Napi nyolc pohár víz kell az egészséges élethez! Bár a hidratálás fontos, és a bőséges folyadékfogyasztástól senkinek sem lesz baja, maximum többször jár majd a mosdóba, azért azt nem árt tudni, hogy honnan származnak azok a tudományosnak hitt javaslatok, amikkel köztudomású tényként dobálózunk. A napi nyolc pohár víznek például semmiféle tudományos háttere nincsen.
A palackozott víz-lobbi is állhat a háttérben (Fotó: Tumblr)
Keveset lehet tudni a javallat eredetéről, van, aki a palackozott vizek forgalmazóit sejti a háttérben, noha számos orvos is hasonló beviteli mennyiséget határoz meg. A New Scientist tudományos lap szerint a leghitelesebbnek tűnő forrás egy 1945-ből származó ajánlás lehet, amelyet az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács (NRC) adott ki. Az akkor ajánlás szerint a felnőtteknek napi 1 milliliter vizet kellene fogyasztania minden bevitt kalória után. Ez, az akkori ajánlás szerint férfiaknál napi 2,5, nőknél napi 2 liternek felel meg.
Barbara Rolls, a Penn State egyetem táplálkozástudományi kutatója, az 1984-es Thirst (Szomjúság) című könyv szerzője szerint azonban ez a mennyiség legfeljebb a mérsékelt égövben élő felnőttek számára megfelelő, közülük is csak azoknak, akik nem mozognak sokat. A napi 8 pohár ráadásul az amerikai 8 unciás pohárnak felel meg, ami nem egészen 2,4 deciliter, tehát még a napi 2 liter folyadék sem jön ki ezzel a kalkulációval. Sokan arra sem gondolnak, hogy a napi étkezéseinkkel is sok vizet beviszünk a szervezetünkbe, vagyis, ha valaki nem izzadós, akár napi egy liter is elégséges lehet.
A koffein vízhajtó? Hittük eddig…
Heinz Valtin, a Dartmouth Medical School vesespecialistája a Regulatory Integrative and Comparative Physiology című szaklapban megjelent tanulmányában azt írja, hogy a napi folyadékbevitelbe nem szoktuk beleszámítani a kávét vagy a teát sem, noha ezek is rengeteg vizet tartalmaznak. Ez ellentmondani látszik azzal a javaslattal,amely szerint a koffeintartalmú italok vízhajtó hatásúak, és ennek hatására testünk több vizet veszít, mint amennyit felvesz egy csésze teával vagy kávéval. Ez sem igaz. Egy 2000-ben elvégzett, a Journal of the American College of Nutrition című szaklapban megjelent összehasonlító tanulmány szerint nincs különbség a szervezet hidratáltsági szintje és a folyadékbevitel forrása között (legalábbis, ami a koffeintartalmú italokat illeti). Hasonló a helyzet az enyhén alkoholos italokkal is. Vagyis 1-2 pohár bor vagy sör inkább hidratál, semmint hogy kiszárítaná a szervezetet.
Természetesen, mindez nem azt jelenti, hogy ne igyunk, vagy hanyagoljuk el a folyadékbevitelt, azonban egy egészséges felnőttnek, aki kellő mennyiségben iszik teát, tejet, gyümölcslét vagy egyebet, nem kell emellé még vizet is innia, ettől ugyanis az egyetlen extra hatás annyi lesz, hogy gyakrabban kell felkeresnie a mosdót.
Nincs baj a folyadékbevitellel, csak ismerjük a hátterét (Fotó: Tumblr)
Szintén tévhit egyébként, hogy már azelőtt kellene innunk, hogy szomjaznánk, mivel a tévhit szerint ilyenkor már szervezetünk a kiszáradás jeleit kezdi érzékelni magán. Ez sem igaz. Barbara Rolls 30 évvel ezelőtti kutatása igazolta, hogy a szomjúság érzése jóval azelőtt jelentkezik, mint hogy jelentős folyadékveszteséget lehetne kimutatni a szervezetünkben. Vérünk koncentrációjának ugyanis csupán mintegy 2 százaléknyit kell emelkednie, hogy inni akarjunk, míg a kiszáradást az orvostudomány 5 százalék emelkedéstől számítja.
A lényeg annyi lenne, hogy mindenki nyugodtan igyon annyit, amennyi jólesik, és ne kényszerítse magát extra folyadékbevitelre, ugyanis ez akár káros is lehet. Ezen felül pedig érdemes alaposan utánanézni a tudományban gyökerező állítások valóságalapjának, így elkerülhetjük a hasonló félreértéseket.
További cikkek a vízről az NLCafén:
- Ezért igyál minden nap citromos vizet!
- 15 jel, ami megmutatja, hogy nem iszol eleget
- 7 ok, amiért igyál egy hétig forró, sós vizet
