Számos oka lehet annak, hogy valakinél olyan szív- és érrendszeri betegségek jelennek meg, amelyek végül túl korán vetnek véget az életének. A legsúlyosabb okok között a magas koleszterinszintet, az érelmeszesedést, a cukorbetegséget és a magas vérnyomást tartják számon, mert ezek látványosan károsítják az ereket és a keringési rendszert, és egyenesen vezetnek például agyvérzéshez vagy szívinfarktushoz. Ám ezek a problémák sem maguktól, hanem leggyakrabban valamilyen életvezetési hiányosságtól alakulnak ki. A helyes életvitelnek több alappillére is van (rendszeres mozgás, változatos, mértékletes és rendszeres étkezés, stressz kerülése, elegendő pihenés és alvás, káros szenvedélyek – például dohányzás és alkohol – elhagyása), és elég csak egyet elhanyagolni ezek közül ahhoz, hogy a betegségek láncreakciószerűen kezdjenek el kialakulni. Most példaként kiragadtunk egyet ezek közül, és megnéztük, hogyan generálja problémák és betegségek sorát, és végül hogyan vezet infarktushoz vagy stroke-hoz, ha ezt kihagyjuk életünkből. A rendszeres testmozgásról van szó.
Mozgásszegény életvitel következményei
A mozgásszegény életmód az orvosok szerint még az elhízásnál is nagyobb kockázatot hordoz magában az egészségünkre (különösen a keringési rendszerre és a szívre) nézve. A kevés mozgás egyenes következményeként több olyan probléma is fellép, amely hosszabb-rövidebb időn belül garantáltan valamilyen betegséghez vezet, és ezek a betegségek újabb bajok forrásai lesznek. Lássuk, melyek az azonnali következmények!
Anyagcserezavarok
Az anyagcserezavarok egyenes következménye az elhízás, amiből bajok tucatjai erednek. Ha a teljesség igénye nélkül szemezgetünk ezekből, akkor is igen vészjósló listát állíthatunk össze: magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, hormonális problémák, depresszió, ízületi és egyéb mozgásszervi panaszok. Ez utóbbiak ráadásul látványosan rontják a mozgásra való képességet és hajlandóságot, és ezzel máris bezárult az a bizonyos ördögi kör: aki elhanyagolja a sportot, az egyre kevesebbet tud és akar majd mozogni, és egyre jobban kiteszi magát az ebből származó betegségek kockázatának.
Renyhülő keringés
Ha jól átmozgatja magát valaki, azzal serkenti a vérkeringését, emeli a pulzusszámát, friss és oxigénben dús vérhez juttatja a szerveit. Ha ez nem történik meg rendszeresen, mert például az ülőmunkából adódóan vagy más ok miatt még napi húsz percet sem tudunk áldozni testmozgásra, akkor előbb-utóbb a következő problémák mindenképpen kialakulnak: érelmeszesedés, salak- és méreganyagok felgyülemlése, sejtek és szövetek általános oxigénhiánya. Ezekből tucatnyi további probléma származik majd, végül pedig bekövetkezik egy hirtelen szélütés vagy szívroham. A renyhe keringés miatt hamarabb öregszik például a bőr, de általában véve az egész test, ami egyebek mellett depressziót és stresszt is előidézhet, hiszen kit nyugat meg az, hogy 35 évesen 45-nek látszik?
Hangulat romlása – stressz, depresszió
A kevés mozgásnak nemcsak áttételes, hanem azonnali következménye is a hangulat romlása és a depresszió kialakulása. A mozgáshiány miatt ugyanis alig termelődnek azok a hormonok, amik az örömérzetért felelősek, így nagyon hamar rossz lelkiállapotba kerül az, aki kihagyja az életéből a mozgást. Ez pedig az egész szervezet működését negatívan befolyásolja: romlik az immunrendszerünk, gyakrabban betegszünk meg, kapcsolatainkba egyre kevesebb energiát tudunk és akarunk fektetni, és mindezzel párhuzamosan fokozatosan csökken a késztetésünk, hogy változtassunk a romló helyzetünkön. Az ebből eredő stressz a szervezetet tovább rombolja: megnő az olyan hormonok és anyagok kiválasztása (adrenalin, kortizol, koleszterin, katekolamin), amelyek jelenléte kifejezetten ártalmas hosszú távon a keringési rendszerre.
