Korábban egyszer úgy említette a Solumiumot mint ideális fertőtlenítőszert. Mit jelent ez?
Az biztos, hogy ez a leghatékonyabb fertőtlenítőszer, ami a legtöbb előnnyel is rendelkezik. Elsősorban abból a szempontból ideális, hogy az emberre egyáltalán nem veszélyes, a gombákra, vírusokra és baktériumokra viszont nagyon. Annyira biztonságos a használata, hogy ha valaki meginná, akkor se lenne tőle semmi baja. Persze ettől még felesleges meginni, mert úgy nem jó semmire.
Miért nem?
Mert ez egy lokális szer. Ott hat, ahová öntik. Ez hátrány, de egyben előny is. A hátránya, hogy vannak helyek – jellemzően a belső szervek –, amiket nem tudunk vele elérni. Az előnye viszont az, hogy nem tud behatolni a szervezetbe, és ezért nem is tud mérgezővé válni. Az is a pozitív oldalaihoz tartozik, hogy ha például gargalizálással ezt a szert használjuk torokfájás ellen, akkor csak a torkunkra fejt ki hatást, míg ha antibiotikumot veszünk be, akkor nemcsak a torkunk, hanem a kisujjunk is megtelik antibiotikummal. A baktériumok rezisztensekké, vagyis ellenállókká válhatnak az antibiotikumokkal szemben, ha azokat túl gyakran alkalmazzuk, így amikor tényleg szükségünk lenne rájuk, már nem lesznek hatásosak. A Solumium bizonyos fertőzések esetében jó helyettesítője tud lenni az antibiotikumoknak, így jó segédeszköz az antibiotikum-rezisztencia elleni harcban.
Dr. Noszticzius Zoltán
Mivel érdemelte ki a Solumium a Svéd Kereskedelmi Kamara díját?
Három dolog miatt kaptuk. Az egyik az, hogy szabadalmaztattuk a magyar találmányunkat, a szert nagyon tiszta formában tudjuk előállítani. A második az, hogy alapítottunk egy céget a gyártásra és forgalmazásra, a harmadik indok pedig az volt, hogy egy olyan terméket fejlesztettünk, ami az emberre és a környezetre ártalmatlan, viszont a rezisztens baktériumokra is hat.
A Solumium gyakorlatilag klór-dioxid, amit már elég régen felfedeztek. Miért lett újdonság a fertőtlenítőszerként való használata?
Nem maga a klór-dioxid az újdonság, hanem a módszer, ahogy mi előállítjuk. A technológiánknak köszönhetően olyan tiszta klór-dioxidot kapunk, amit még korábban senki nem csinált. A tisztasága lehetővé teszi, hogy ezt a fertőtlenítőszert új területeken is alkalmazzuk.
És ez miért praktikus?
A gyógyszerészetben alapelv, hogy minél tisztább szereket kell előállítani. Minél több szennyeződés van egy szerben, annál több váratlan mellékhatást okozhat a páciensnél, és ha a hatóanyagon kívül valamilyen más anyag is található szerben, annak hatásaira külön vizsgálatokat kell végezni. Amerikában például egy ideje már használnak klór-dioxid-tartalmú szájvizeket szájszag ellen, de mivel nem olyan tiszta formában, ahogy mi előállítjuk, mellékhatásként hosszabb használat után elszínezi a fogakat, és ezt az elszíneződést azután csak a fogorvos tudja eltüntetni. Van még egy olyan jó tulajdonsága is a szernek, hogy nagyon gyorsan elpárolog. Ha egy fertőtlenítőszer túl sokáig fejt ki hatást, egy idő után már inkább gátolja a gyógyulást, és nem használ neki. A mi szerünk illékony, és csak keveset kell használni belőle.
Miért épp a fogászatban kezdték el először használni?
Azért a fogászattal kezdtünk, mert ott nagy igény volt egy jól működő, tiszta fertőtlenítőszerre. Két típusa van: az egyiket kezelések közbeni fertőtlenítésre használják, de a fájó fog ecsetelésével a beteg több nappal, vagy akár egy-két héttel is el tudja odázni a fogorvoshoz menést. Ez egy külföldi út esetében jól jöhet. A másikat pedig rendszeres használatra, például szájöblítésre találtuk ki.
Ezt értem, de én már tíz éve is használtam egy szájöblítőt, ami egy hét után elmulasztotta az ínygyulladásomat. Ehhez képest mivel tud többet a Solumium?
Először is a Solumium gyorsabban, akár egy-két nap alatt is hat. Továbbá fontos az is, hogy a szer illékony, nem hagy maga után nyomot, így sok szájöblítővel szemben korlátlan ideig használható. A legtöbb forgalomban lévő öblögetőt két hétnél tovább nem lehet használni, mert ha tovább használjuk, az annyira igénybe veszi a nyálkahártyánkat, hogy sérülhet a hámszövet. Viszont ha valaki például rossz szájszag ellen öblöget, ő nem csak egy-két hétig akarja használni.
És milyen területeken használható még a Solumium?
Hivatalosan még csak a fogászatban és szájfertőtlenítésben, de kutatási engedéllyel rendelkezünk a hólyagfertőtlenítésnél és a lábszárfekélynél való használat vizsgálatára. Sebek gyógyításánál, felfekvéseknél szeretnénk a jövőben használni, tehát ilyen irányú kutatásokat is végzünk, hogy ezt megtehessük. Gyakori probléma, hogy a lábszárfekélyt okozó fertőző baktériumtörzsek már rezisztensek az antibiotikumokkal szemben. Ez a klór-dioxiddal nem fordulhat elő.
Ha a szer ennyire jó, miért a saját cége gyártja? Miért nem csapott le még rá egy nagy gyógyszergyár?
Amikor a projekt elindult, számos gyógyszergyárral tárgyaltam. Értették a szer lényegét, tetszett is nekik, és gratuláltak is hozzá, de túl kockázatosnak találták. A legfőbb problémájuk az volt, hogy maga a klór-dioxid-molekula már régóta ismert, találmányként nem védhető le. Csak az előállítási módszerünk áll oltalom alatt, maga a molekula nem. Szóval félnek attól, ha sok pénzt beleölnének a kutatásokba, közben meg a konkurencia is meg tudja csinálni más úton, akkor nehéz lesz belőle hasznot kicsikarni. A nagy gyárak szeretnek biztosra menni.
