Amikor egy közösségi oldalon vagy épp e-mailben megkapom a fluorról mint tömegpusztító fegyverről és nagyjából minden bajunk okozójáról szóló soros lánclevelet – akármennyire ellenállok is általában az összeesküvés-elméleteknek és a rémisztgetős propagandának –, nem érzem túl jól magam a bőrömben, amiért a hatéves gyerekem fogát fluoridos fogkrémmel mosom. De akkor sem éreztem jobban magam, amikor a fogorvos apró szuvasodást fedezett fel a gyerek egyik fogán, hiszen visszaemlékezve a korai, fluormentes évekre, úgy éreztem, nem tettem meg mindent a megelőzés érdekében. Emellett már szinte másodlagos, hogy a felnőtt fogkrém kiválasztásakor is hajlamos vagyok tanácstalankodni: fluoridos vagy fluoridmentes? Drogéria vagy biobolt?
Kis mennyiségben szükségünk van rá
Kezdjük magával az elemmel, amely természetes formájában a vizekben és a kőzetekben is előfordul, de az emberi szervezetbe elsősorban az ásványvizekkel, a vezetékes vízzel kerül. Ráadásul valamilyen mértékben szinte valamennyi élelmiszer tartalmaz valamilyen fluorvegyületet a teától a zöldségekig, a halaktól a feldolgozott élelmiszerekig. Vagyis bármennyire is kerüljük, mindenképpen jut belőle a szervezetünkbe, ami nem rossz dolog, mert a megfelelő mennyiségű fluorid hiányában fognövekedési, csontosodási zavarok léphetnek fel, és fogszuvasodás alakulhat ki. “A fluorid csökkenti a fogzománc demineralizációját, vagyis ásványianyag-vesztését, és elősegíti az úgynevezett remineralizációt, vagyis az ásványi anyagok visszaépülését – magyarázza a fluorid hatását dr. Győrfi Adrienne kandidátus, egyetemi docens. – Ezzel pedig erősíti a fogzománcot, és segíthet kivédeni a fogszuvasodást. A szervezetben levő fluorid 95 százaléka a csontjainkban és a fogainkban található.”
A fluorvegyületek túladagolása viszont valóban káros lehet. “A túlzott bevitel nyomán kialakuló fluorózis legszembetűnőbb jelei a fogzománcon látható fehér, majd a különféle kémiai anyagok hatására megbarnuló foltok” – mondja dr. Győrfi Adrienne. De a túlzott fluoridbevitel okozhatja a csontok törékennyé válását, az izomzat és az idegrendszer működési zavarát, és növelheti egyes daganatos betegségek, valamint az Alzheimer-kór kockázatát is.
| Mennyi fluoridra van szükségünk?
A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint csecsemőkorban 0,25-0,5 milligramm, 18 éves korig napi 1,5 milligramm, 18 éves kor fölött pedig 3,5 milligramm fluoridra van szüksége a szervezetnek. A gyümölcsök kilogrammonként 0,1-0,4 milligrammot, a halak 2,5 milligrammot, a szardíniaféleségek viszont akár kilogrammonként 370 milligramm fluoridot is tartalmazhatnak. Az ivóvíz fluoridtartalma legfeljebb 1,5 milligramm lehet literenként, legtöbbször ez az érték 0,5 milligramm alatt van. Magyarországon nem adnak fluoridot az ivóvízhez, arra viszont érdemes figyelni, hogy a palackozott ásványvizek fluoridtartalma magasabb lehet az ivóvízénél. |
Kicsiknek fluoridmenteset!
A fluoridvegyületek tehát alapvetően nem ártalmatlanok, nem érdemes tehát a fogszuvasodás elleni védelem ürügyén komolyabb mennyiségben a szervezetbe juttatni őket. A fluoridos fogkrém (amely általában nátrium-fluorid formájában tartalmazza a fluoridot) azonban dr. Győrfi Adrienne szerint hasznos lehet – de csak akkor, ha a gyerek már nem nyeli le a fogkrémet. Fontos tehát, hogy a fluoridos fogkrémmel való fogmosást mindenképp alapos szájöblítés kövesse.
