Január elején Finnországban, Svédországban, Angliában, Hollandiában, Portugáliában és Olaszországban is tombolt már az influenza, ami mostanra Magyarországot is elérte: az Országos Epidemiológiai Központ jelentése szerint a múlt héten 16 400 ember, az előző héthez képest 40 százalékkal több beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Ez országosan jellemző egyébként: a fővárosban és tizenhat megyében emelkedett az orvoshoz fordulók száma. Szóval, megérkezett az influenzajárvány, emiatt Fejér, Nógrád és Tolna megyében is látogatási tilalmat rendeltek el a kórházakban.
Hogy járvány van, azt a WHO és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ közös jelentéséből lehet tudni. Ők az egyes országok háziorvosainak adataira támaszkodnak, amikor influenzariadót fújnak. A háziorvosok ellátási körzete a népesség jelentős részét lefedi ugyanis.
Késő vagy sem?
Bár az influenzára a szakemberek már korán, jóval a betegség megjelenése előtt igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét, sokan mégis későn kapcsolnak, vagy nem veszik elég komolyan a védekezést. Pedig a tapasztalatok szerint egyre agresszívebb az influenza. Az örök kérdés: oltassunk, vagy ne oltassunk?
Az ÁNTSZ szakemberei szerint a válasz egyértelműen igen. Ettől függetlenül, mivel már járvány van, és az oltás után a védettség kialakulásához egy, de inkább két hét szükséges, aki most megy az injekcióért, számolnia kell azzal, hogy a betegséget elkaphatja. Ezt szokták sokan, tévesen, az oltás szövődményének tekinteni. Holott csupán arról van szó, hogy a szervezetben még nem alakult ki a védekezés, így addig is megfertőződhetünk. Az oltást az ÁNTSZ-nél minden idősnek, krónikus betegnek és kismamának ajánlják, de a kórházi dolgozóknak és azoknak, akik rendszeresen nagyobb közösségbe járnak, szintén javasolt beadatni.
Oltás, de nem csak az
Az ÁNTSZ elsősorban mindenkinek az oltást javasolja mint a legjobb védekezést az esetleges szövődményekkel szemben. Viszont emellett van néhány dolog, amire ugyancsak érdemes figyelni: például gyakrabban szellőztetni és többször takarítani, többször mosni kezet, zsebkendőbe tüsszenteni. Kevesen tudják, de a vírus ruhán 8–12 órán át, míg kilincseken, asztallapon 24–48 órán át, nedves felületeken pedig akár 72 órán át is életképes marad.
A legideálisabb az lenne, ha külön szobába költözne, aki már megfertőződött, de ez sok helyen nem megoldható, és egy kicsi gyereknél nem is túl életszerű. De a higiéniára akkor is érdemes jobban odafigyelni.
Influenza vagy megfázás?
Bár mindkettő felső légúti betegség, jelentős különbség van az influenza és a megfázás között. Míg az előbbi néhány nap lappangás után hirtelen dönti le az embert a lábáról, a megfázásba szépen lassan csúszunk bele.
Az influenza leggyakoribb tünete a fejfájás, torokfájás, köhögés, gyengeség, hidegrázás, étvágytalanság és a végtagfájdalmak. Amíg megfázásnál ritka a magas láz, az influenza szinte mindig ezzel jár. A megfázással ellentétben az influenzát sokkal erősebb fáradtság, levertség jellemzi. Influenza esetén a gyermek igazán betegnek tűnik, szemben a megfázással.
Hányás, hasmenés, de nem influenza
Eközben egyébként több mint száz kisiskolást döntött le egyetlen nap alatt egy agresszív, hányással, hasmenéssel, lázzal járó vírus a budapesti Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskolában. Az iskola vezetői először ételmérgezésre gyanakodtak, mivel azonban a szállító más iskolákba is vitt ugyanabból az ételből, és ott nem történt megbetegedés, tegnapra világossá vált, hogy egy vírus okozta a tömeges rosszullétet.
Nem csak ott, a főváros első kerületében is agresszíven terjed ez a vírus, aminek egyébként semmi köze nincsen az influenzához. A tünetek gyorsan, néhány nap alatt elmúlnak, és remélhetőleg a legyengült szervezet nem találkozik addig az influenzával…
