Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Egészség

Több ezer felperes a PIP-implantátumok miatt

Soha nem látott számban indultak perek Franciaországban a hibás PIP-implantátumok miatt, miközben Angliában azok ingyenes cseréjét kezdeményezik. Magyarországon egyelőre csak az eltávolítást fizeti az állam, továbbra is nők ezrei élnek "időzített bombával" a testükben.

Több ezer felperes a PIP-implantátumok miattMarseille-ben most kezdődött a világméretű botrányt okozó PIP-mellimplantátumok gyártóinak pere. Az azóta megszűnt francia cég 73 éves alapítója és négy társa ellen súlyos csalás miatt emeltek vádat, amely öt év szabadságvesztéssel büntethető. A szerdától május 17-ig tartó pert a nagy érdeklődés miatt egy átmenetileg átalakított kongresszusi központban tartják, ahol az 5250 felperest mintegy háromszáz ügyvéd képviseli. A cél annak a végére járni, hogy hogyan sikerült egy francia kisvállalkozásnak tíz éven át gyártania és forgalmaznia az egész világon a szakadásveszélyes mellimplantátumot, amelyhez nem engedélyezett, ipari szilikongélt használtak az illetékes hatóságok tudta nélkül. A világon összesen 65 országban mintegy 300 ezer nő visel PIP-mellimplantátumot.

 

 

„Csak” veszélyes, de nem rákkeltő?


Az egészségügyi termékekkel foglalkozó francia hivatal (AFSSAPS) semmilyen közvetlen összefüggést nem állapított meg daganatos megbetegedések és a mellbetét viselése között, de azt igen, hogy a nem engedélyezett gél, amely tizedannyiba kerül, mint az egészségügyi előírásoknak megfelelő anyag – azaz évi több mint egymillió eurós megtakarítást eredményezett – öt százalékkal megnöveli az implantátum borításában a szakadás kockázatát, ennek következtében a környező szövetek gyulladását és a szilikon szivárgását. A betéteket ezért 2010 elején visszahívták a piacról. Addigra 4100 szakadást és 2700 esetben gyulladásos reakciókat állapítottak meg. Angliában ötvenezer nőből távolíttatná el a PIP-mellimplantátumot egy brit orvosbizottság, mert szerintük mindenki, aki a francia segédeszközből kapott, közvetlen veszélyben van. A bizottságot alkotó vezető orvosok azt szeretnék, ha kormányzati rendelet születne a PIP-ek azonnali és ingyenes cseréjére.

 

 

Ötezer magyar nő érintett


Magyarországon mintegy 5 ezer nő érintett az ügyben, akik közül alig-alig feküdtek újra a műtőasztalra, hogy veszélyesnek nyilvánított implantátumukat biztonságosra cseréljék. Magyarországon nem vizsgálták a PIP-implantátumokat, mert Franciaországban ezt már megtették, és egyértelműen kiderült, hogy a gyártó „egyes termékeinek az előállításakor nem megfelelő minőségű alapanyagot használt, ezért ezek az implantátumok gyakrabban szakadtak ki”, emiatt több páciens esetében kellett ezeket eltávolítani és cserélni. A vizsgálat nyomán az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal 2010. március 31-ével nálunk is felfüggesztette a francia cég által gyártott implantátumok több típusának a forgalmazását.

„Jogos, hogy az érintett nők meg szeretnének szabadulni ezektől az implantátumoktól, még ha ma még nem is tisztázott, pontosan milyen anyagok vannak bennük” – véli a konzultáns plasztikai sebész, aki szerint önmagában az a tény, hogy ezek könnyen kiszakadnak, már komoly kockázatot jelent. 