“Azoknak a gyerekeknek, akik még nem tudják kiöblíteni a szájukat, és kiköpni a vizet, mindenképpen a fluoridmentes fogkrémeket javaslom – teszi hozzá a fogszakorvos, aki hasonlóképpen nem híve a fogszuvasodás megelőzését célzó tablettás fluoridpótlásnak sem. – A tablettákkal az a probléma, hogy alkalmazásuknál nem veszik figyelembe, hogy a gyerek egyébként mennyi fluoridot fogyaszt: iszik-e például ásványvizet, milyen étrendet követ a család. Létezik egyébként egy rendelői eljárás is a fluoridpótlásra, ilyenkor az orvos izoláltan, a lenyeléstől a lehető legjobban védve viszi fel a fluoridtartalmú anyagot a fogakra, és iontoforézissel segíti annak beépülését – ha a fogzománc helyi erősítésére van szükség, ez az eljárás sokkal veszélytelenebb, mint a tabletta. A közismert és megelőzésre gyakran alkalmazott barázdazárásnál is speciális, fluoridtartalmú anyaggal töltik fel a fogak barázdarendszerét.”
A gondos ápolás a legfontosabb!
A fluorid hatása felnőttkorban is hasonló: segíthet a fogzománcnak a szuvasodástól való védelmében, ám túladagolását ugyanúgy kerülni kell, mint a gyerekeknél. A fluoridpótlás felnőttkorban különösen a fognyaki kopások okozta érzékenység kezelésére válik be, ám a rendelői módszer itt is hatékonyabb, mint bármilyen otthoni eljárás.
Akkor tehát érdemes fluoridos fogkrémet választani?
- Szakértőnk szerint, ha valaki – legyen az akár gyerek, akár felnőtt – képes alaposan kiöblíteni a száját fogmosás után, annak bármilyen fogkrém megfelelő.
- Aki a fluoridos termékek megelőző hatásában bízik, az bátran vegyen fluoridtartalmú fogkrémet.
- Aki pedig tart a fluoridvegyületektől, az nyugodtan vásároljon fluoridmenteset.
Ennél a pontnál kezdtem fellélegezni, hogy mégsem vagyok gondatlan anya, ha a gyerek fogát fluoridtartalmú fogkrémmel mosom. Ám, mint megtudtam, a technikára mindenképp érdemes komolyan odafigyelni.
Ami a fluoridnál fontosabb
“A fogkrém fluoridtartalmánál ugyanis sokkal lényegesebb a megfelelő szájhigiéné – hívja fel a figyelmet dr. Győrfi Adrienne. – Ha ennek technikája nincs rendben, márpedig még egyébként igényes pácienseimnél is előfordul, hogy nincs teljesen rendben, akkor akármilyen fogkrémet is használunk, megjelenik a szuvasodás. A fogmosás helyes technikájára a fogorvosnak kell megtanítania felnőtteket és gyereket egyaránt.
Célszerű kis fejű, tölthető akkumulátoros elektromos fogkefét használni – ezek tisztítanak a leghatékonyabban, még az elemes változatok hatékonysága is kisebb. Legalább 3-4 percig mossunk fogat, a tükörben figyeljük, hogy minden fogfelszínhez hozzáfértünk-e. Fogmosás után használjunk fogselymet és nyelvtisztítót, a szájhigiéné ugyanis nem egyenlő pusztán a fogmosással – figyelmeztet a szakértő. – A gyermekek fogainak tisztítását is a fogorvosnál kell elsajátítani mind a szülőnek, mind pedig a gyereknek, hiszen mindaddig, amíg a gyerek nem képes biztonsággal fogat mosni, a szülőnek kell segítenie ebben a műveletben. És persze a félévenkénti fogorvosi ellenőrzésről sem szabad megfeledkezni – ez már csak azért is fontos, hogy a gyerekek időben hozzászokjanak a fogorvosi rendelőhöz, és ne nőjön fel egy újabb generáció, akik a traumatikus gyerekkori élmények miatt felnőttként is csak akkor mennek fogorvoshoz, ha már nagy a baj” – teszi hozzá dr. Győrfi Adrienne.
