A tüdőfibrózisnak rengeteg fajtája van
Az egészséges tüdőszövet olyan, mint egy rugalmas szivacs. A kis léghólyagok falában futó erek biztosítják a tüdőbe bekerülő oxigén eljutását a szervezet sejtjeihez, majd onnan a szén-dioxid kijutását a szövetekből a tüdőn keresztül a külvilágba. Amikor tüdőfibrózis alakul ki, ez a rugalmas szövet megkeményedik, és a léghólyagok falába lerakódó réteg megnehezíti a gázcserét, azaz az oxigén átjutását a keringés felé, illetve a szén-dioxidét onnan a külvilágba – magyarázza dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem tüdőgyógyász-professzora.
Gyerekekre nem jellemző
Az idiopátiás tüdőfibrózis gyermekkorban nem fordul elő, gyakorisága pedig a felnőttek között is csak ezrelékekben mérhető. Magyarországon kb. száz ilyen beteget ismernek, azonban az orvosok szerint két-háromezerre is tehető a számuk. Az idiopátiás tüdőfibrózis tünetei sokban hasonlítanak az influenza tüneteire: köhögés és fáradékonyság jellemzi ezt a betegséget, de nem kíséri sem láz, sem hőemelkedés. Sokszor a fizikai megerőltetésnél – ez lehet egy lépcsőzés is – nehezebben veszi a levegőt a páciens, a nehézlégzés pedig egyre rosszabb és rosszabb lesz. Legtöbbször 60 és 70 éveseknél jelentkezik, gyakrabban férfiaknál. Azt már tudják a szakemberek, hogy valamilyen tüdőszöveti regenerációs zavar áll a háttérben: ez érthetőbben azt jelenti, hogy pl. egy vírusfertőzés után például nem indul be a tüdő regenerációs képessége, vagyis nem gyógyul meg, nem áll vissza a kötőszöveti struktúra – mondta el a tüdőgyógyász-professzor.
Nem gyógyítható
Csak részletes és speciális kivizsgálás után tudják az orvosok megállapítani a betegséget, és elkezdeni a kezelést. A folyamatot visszafordítani még nem tudják, az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható az idiopátiás tüdőfibrózis. Már vannak gyógyszerek, amelyekkel lassítani lehet a kórt, és tudják azt is, hogy milyen gyógyszereket nem szabad ilyenkor felírni, például szteroidokat. Az idiopátiás tüdőfibrózis kortól, nemtől és szokásoktól függetlenül bárkit érinthet. Az egyetlen jelenlegi megoldás a transzplantáció lehet, transzplantálni azonban csak olyan betegeket lehet, akik fiatalok és nincs társbetegségük, ez nehezíti az amúgy sem könnyű beavatkozás lehetőségét. Müller professzor azt is elmondta, hogy például Németországban 2011 óta létezik már gyógyszer erre a betegségre. Magyarországon alig néhány olyan beteg van, aki szed idiopátiás tüdőfibrózisra fejlesztett gyógyszert, mert egyéni méltányossági kérelem alapján kapott ilyet. Ez a tabletta nem tudja meggyógyítani a beteget – hangsúlyozta a Semmelweis Egyetem tüdőgyógyásza –, de jelentősen meghosszabbíthatja az életét, és így az életminőségét is javíthatja.
Centrumok kellenek
A cél az, hogy a diagnózis gyors és pontos legyen. Akkor lehet a leghatékonyabb és legjobb kezelést nyújtani, azonban ma a háziorvosok még nem képesek ilyen diagnózist felállítani, mert nincsenek megfelelő műszereik ehhez. Dr. Müller Veronika centrumok felállítását sürgetné, ahol korszerű eszközökkel és jól képzett szakemberekkel együtt vehetnék fel a harcot a betegséggel, de ilyen munkacsoport jelenleg csak a Semmelweis Egyetemen van. A professzor asszony azt is hangsúlyozta, hogy az alagút végén már pislákol a fény, vagyis nagyon bízik abban, hogy az új kutatások meghozzák a várt eredményt, és ez a betegség is gyógyítható lesz hamarosan.
Cikkek hasonló témában az NLCafén:
- Így tartsd karban a tüdőd!
- Gyerekekre és idősekre veszélyes a szmog
