Bevallom, van egy kis szándékosság a témaválasztásomban, ugyanis a héten többször is sikerült elkésnem. A szerkesztőm buddhai türelméről tanúskodik, hogy még mindig élek, és még akkor sem harapta le a fejemet, amikor volt pofám ezt a témát beajánlani neki. A lényeg, hogy most már tudok a tudománnyal takarózni – ha már a paplannal nem lehet –, hogy miért esik nehezemre egy számjegyű órakor működésre bírni az agyamat.
10 órakor kellene kezdeni a munkát
Ezt már nem én mondom (csak helyeselve bólogatok), hanem Paul Kelley, a brit Oxford egyetem Alvás és Cirkadián Neurotudományi Intézetének kutatója a tegnap véget ért British Science Festival hallgatóságának.
8-kor kezdte a munkát, ezért nem tud koncentrálni
“Aki dolgozik, annak délelőtt tízkor kellene kezdenie a munkát” – mondja a tudós. “A társadalom alvásmegvonástól szenved. A szervezetünk számára káros az ennél korábbi kezdés, mivel olyan rendszereink működését zavarja meg, amelyek fizikai és érzelmi állapotunkért egyaránt felelnek.”
Amikor a kutatók a kevés alvás és a korai kelés káros hatásairól beszélnek, ehhez jellemzően gyerekek és tinédzserek alvási szokásait vizsgálják. A tudományos eredmények szerint valóban őket terheli meg a legjobban a korai kelés, mivel az úgynevezett cirkadián ritmusuk (szervezetünk saját, belső órája) nem a reggel 9-től délután 5-ig tartó aktivitásra van “beállítva”.
Az idősebbek jobban bírják
Az 55 évnél idősebb felnőttek számára már nem olyan zavaró a korai kelés, mivel – a brit Nemzeti Alvás Alapítvány szerint – ahogy öregszünk, a cirkadián ritmusunk előbbre tolódik.
Ő 9-re jött dolgozni, a csőre ezért beleakadt a spirálfüzetbe 🙁
Azonban a munkavállalók többsége nem ebbe a korcsoportba tartozik. A Pew Research Center szerint az USA területén például a dolgozó emberek harmadát a 18-34 évesek teszik ki. Ennél a korosztálynál a “normál” időben történő munkakezdés miatt könnyebben alakul ki depresszió, illetve növekszik az elhízás és a kábítószerek használatának az esélye.
Halálos is lehet
Az alváshiány nem játék, aki ettől szenved az kevésbé tud koncentrálni, így például az alváshiányos tinédzserek nagyobb eséllyel válnak közúti baleset áldozatává iskolába menet. Kelley – aki ezen a ponton már biztosan a személyes hősöm – ezért az iskolák számára is későbbi kezdést javasolna.
7-kor kelt, hogy odaérjen az erdei iskolába 🙁
A kórházak, börtönök is rosszul csinálják
A kutató ennél is tovább megy, amikor azt mondja, hogy az alvással kapcsolatos problémák nem csak a fiatalokat és az irodai dolgozókat érinti, hanem az összes olyan közintézményt, ahol emberek napokat, heteket vagy még hosszabb időt töltenek el. “Az ilyen helyeken felébresztik az embereket és megetetik őket, pedig a szervezetük ilyenkor még nem kívánja igazán az ételt” – mondta Kelley.
A tudós szerint ez annyiban lehet tudatos, hogy ilyenkor az emberek könnyebben befolyásolhatóak, engedelmesebbek. “Ilyenkor még nincsenek igazán maguknál ezek az emberek” – magyarázta a The Telegraph című brit lapnak adott interjújában. “Az alváshiány valóságos kínzás.”
Az alváshiány balesetveszélyes!
Csak egyetérteni tudok, remélem, hogy Kelley munkásságát nívós tudományos díjakkal ismerik majd el. Amíg én alszom.
További cikkek az alvásról az NLCafén:
- 7 ok, amiért fontos a jó alvás
- “A jó alvás könnyen újratanulható” – interjú Horváth Ágnes alvástrénerrel
- A pihentető alvás 10 titka
