ami már egyáltalán nem nőies látvány.
A rettegés foka
A pubertástól kezdve a mell szöveteire – amelyek egészen a hónaljig terjednek – folyamatosan hatnak az ösztrogén és a progeszteron hormon szintjének változásai: a menstruációs ciklus során megfigyelhető ingadozáson kívül ezeknek a hormonoknak jelentősen változik a szintje a terhesség, a szoptatás és a menopauza alatt is. Részben ennek köszönhető, hogy a nők élete során – különösen a terhesség és a szoptatás alatt – a mell mérete és alakja drámaian megváltozhat. A terhesség első jelei a melleken látszanak leghamarabb, a változásokat is talán ez a testrészünk követi legdrasztikusabban. Ettől sokan annyira félnek, hogy vannak, akik csak azért kérnek idő előtt császármetszést, hogy megóvják melleiket. A tejtermelés hatására tömöttebb szövet keletkezik, a szoptatás után pedig a zsírszövet és a kötőszövet aránya eltolódhat. Lehet, hogy a mell szoptatás előtti mérete vagy alakja már nem tér vissza – van, akinek nagyobb lesz a melle, mint korábban, míg másoké összemegy. De az, hogy valakinek lógó vagy teltebb melle van, legalább annyira függ öröklött tényezőktől, a terhesség alatti hízástól és súlygyarapodástól, mint a szoptatástól.
A mell tejtermelő struktúrái elvileg a terhesség előtti méretükre zsugorodnak, amikor már nincs rájuk szükség. Ám a szoptatás során a tej áramlása valamelyest megnyújthatja a bőrt és a többi szövetet, és emiatt a mell megereszkedhet, üresnek, lelapultnak tűnhet. Sok nőnek már a terhesség előtt is felemás mellei vannak, és az is előfordul, hogy az egyik mell visszanyeri a terhesség előtti méretét a szoptatás után, míg a másik nagyobb marad, lejjebb ereszkedik, vagy laposabb lesz, mint a másik. Vannak nők, akiknek akár egy egész kosárméretnyi különbség lesz a két melle között a szoptatás után. Ennek egyik oka, hogy a mellek a szoptatás során részben egymástól függetlenül működnek, ezért a változások nem feltétlenül egyformán érintik őket.
A régi forma – külső segítséggel
„Az implantátum behelyeztetése ma már mindennapos, akár a kicsi, akár a nagy mellekből »tűnik« el a zsír, vagy éppen a gravitáció miatt veszíti el feszességét, alakját. A testünk felé táplált elvárások pedig nagyon magasak: izmos, kerek feneket, izmos kart és vállakat szeretnénk, de ez együtt jár a mellek nem éppen kívánatos átalakulásával. Ha ezt a vonalat célozzuk meg, akkor sajnos ilyenkor elkerülhetetlen a mesterséges segítség, a külső beavatkozás – mondja Ollári Andrea, a Silimed ügyvezető igazgatója. – Nagyon sok esetben keresnek meg minket sportolók, hiszen a folyamatos edzés égeti a zsírt. Számukra fontos, hogy olyan implantátumot kapjanak, ami nem mozdul el, tökéletesen kitapad. A szülés, szoptatás után is természetes folyamat, hogy megváltozik a mellszövet, sajnos több esetben eltűnik, deformálódik. De fordult hozzánk már olyan ikerpár is, akiknek sorstársaikhoz hasonlóan a természet nem adta meg azt, amire vágytak, közben pedig folyamatosan fogyókúráztak, így csak rontottak a helyzeten. A legtöbben nem kérnek extrém formát, csak a korábbi állapotot szeretné visszakapni – és ezzel önbizalmukat is.
