Miközben ezt a cikket olvasod, ólmot is lélegzel be az oxigén mellett. A következő étkezés során szinte biztosan jut a szervezetedbe valamilyen természetes méreganyag, növényvédő szer és egyéb szennyeződés (még a féltve óvott bioáruk esetében is). Az USA járványügyi központja, a CDC által legutóbb kiadott jelentés, a National Report on Human Exposure to Environmental Chemicals szerint tucatnyi egészségre káros anyag (nehézfémek, dioxinok, ftalátok, stb.) aggasztó mértékben van jelen az amerikai állampolgárok vérében és vizeletében. A helyzet valószínűsíthetően Európában is nagyon hasonló.
Mit tehetünk ez ellen? Méregtelenítsünk?
A jó hír az, hogy a szervezetünk egészen hatékonyan méregtelenít magától is, a májunk, vesénk és a bélrendszerünk segítségével. A testünk a szervezetünkbe jutó legtöbb mérgező anyagot órákon belül lebontja, vagy a széklettel kiüríti.
Se szeri, se száma a különböző méregtelenítő kúráknak. Nem biztos, hogy jól járunk velük… (Fotó: Tumblr)
Azonban, bizonyos anyagok – főleg a zsírban oldódó vegyületek – esetében akár hónapokba vagy évekbe is telhet, mire kiürülnek a szervezetünkből. Ha ezekből a z anyagokból (főleg a dioxinok és a poliklórozott bifenilek – PCB) többet viszünk be, mint amennyit a szervezetünk le tud bontani, akkor ezek felhalmozódnak a testünkben.
Számos méregtelenítő programot találhatunk az interneten, soknak közös eleme az a javaslat, amely szerint hagyjuk el a szilárd táplálékot az étrendünkből, és fogyasszunk különféle speciális leveket. Nos, ez tévhit, ugyanis az évek során felhalmozódott vegyi anyagoknak édes mindegy, hogy milyen táplálékot fogyasztunk.
“Az efféle vegyületeknél úgy 6-10 évre lenne szükség, hogy legalább a szervezetünkben felhalmozódott mennyiség fele kiürüljön a zsírszöveteinkből – magyarázta a New Scientist tudományos oldalnak Andreas Kortenkamp a londoni Brunel University toxikológusa. – Ráadásul ez is csak akkor valósulhatna meg, ha eközben nem kerülnének a testünkbe további méreganyagok. Vagyis, azt kell hogy mondjam, ez gyakorlatilag lehetetlen, mivel a hétköznapi életünkkel összeegyeztethetetlen az efféle anyagok elkerülése.”
Fogyókúra? Többet árt, mint használ
A folyadék alapú táplálkozás mellett sokan a koplalást gondolják a méregtelenítés egyik legjobb módjának, pedig ez, ha lehet, csak súlyosbítja a problémát. Ha ugyanis nem eszünk, a szervezetünk elkezdi feldolgozni a zsírsejteket, ennek eredményeként a zsírban oldódó méreganyagok egyenesen a véráramba kerülnek. Egy, az Obesity Surgery című szaklapban megjelent tanulmány szerint a vérben lévő szerves klórvegyületek és növényvédő anyagok szintje 25-50 százalékkal növekedett a gyors fogyást követő időszakban. Állatokon elvégzett kísérletek kimutatták, hogy ennek eredményeként megnövekszik az ilyen vegyületek mennyisége az izmokban és az agyi sejtekben, ahol ezek az anyagok sokkal több kárt okozhatnak, mint a zsírszövetekben.
“Az ilyen vegyületek mennyiségének hirtelen növekedése éppen olyan egészségügyi problémákat okoznak, amit a méregtelenítők szeretnének elkerülni” – mondta Margaret Sears, a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak kutatója, az ottawai CHEO Research Institute munkatársa. “Ezek a vegyületek olyan problémákat okoznak a belső elválasztású szerveinkben, amelyek negatívan befolyásolják az energiaszintünket és az étvágyunkat, és hozzájárulhatnak a fogyókúrák esetében ismeretes jojóhatáshoz. Emellett semmiféle garancia nincs rá, hogy a zsírszövetekből felszabaduló méreganyagok ténylegesen elhagyják a szervezetünket, egy részük így simán visszakerülhet ugyanoda, ahonnan kiszabadult.”
Olyan vegyületek esetében, amelyeket a szervezetünk képes gyorsan lebontani (például a ftalátok) a rövid távú koplalás csökkentheti azok szintjét. Kortenkamp szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezzel bármit is érünk, ugyanis amikor újra elkezdünk rendesen táplálkozni, az ilyen anyagok szintje igen gyorsan visszaáll a korábbira.
Koplalás és csodaszerek helyett válasszuk az egészséges táplálkozást (Fotó: Tumblr)
A fenti okok miatt Sears azt javasolja, a kúraszerű méregtelenítés helyett érdemes inkább az egészséges táplálkozásra koncentrálni, és amennyire lehet, tudatosan kerülni a káros vegyi anyagokat. Kortenkamp azonban még abban sem biztos, hogy ezzel bármire is mennénk.
“Kizárólag az olyan szabályozással érünk valamit, ami csökkenti az efféle vegyületeknek való kitettségünket. A méregtelenítéshez hasonló egyéni stratégia csupán csepp a tengerben.”
Amit még tehetünk, hogy csökkentjük az olyan, egészségre ártalmas anyagok bevitelét, mint a nikotin és az alkohol. Illetve létezik még egy módszer, amellyel csökkenthetjük a zsírban oldódó méreganyagok szintjét, ez pedig az anyatejképzés. A Lipids című szaklapban megjelent kutatási anyag szerint legalábbis. Bár léteznek módszerek, amelyek segítségével azok a nők (sőt férfiak) is termelhetnek anyatejet, akik nem szültek, ez a módszer feltehetően nem válik túl népszerűvé a méregtelenítők között.
Cikksorozatunk előző részeiben arról a két tévhitről írtunk, amely szerint napi 8 pohár vizet kell inni, hogy a cukortól a gyerekek hiperaktívak lesznek, illetve, hogy az antioxidánsok meghosszabbítják az életünket.
További cikkek méregtelenítésről az NLCafén:
- Gyilkos böjt? – Amikor a méregtelenítés nagy bajt csinál
- 4 veszélyes tévhit a méregtelenítésről
- Mikor érdemes méregteleníteni?