 

Költséges a „veszélyelhárítás”


Több ezer felperes a PIP-implantátumok miatt

Ugyan kezdetben itthon nem gondolták indokoltnak a cserét nálunk, ma már a magyar plasztikai szakma és az egészségügyi vezetés is belátta: ajánlott megszabadulni az ipari szilikonnal feltöltött termékektől. Igaz, nálunk egyelőre annyiban segít az állam, hogy az orvosilag indokolt esetekben a kivétel költségeit átvállalja (persze csak azoknak, akik államilag finanszírozott intézményben végeztetik el a műtétet), de a helyére kerülő új implantátumot már mindenkinek magának kell fizetnie. Ami nem kevés pénz, akár milliós tétel lehet. Erre pedig a magyar nők többsége egyszerűen képtelen előteremteni a fedezetet. Az ügy kapcsán kiderült egy más furcsaság is: a páciensek többségének fogalma sincs, vagy legalábbis nem volt arról, milyen implantátumot ültettek a testébe, ráadásul sokszor számla, részletesebb dokumentáció nélkül végezték a nem éppen olcsó beavatkozásokat. A botrány kirobbanása után is nemhogy nem hívták őket orvosaik, ahogy azt világszerte ajánlják, de még azok közül is, akik maguk mentek vissza, kapták sokan azt a választ, hogy fizessenek meg egy kontrollvizsgálatot. Eddig hárman indítottak pert az ügyben, egyikőjük kártérítési igényét jogosnak találták.

 

Szigorúbb kontroll
Az Európai Bizottság dolgozik az implantátumokra vonatkozó szabályok szigorításán. Olyan azonosítórendszert szeretnének az orvostechnikai eszközök mellé, amellyel nyomon követhetők a beavatkozások. Bár a beültetett implantátumokról most is vezetnek nyilvántartást a hazai intézmények, ezek egymástól függetlenül működnek. Gondot okozhat az is, ha az érintett beteg elveszíti implantátumkísérő kártyáját, majd esetleges panaszával nem a beültetést végző szolgáltatóhoz megy, hanem egy másik intézménybe. A központi implantátumregiszterbe az adatfeltöltés kötelező lenne. Így baj esetén azonnal elérhetők lennének azok a betegek, akiknek implantátuma – mint például a PIP-ügyben – egészségügyi gondokat okozhat.

 

Nem mind problémás, ami szilikon


A PIP-implantátumok körül kialakult nemzetközi botrány a szakemberek szerint nem kérdőjelezheti meg a szilikonimplantátumok létjogosultságát általában. Továbbra is érvényben van az az 1998-as szakmai állásfoglalás, miszerint a szilikonimplantátum beültetése nem rejt magában különösebb veszélyt (természetesen ez a megállapítás a kontrollált technikával és az arra alkalmas, ellenőrzött anyagok felhasználásával készült implantátumokra vonatkozik). Az implantátum burkának sérülése, szakadása nélkül nem kerülhet ki a szilikon a környező szövetekbe, és így nem is lehet annak egészségkárosító hatása – nincs okuk aggódniuk tehát azoknak, akik másfajta anyagot viselnek, akik pedig a gyanúsból kaptak, jó ha tudják, hogy az implantátum szakadását, repedését az emberi szervezet jelzi, gyulladás, fájdalom, duzzanat, melltorzulás formájában – ezt persze senkinek nem kellene megvárnia. Kérdés, hogy meddig hárítják a felelősséget az érintett klinikák.

 

 

Nem reklámtéma

 

A közel három éve kirobbant botrány hívta fel a hazai törvényalkotók figyelmét az implantátumregiszter kialakításának fontosságára. A több kontinensen riadalmat keltő ügyben hazánk a harmadik legérintettebb ország. Ollári Andrea, az Orvostechnikai Szövetség etikai bizottságának elnöke, a Silimed magyarországi igazgatója így nyilatkozik: „Ausztriában rendkívüli reklámszigort vezettek be erre, mert ez az a terület, amelynek nem a kedvezményekről, a minél nagyobb engedményekről kell szólnia. A biztonságos egészségügyi ellátásnak és a beavatkozáshoz használt magas minőségű termékeknek természetesen megvan az áruk, ezért is fontos, hogy a páciensek alaposan járjanak utána, pontosan mi mennyibe kerül, tájékozódjanak a lehetőségekről, a garanciális feltételekről, és mindenki maga döntsön. Ezen a területen az olcsóság nem feltétlenül jelent minőséget.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top